---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

Előszó
Bévezetés: Gr. Széchenyi István egész irói munkásságának ismertetése
Felső Magyarországi Minerva (Szerk. jegyzet)
A F. M. O. Minerva számára gr. Széchenyi István 1828. junius
Mélt. gr. Sz. I. ur eő nagyságának a Minerva redactiójához küldött sorai. 1828. szept.
Gr. Sz. I. dunai utjairól (Szerk. jegyzet)
Juniusi utam I. Ferencz gőzhajón 1834. (Társalkodó)
Nehány szó a Dunagőzhajózás körül 1834-6. I-XII (Társalkodó) (Szerkesztői jegyzet)
Helmeczy Mihály urnak. 1835. jan. 1. (Szerk. jegyz.)
A Jelenkor válasza
Néhány szó a magyar játékszin körül 1835. (Szerk. jegyz.)
Orosz József (Szerk. jegyz.)
Némelly Orosz tárgyakról 1838. (Társalkodó.)
Nemzeti casino.(Szerk. jegyz.)
Felszólítás a P. N. Casino tagjaihoz 1839. (Társalkodó.)
Minimum. (Szerk. jegyz.)
A Minimum kérdése 1839. (Társalkodó.)
Selyem. (Szerk. jegyz.)
Selyemrül 1840. (Társalkodó.)
Soprony-Vasi Szederfa-Egyesület Szabályai. (Társalkodó.)
A pályinkárul
Soproni szederegyletnél (Toast) 1841. (Társalkodó.)
Marseillaise 1840. (Társalkodó.) Szerk. jegyz.
Néhány szó a budapesti lánczhid ügye körül. 1841. (Jelenkor.) (Szerk. jegyz.)
Német szinházi botrány 1842. (Szerk. jegyz.)
Német színházi botrány és ahhoz még egy kis advány I. II. (Jelenkor.)
Wesselényi és Kossuth. Tiz czikk. (Szerk. jegyz.)
Wesselényi és Kossuth 1843. I-X (Jelenkor.)
Egy kis fővárosi pletyka. (Szerk. jegyz.) 1843. (Jelenkor)
Nyilatkozat 1843. (Jelenkor.) I. II. (Szerk. jegyz.)
Gyanusítás 1843. (Jelenkor.) Szerk. jegyz.
Vieuxtemps. 1843. (Jelenkor.) (Szerk. jegyz.) I-III.
I. Mélt. Széchenyi István gr. ur levele a Jelenkor szerkesztőjéhez
A Jelenkor szerkesztőjének válasza
II. Nyilt levél a Jelenkor szerkesztőjéhez 1843. (Szerk. jegyz.)
A Jelenkor szerkesztőjének válasza
Egy álom (Jelenkor, máj. 7. 1843.)
Mély számoló tanítványom 1843. I-VI. (Szerk. jegyz.)

MÁSODIK KÖTET

Szerkesztői jegyzet "Adó és két garas"-hoz
Adó és két garas. Czikksorozat (harmincznégy czikk)
  Adó. Jun. 8-aug. 17. 1843. I-VII.
  Két garas. Aug. 20-decz. 31. 1843. I-XXIV.
Magyarország kiváltságos lakosihoz
  I. Czenk 1844. ápril 13.
  II. Pest 1844. jul. 10.
Az országos választmány elibe terjesztett javaslat
  I. Kész Cassa
  II. Budapestnek árviztül megóvása
  III. Innét kiinduló 5-6 sugárút
  IV. Aldunai munkálatok
  V. Magyar tengerpart
  VI. Öt reál-iskola
  VII. Lótenyésztés előmozdítása
  VIII. Vizek szabályozása
  IX. Függő adósság (m. kincstár előlegezései)
  X. A már megkezdett vállalatok
    Vezérelvek a teendőkre nézve
Kibékülés 1844. (Szerk. jegyzet)
Definitio 1844.
Oppositio 1844. I., II. (Szerk. jegyz.)
Czégér 1844. I., II. (Szerk. jegyzet)
Constatirozás 1844. márt. 10. (Szerk. jegyz.)
Pistoly időelőtti elsütése 1845. jan. 24. (Szerk. jegyzet)
Rosty Zsigmond (Szerk. jegyz.)
Pesti kikötő 1845. I., II., III., IV. (Szerk. jegyz.)
Adó? Dehogy az! Csak liberum oblatum!
Duna-tiszai csatorna 1845. mart. 9. I. II.
Magyar gyáripar s a csak most született gyáralapító társaság I., II., III.
Átalános nézetek 1845.
Széchenyi szétpattant (t. i. a gőzkatlan)
Szinpadi titkok (Deák F.)
Deák Ferencz nyilatkozata az orsz. Védegyletről
A szentgróti levél elemzése I.-XIV.
Deák lépjen egy közvetítő országos párt élére
Mi lesz belőlünk Magyarokból? 1848. (Szerk. jegyz.)
Autograf (Sz.-gróthi lev. II.)
Függelék (Széchenyi-szótár)
Tartalom-mutató

---

Előszó

Gróf Széchenyi István 1841-ben kelt végrendeletében munkái kiadási jogát, valamint naplóit és mindennemű iratait meghitt titkárára, Tasner Antalra hagyta, a ki végrendeletében szintén rendelkezett a hagyományról. A Tasner-örökösök 1875-ben a m. tud. Akadémiának ajánlották fel a kézíratokat megvételre. Az Akadémia akkori elnöke Gr. Lónyay Menyhért adakozásra hívta fel a nemzetet, s egyszersmind megkötötte a szerződést a Tasner-örökösökkel. E szerint az örökösök eladták Gr. Lónyaynak, mint az Akadémia elnökének, Gr. Széchenyi István naplóit, jegyzeteit. kéz- és egyéb íratait húsz ezer forintért. Ez árba be volt tudva a Gr. Széchenyi végrendelete szerint szintén a Tasner-örökösök tulajdonához tartozó kiadói jog Széchenyinek már nyomtatásban megjelent összes munkáira nézve is.

Az íratok átvétele, lajstromozása, kiadás alá rendezése végett külön bizottság küldetett ki az Akadémia 1877. junius 25-ki összes üléséből.

A kiküldött Széchenyi-bizottság egyik tagja, Zichy Antal tt. az 1879. junius 30-iki összes ülésen beható jelentést tett Széchenyi Naplóiról, s egyúttal az Akadémia rendelkezésére bocsátotta egy tőle készített, aránylag elég terjedelmes, hű kivonatát az összes Naplóknak, a melyek, a köteles discretio tekinteteinél fogva, egyelőre kézíratban őriztetnek, de az ügy iránt érdeklődő tudósoknak betekintésül rendelkezésükre állanak.

1884-ben jelent meg a becses hagyaték I. kötete: Gróf Széchenyi István Naplói, adalék a nagy hazafi jellemrajzához. A m. tud. Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Budapest. Az Athenaeum Társulat kiadása.

Ezt követte 1886-ban a II. kötet: Gróf Széchenyi István Beszédei. A m. tud. Akadémia megbízásából összegyűjtötte s jegyzetekkel kisérte Zichy Antal. Budapest. Az Athenaeum kiadása.

A III. és IV. kötetben Gróf Széchenyi István Levelei, a m. tud. Akadémia megbízásából összegyüjtötte, előszóval s jegyzetekkel ellátta Majláth Béla. Budapest. Az Athenaeum kiadása. 1889 és 1890.

Az V. kötetben: Gróf Széchenyi István Külföldi úti rajzai és följegyzései. Naplói nyomán a m. tud. Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Budapest. A m. tud. Akadémia kiadása. 1890.

A VI. kötet Gróf Széchenyi István Leveleinek harmadik kötetét foglalja magában. Budapest. Athenaeum kiadása. 1891.

A Levelek három kötetében közölt 1620 levéllel koránt sincs kimerítve mindaz, a mi Széchenyi Istvánnak 1814-1860-ik évi márczius haváig, tehát 46 év alatt írt leveleiből napjainkig fenmaradt, s valószínüleg nem sokára e hármat követni fogja egy negyedik, a mely az időközben napvilágra jutott leveleit s a hozzá intézett nagyobb fontosságú levelek gyűjteményét fogja felölelni.

A m. tud. Akadémia nem akarván szünetelni Széchenyi István munkáinak kiadásával, 1892-ben elhatározta, hogy most már a nyomtatásban megjelent munkákat veszi sorra.

Ezek között először is Széchenyi Hírlapi bocsátja közre.

Annak, hogy a sorozatot a magyar publicista irodalom megalapítójának hírlapi czikkeivel kezdjük meg, két oka van. Egyik, hogy míg fent ismertetett nagyobb művei könyvtárainkban nem hiányzanak, s legalább is antiquariusi úton még megszerezhetők, az alatt a Jelenkorban, Társalkodóban satb. többé-kevesbbé szétszórtan megjelent, bár szoros kapcsolatban levő dolgozatai sokkal nehezebben hozzáférhetők, teljesen alig kaphatók meg, s ha részben nyilvános könyvtáraink nem őrzik meg, szinte enyészetnek vagy érdemetlen feledésnek indulandók. Másik oka előzetes egybegyűjtésüknek és közzétételöknek az, hogy e czikkek, a mennyiben időhöz voltak kötve s rég meghaladott vagy megoldott kérdéseknek szentelve, mint irodalom- és művelődéstörténelmi adalékok épen nem avultak el, s művelt közönségünk által bizonynyal mindig olvasásra méltóknak fognak találtatni, azoknak pedig, kik Széchenyi széles körű működését s mindenre kiterjedő, következményeiben maig kiható nagy tevékenységét tüzetesen tanulmányozni s alaposan megismerni óhajtják, szinte nélkülözhetetlenek. Széchenyi érdekes egyéniségét tán még könyvbe foglalt halhatatlan műveinél is hivebben tükrözik vissza: s egyuttal az egész korra, melyben élt, s mely méltán róla neveztetett el, meglepő, tanulságos világot vetnek.

Széchenyi Hírlapi czikkeinek II. (befejező) kötete 1894-ben fog közrebocsáttatni.

A magyar tud. Akadémia
Főtitkári hivatala.

---