---

Tartalom

Ferenczi Zoltán. Bevezetés

A Pesti Hirlap 37 vezércikke 1841 jan. 2-tól május 8-ig
  I. (Vezércikk)
  II. Pénz szüke
  III. Nyelvünk ügye
  IV. Nemzeti szinházunk jövendője
  V. Betyárkodás
  VI. Békés-Csaba m.-város
  VII. Szelid tortura
  VIII. Nyilvánosság
  IX. Birtoktalanság
  X. Gyermekgyilkolás
  XI. Pesti reform-főiskola
  XII. Halál és nyomor
  XIII. Örökváltság
  XIV. Hivatás
  XV. Műipar
  XVI. Kisdedóvás
  XVII. Nemzeti veszély
  XVIII. Halottas házak
  XIX. Nemzeti játékszin ügye
  XX. Bünper
  XXI. Gyermekkórház
  XXII. Unio
  XXIII. Ősiség
  XXIV. Ismét Ősiség
  XXV. Játékosság
  XXVI. Bot, vessző, korbács
  XXVII. Szabadság és rend
  XXVIII. Aprócska kényurak
  XXIX. Humanismus, realismus
  XXX. Erdély és unio
  XXXI. Erdély és unio még egyszer
  XXXII. Iparegyesület
  XXXIII. N.-Kőrös és Kecskemét követei a pestmegyei ülésen
  XXXIV. Valami a népneveléshez
  XXXV. Ismét egy ütlegvirtuóz s az ő kényura
  XXXVI. Műipar
  XXXVII. Angol-magyar kereskedés

Gr. Széchenyi István. A Kelet Népe. 1841.

Kossuth Lajos. Felelet gr. Széchenyi Istvánnak
  I. Autobiographia
  II. Vád és védelem
    Programma
    Szerkesztés. - Népszerűség
    Sziv és ész
    Modor. - Tactica. - Agitatio
    Sajtó. - Nyilvánosság
III. Nemlegességek és ténylegességek

B. Eötvös József. Kelet Népe és Pesti Hirlap
X. Y. Z. (Gr. Dessewffy Aurél.) Pesti Hirlap és Kelet Népe közti vitály
Hazay Gábor. (Vörösmarty Mihály.) A Kelet Népe 1841-ben

Jegyzetek
Név- és tárgymutató

---

Ismertető

Széchenyinek Kossuthtal szemben kezdettől meglevő ellenérzése a Pesti Hírlap megjelenése, első sikerei hatására határozott formát öltött. Fél évvel a lap indulása után könyvméretű röpiratával, a 'Kelet népé'-vel indította el 1848-ig tartó szenvedélyes vitájukat. Úgy érezte, Kossuth 'izgatása', veszélyes demokrata szelleme kockára teszi a polgári reform jövőjét, amelyet ő a birodalomhoz fűződő kapocs bolygatása nélkül, a kormánnyal együttműködve, az arisztokrácia vezetésével képzelt el. Elismerve Kossuth szándékának tisztaságát, sőt elveik és céljaik alapvető azonosságát is, hibáztatja modorát és taktikáját, amely 'sírba dönti a magyart': a kiváltságosokat elriasztja a reform támogatásától, az ellenzéket megosztja, a népet lázadásra ingerli, végül az abszolutizmus visszatéréséhez vezet majd.

Szembenállásukat valójában lényeges tartalmi különbségek motiválták. Kossuth nélkülözhetetlennek tartotta a polgári nemzetállam megteremtéséhez a birodalomhoz fűződő kapcsolat és így Magyarország és a Habsburg-ház viszonyának újrarendezését (nem elszakítását), nemzetiségi politikája pedig a minél eredményesebb magyarosítás céljával osztozott a liberális nacionalizmus illúzióiban. Széchenyi ellenben az udvarhoz való viszony bolygatása helyett először a belső erősödésre, a gazdasági-társadalmi reformra kívánt összpontosítani (nem tagadva a birodalom és Magyarország közti feszültségek feloldásának szükségét). Nemzetiségi politikájában is a türelmességet hirdette.

Forrás: Múlt-kor

http://mult-kor.hu

---