---

Tartalom

I. KÖTET

I. FEJEZET.
Ismerkedésem gr. Széchenyivel. Állása a magyar politikai életben. Hivatalba lépése és annak indokai. A Tiszavölgy szabályozása mint kezdet. A felső-tiszai érdekeltség gyűlése Vásáros-Naményban

II. FEJEZET.
A tiszai társulat alakuló nagygyűlése Pesten. Választás szervezet feletti viták. Összetűzés a (nagy) gróffal. Központi választmány és központi igazgató választása. Testületi tisztelgés a főherczeg nádornál. Magán-kihallgatásom a főherczegnél.

III. FEJEZET.
A nagy gróf személyes sajátságai. Gondolkozásának deductiv módszere. Vitatkozási hajlama. Incapacitabilitás. Életbölcselete és maximai.

IV. FEJEZET.
A tiszai központi választmány gyűlése Pesten. Vásárhelyi Pál véletlen halála. Sajátszerű babonasága. Felbomlása a viszonynak A.-val. A társulati szervezet elvei.

V. FEJEZET.
Az admistratori rendszer keletkezése. Gr. Dessewffy Aurél törekvései. 1844-ki országgyűlés utáni közingerültség. Gr. Apponyi György fellépése. Herczeg Metternich levelezése a főherczeg nádorral. Politikai helyzet.

VI. FEJEZET.
Alapfelfogás, mely a nagy grófot az ellenzéktől elválasztá. B. Wesselényi Miklós és a nagy gróf. Bécsi camarilla és a mefisto-szarvak. Herczeg Metternich a Kossuthali eljárásról.

VII. FEJEZET.
Politikai működésének sorozata. Activ politika. Kedvező politikai helyzet. Kossuth fellépése 1841-ben. Elfajulása a politikai helyzetnek. Deák és az ellenzék vezérlete. Deák és a nagy gróf ellentétes egyénisége. Politikai bátorság hiánya nemzetünknél. Gr. Pálffy, gr. Majláth és gr. Apponyi cancellárok alatti viszonya a nagy grófnak a kormányhoz.

VIII. FEJEZET.
Első tiszai kirándulása a gőzhajón. Rendkívüli ingerült állapota. Szentiványi Vincze helyt.-tanácsos kémkedése. A tiszai nép ovatiói. Simonyi obester kedvelt főnöke a huszároknál, debreczeni nagygyűlésen tartott beszéde. B. Kemény Zsigmonddali alkudozások egy nagy politikai lap szerkesztése iránt.

IX. FEJEZET.
Sárospataki gyűlések. A tiszai osztályok rendezése. Tisza-Dobon, Füreden, Tisza-Bőn, Szentesen, Szegeden, Ó-Becsén. Paleocapa Péter utazása a Tiszán. Látogatás Belgrádon, Orsován. Mehadián. Visszautazás Pestre.

X. FEJEZET.
Viszonya a főherczeg nádorral. A magyar nádor hivatása Pesten. István főherczeg házassága. Szatmármegyei állapotok. Tisztújítás. Belépésem a tiszai központi igazgatóságba. A tud. Akadémia ez évi nagygyűlése.

XI. FEJEZET.
Széchenyi, Kossuth, Deák szellemi örökségei, melyek ránk szállottak. Miért Széchenyi a legnagyobb magyar? Minő viszonyban állnak eszméi a mai tudománynyal? A nemzeti egyéniség kifejtése és hivatásának józan felfogása?

XII. FEJEZET.
Átalakulásunk vezetésében a "modor és taktika". A nemzetiség érdekei mindenek felett. Számító politika és eszmékérti rajongás. A nagy gróf eszméiben anticipálta a tudomány mai vívmányait. Az egyéni és nemzeti individualismus tanulmányozása.

XIII. FEJEZET.
A nemzeti szellem önálló működése a multban. Legtöbb nyomaira találunk a sociologia terén. A "habeas corpus" és arany bulla. A magyar papság. A magyar katholikus szellem. 1848-ki alkotásainkban miként tagadtuk meg egész multunkat.

XIV. FEJEZET.
Nemzeti és birodalmi hivatásunk. E hivatásról voltak-e tiszta felfogásai Kossuthnak? A detronisatio. Hivatásunk a német népre vonatkozólag. A Habsburg-ház trónjára nézve. A nagy gróf ez időbeli életfolyása válhatlan kapcsolatban áll Kossuth közéletével. Kossuth mint népember. Előtte mint egyedüli hatalom a nép. Mit tart a nemzet értelmiségéről? Három történelmi nagy alak külön hivatással korunkban.

XV. FEJEZET.
A "Politikai programm-töredékek" megjelenése. A nádor halála. István főherczeg kineveztetése. Tiszaszabályozási társulat nagygyűlése. A pártok szervezkedése. Pártprogrammok. Nagy átalakulás az elvekben. Elfajulása a személyi viszonyoknak. Ezek daczára a kedvező kilátások az országgyűlésre.

XVI. FEJEZET.
István főherczeg körútjában S.-Patakon találkozás. Szatmári látogatás. Az országgyűlés kihirdetése november 7-ikére Pozsonyba. Kossuth pestmegyei követ. A nagy gróf Sopronban elbukik, Mosonyban megválasztatik. Ir azonnal: választassam meg magamat Szatmárban. Szatmári követválasztás. Visszalépésem okai. Kossuth levele Eötvös Mihályhoz.

XVII. FEJEZET.
Az országgyűlés magyar megnyitása a felség által. A meglepetés leirhatlan hatása. Királyi előadások. Az ellenzéki pártvezér. Deák és Kossuth mint pártvezérek. Kossuth eljárása a közpályán. Titkos ellenszervek pártvezérkedése ellen. A válaszfelirati viták. Az ellenzék többsége az alsó-táblán. A főrendek ellenzik az alsó-tábla fogalmazványát. Az alsó-tábla leteszi a válaszfelirati ügyet. A pártok állása elmérgesedik.

XVIII. FEJEZET.
Széttekintés a Széchenyi kedélyvilágában.

II. KÖTET

I. FEJEZET.
Bevezetés. Szoros viszony a gróf életfolyása és az események alakulása közt. Fátumának lélektani indokai mint ő maga megjelölte. A történelmi igazság csak nyerhet, ha az ő fátumának szempontjából világíttatik meg. Mert mellőzni kell minden más tekintetek befolyását.

II. FEJEZET.
"A közlekedési ügyek rendezéséről" czimű munka keletkezése és hatása a pozsonyi országgyűlés hangulatára. A Kossuth elleni ellenzéki titkos coalitio az administratori kérdésben megbukik.

III. FEJEZET.
A közlekedési ügyekben uj csatára készül s Széchenyi gróf munkáját zászlóul használja. Kossuth befolyása komoly veszélyben van. Sikerül azonban a közfigyelmet egészen más térre vinni át s ujra diadalmaskodik s az események fordulata által urává lesz a helyzetnek.

IV. FEJEZET.
Indítvány az országgyűlés teendőiről. Ennek hatása a közhangulatra. Tárgyalás a követi és felső táblánál. A bécsi forradalom híre. Országos értekezletet hí össze a főherczeg nádor. Ebben Széchenyi gróf fellépése. Senki által sem pártoltatik. Bécsbe márcz, 15-én küldöttség megy és meghozza a gr. Batthyány miniszterelnökségét.

V. FEJEZET.
Széchenyi gróf indítványának elemzése. Különbség az ő és Kossuth indítványa közt. Ennek következései. A magyar minisztérium megalakulása. A névsor hatása Bécsben. Deák megérkezése Pozsonyba. Széchenyi nyilatkozata a "Pesti Napló"-ban.

VI. FEJEZET.
Az l848-ki engedmények készületlen találták a feleket. Bécsben azonban nem sokára észrevették a hiányokat és ő felsége márczius 31-ki kir. leiratában elmondja nehézségeit s elsorolja a pótló intézkedések részleteit. Joggal nem vádolható ez okért, hogy a reactio anyagát előkészítette volna. Forradalmunk fejlődésében a horvát mozgalmaknak jutott a főszerep. Ennek kezdete, fejlődése és jellege.

VII. FEJEZET.
Miként látta el magát a magyar minisztérium a hatalom eszközeivel, midőn a kormányzást átvette. Minő volt a helyzet az ország bensejében? Mi volt ennélfogva az egyedül lehető józan politika? Miben álltak a dynastiának és bécsi kormánynak követelései? Az olasz segély, az állam-adósságok, a közös terhek viselésének kérdései. Mit tettünk ezek körül?

VIII. FEJEZET.
A bécsi camarilla működésének hiányzik minden alapja. Miből eredhetett a had- és pénzügyi tárczák visszavételének híre. A minisztérium Pozsonyból áttelepedik Pestre s megkezdi ott működését. A pénzügyi tárcza Kossuth kezében. A Széchenyi minisztersége.

IX. FEJEZET.
A gróf tanácsai a rend megszilárdítására nézve Pesten. A vas- és öntő-gyárt átalakíttatja fegyvergyárrá. Gr. Batthyányi unszolja 1000-2000 válogatott magyar rendőr felállítására. A lánczhid, hajógyár, fegyvergyár, hengermalom igazgatóit összehíja s a munkák fokozására zaklatja. Munkát és foglalkozást keres a tömegeknek. A clubbok izgatásait figyelembe venni kivánja. A kétfejű sasok és fekete-sárga színek elleni hajsza. B. Lederer budai hadi kormányzó elleni tüntetés véres kimenetele. Innen eredő rendkívüli izgalom. A "Márczius Tizenötödike" lap működése. Befolyása a lapok és clubbok eljárásának Kossuthra. Kossuth kibontakozik a kormány solidaritásából a közönség előtt. Rendszabályai a pénzügyek körül. Az érczpénz kivitelét betiltja.

X. FEJEZET.
A julius 3-kára egybehívott országgyűlés minősége. Az ország békés hangulata. Megalakul a kormánypárt a képviselők nagy többségéből. Miként bánik el a párttal a magyar kormány. Batthyány gróf személyes tulajdonai. Ki volt oka a nagy kormánypárt felbomlásának? A gróf előintézkedései a kormánypárt szállására nézve az Ullmann-házban. Kossuth állásfoglalása. Deák döntő nézete.

XI. FEJEZET.
Kossuth nem csinálta a forradalmat. De nélküle lehetetlen lett volna a forradalom. A gróf jóslatai, hogy ő a forradalomba vezeti a nemzetet, csak egyéniségének mély ismeretéből merített természetes combinatio volt, melyben nem csalódott. Mit tartott a gróf Kossuthról. Az olasz segélyhadak megajánlásának döntő fontossága. A miniszterek igéretei az előzött időben. Az országgyűlés megnyitása előtti napon nagy képviselői értekezlet Kossuthnál az olasz kérdésben. Annak meglepő kimenetele. A "Márczius Tizenötödike" ezen értekezletről. A kormány viszonya Kossuthtal.

XII. FEJEZET.
Az olasz kérdés tárgyalása az országgyűlésen. A pragmatica sanctio értelmezése gróf Batthyány által. A frankfurti képviselőnk Szalay Lászlónak adott utasítás a védszövetség megkötésére nézve. Birt-e a magyar kormány az olasz kérdés tárgyalásánál e kérdés döntő fontosságának tudatával? Kossuth bevezető nyilatkozatai. Az olasz kérdés a válpont, melyen a béke vagy háború ügye dőlt el. Szemere nyilatkozata b. Jellasich pártolásáról Bécsben. A katonapárt ignoráltatik a történelem előadásaiban. Az állam-adósságok ügye a Frankfurtba küldött utasításban. A helyzet szemléje.

XIII. FEJEZET.
Az olasz kérdés tárgyalásának kezdete. Kossuth mint kormányszónok vezeti be a kérdés tárgyalását helyrehozhatlanul elrontva. Minisztertanácsi jegyzőkönyv felolvasása. Ennek tartalma. Kossuth ebben a kormány politikáját mondja előadva. Kettős helyzete. Magyarázza politikáját s minden értékéből kivetkőzteti.

XIV. FEJEZET.
A főrendek válaszfeliratának egészen más hangja. B. Wesselényi nyilatkozata a főrendeknél. A képviselőházban az ellenzék élesen támadja meg az olasz segély adását. Kossuth mind tovább megy magyarázataiban az ellenzék lecsendesítésére. Az ellenzék magyarázatát elfogadja és formulázását kívánja. Ezt másnapra megígéri. E helyett másnap az összes minisztérium formulatióját mutatja be. Mire az ellenzék felzudul. Kossuth kitör az ellenzék ellen és szavazásra hívja fel a házat. Deák békítőleg közbelép. A szavazás roppant többséget mutat ki a kormány részére. A benyomás, mit e tárgyalás lefolyása Bécsben tett.

XV. FEJEZET.
A minisztertanácsi jegyzőkönyv bővebb elemzése közvetve megtagadja a pragmatica sanctióból folyó védelmi kötelezettséget. A personal-unio elfogadásának feltételeihez köti. Gr. Batthyánynak tévesztett utja. Kossuth meghódításában keresi a megmentést. Mit várt a dynastia és a bécsi kormány a magyar országgyűléstől? Mit kapott várakozása fejében? Kossuth most közrebocsátott munkájában maga adja elő, miként játszotta ki a kötelezett segélyadást az országgyűlésen.

XVI. FEJEZET.
Az olasz kérdés letárgyalásával el lett vetve a koczka. Ennek decomponáló hatásai az országgyűlésre. A forradalmi elemek diadala. Kossuth és minisztertársai közt megszűnik minden solidaritás. Kossuth lapjában julius 30-án nyilatkozik. A "Márczius Tizenötödike" azonosítja pártját Kossuthtal. Kossuth julius 30-ki hirhedt nyilatkozata. Rákövetkezve egy tüntetés Frankfurt mellett, összekötve Ausztria elleni fenyegetéssel a képviselőházban. A többi miniszterek közönye Kossuth fellépése ellen. Deák maga a personal-uniót ismeri el közjogi alapnak. E nézet senki által nem ellenezve köznézetté lesz.

XVII. FEJEZET.
Az eszmék alakulásának hatása a helyzetre. Minő vonatkozásban álltak vezérférfiaink ezen eszmékhez. Különösen Széchenyi, Deák, Kossuth. Kossuth tartaléktalanul elmondotta elveit. Deák nem volt barátja a kihivó politikának, de elvben nem volt eltérő. Széchenyi egészen ellenkező téren állt. Beszélgetései a helyzetről. Nézetei a pragmatica sanctio alkotásairól. Kemény felfogása Széchenyi politikai rendszeréről.

XVIII. FEJEZET.
Folytatása a gróf nézeteinek hazánk viszonyairól. Szerencsétlen positiók, mikbe helytelen eljárásunk által jutottunk. Doblhoff b. a bécsi miniszterelnök nagy munkálatot készíttet a kiegyezés módozatairól - Széchenyi alapelveiből indul ki. A bécsi körök helyzete. Seregeink állapota a támadások ellenében.

XIX. FEJEZET.
A bécsi kormány emlékiratának birálása nálunk. A "Pesti Hirlap" és "Kossuth Lapjá"-nak nyilatkozatai. Az emlékirat tartalma. Az 1867-ki kiegyezés ezen felfogást igazolta. Mária Terézia uralkodásától történt alakulások. Ezek nyertek szervezeti formát az 1867-ki kiegyezésben.

XX. FEJEZET.
A bécsi kormány emlékiratának egy passusa: volt-e a dynastiának joga oly törvényeket sanctionálni, melyek a pragmatica sanctiót alterálják? Az eltérés köztünk és Ausztria közt az alapfelfogásban volt. Ezen rideg állást Ausztria ellenében még az l867-ki kiegyezésnél is megtartottuk. Doblhoff b. miniszterelnök nézetei a kapcsolat alapjairól a gróf felfogásaira vezethetők vissza. A gróf szomoru helyzete, midőn magát teljesen izolálva látja, még Deákkal is ellentétes nézetben. Kétkedik önmagában is. Felébreszti a forradalmi elemek gyanakodását, melytől maga Kossuth sem óvja meg magát.

XXI. FEJEZET.
A Széchenyi egész politikai rendszerének a történelmi fejlődések és európai helyzet alakulásaiból merített indokai. Ezekkel szemben a kikiáltott personal-unio meg nem állhatott a nélkül, hogy szét ne rombolja a multak minden alkotásait. Ausztria létérdekét látta abban megtámadva. A háboru kikerülhetlen.

XXII. FEJEZET.
Apróbb tényezők a Széchenyi fátumának elidézésében. A pesti lánczhid udvara. A láncz felvonásának végfátuma. A terrorismus. Annak első jelenségei. Lamberg gróf meggyilkoltatása és Zichy gróf kivégeztetése. A gyászjelentések megküldetnek néhány képviselőnek. Kinek intézkedéséből? A proscribált képviselők értekezlete. A forradalmiak készülnek fellépésre. Evvel kapcsolatban mint signál a gróf meggyilkoltatása.

XXIII. FEJEZET.
Kossuth megmérgeztetésének hire. E mendemondába Széchenyi is belevonatik. Kossuthot ebédre unszolja magához. Az ebéd lefolyása. Jelenet Kossuthnál a belga mintapuskával. Wesselényi b. látogatása Kossuthnál. Wesselényi aggodalmai, óv-intézkedései. A gróf párbaja Patayval. István főherczeg helyzete a budai várlakban. Széchenyi védelmi intézkedései. Családját elküldi Pestről. A minisztertanácsban unszolják, maradjon el és pihenje ki magát. Otthon ül folyvást. Magára maradva étlen és álmatlanul tölt napokat. Kimerül. Dr. Balogh rábírja, hogy Pestről távozzék. Az uton kitör a kór-állapot. Bajoskodások közt eljutnak Döblingbe. Kossuth most közrebocsátott nagy munkájában elmondja az 1848-ki események történetét. Visszapillantás akkori és mostani törekvéseire. Vádolja gr. Széchenyit, Deákot és Görgeyt. Befejezés.

---

Előszó

"Ha nem könnyű Széchenyi állását szigorúan kijelölni kortársai és a koreszmék irányában - másfelől szintoly éles szemet, átható felfogást és ügyes tapintatot igényel Széchenyi kedély- és szellemvilágában tájékozási pontokat elfoglalni."

"A legnagyobb magyar - és e nevet Kossuth oly méltán ruházta Széchenyire - mint egyén, mint jellem örökké talány volt kortársai előtt, s közpályája végperczeiben azon véleményt is, mely róla a többségnél megszilárdult, tragikai sorsa által felforgatá."

"A döblingi szenvedő megczáfolni látszik, mit a világ az anyagi vállalatok és politikai sakkjáték nagy mesteréről tartott, és a szív martírja a hideg számítónak ellenmond."

Nem ismerek senkit Széchenyi kortársai közül, ki inkább hivatva volt volna őt egészen átérteni, mint Kemény Zsigmond, ki róla a fennebbieket elmondja.

Századokat véve fel, nemzetünk fejlődési történelmének legérdekesebb szakát e folyó század második negyede képezi. E korszak végén történik azon nagy politikai és társadalmi átalakulás, melynek fontosságát és végzetes voltát Lónyay gr. legalább is oly színvonalra helyezi, mint a magyar faj áttérése a kereszténységre, mely e hazábani telepedésének sorsát döntötte el.

Vétenénk a gondviselés ellen, igaztalanok volnánk fajunk iránt, ha fel nem ismernők, hogy e korszaknak kijutott bőségesen osztályrésze a kitűnőségekben, de mindezek között a leghatalmasabb alak a Széchenyi István grófé, kit kora ellenmondás nélkül a legnagyobb magyarnak nevezett, és kit a következő nemzedék annál is inkább fog annak felismerni, minél világosabban fog itélni eme kor szellemi átalakulásának nagy eseményeiről.

És ha elhiszszük - mint hinnünk kell - hogy utódaink e kor történelmével nem minden előszeretet és kielégített nemzeti önérzet nélkül fognak foglalkozni, mennyi méltó panaszra volna okuk, ha épen e kor legérdekesebb s legkimagaslóbb alakjának felismerésére nem találnának elegendő anyagot készen, miből egyéniségét és jellemét nem a lélekbuvárlat, sziv-bonczolat vagy költői felfogás alakító erejével, hanem a tényekből, a kortársak élethű elbeszéléseiből megalkossák.

Azonban maga Kemény Zsigmond, kit én kortársai között leghivatottabbnak tartottam, nem merészel életirójául vállalkozni. Tehetem-e ezt én?

Megdöbbenek ily gondolat felett.

Kérdem azonban magamtól: van-e ma még az élők között, ki Széchenyiről a mint volt, mondhatna mint szemtanú annyit is, mint épen én?

Tasner Antal majdnem egész életének hű kísérője, ki határtalan bizalmát birta, lenyugodott a nélkül, hogy számunkra valamit hátrahagyott volna.

Kivüle én voltam, kinek életében van néhány év és pedig a legérdekesebb idő, mikor oly közvetlenségben éltem vele köztudomás szerint, mint senki más.

Körüle és vele voltam ez időben életének minden mozzanatában, tanúja voltam gerjedelmeinek, szavainak és cselekvéseinek, osztályossa voltam reményeinek, aggodalmainak és végül - a kétségbeesésig fokozott - mély bánatának.

Épen e miatt én érzem leginkább mennyi alkotó erő kívántatnék oly monumentális műhöz, minő az ő életrajza, de feladatom, melyet magamnak kitűztem, más és erőmhöz mért.

Hála Istennek, valahára kezdenek előtűnni irodalmunkban is a memoire-ok. Elég későn, mert sokan - nagyon sokan lepihentek már, kik történelmünk egykori nagy épületéhez a legbecsesebb anyagokat nyujthatták volna.

Ezeknek becsét senki nálam mélyebben nem érezhette, de azon kötelességet sem, hogy mindenki ki csak teheti, járuljon e kor történelmének megvilágításához.

A szomorú idők s ennek viszontagságai kifosztottak legtöbb eszközeimből, melylyel azon kor emlékeit támogathatnám, de megőriztem oly benyomásokat, melyek mélyebbek voltak, hogy sem elmosódjanak, élénkebbek, hogy sem elhomályosodhattak volna.

Ezeket akarom egyszerűn szintén elmondani. És pedig elmondani, a mit láttam és hallottam, oly lelkiismeretes hűséggel, mint tanú a biró előtt, ki öntudatos meggyőződéssel elmondhatja minden szavára: Isten engem úgy segéljen.

Ki ezen elbeszélésekből nem igazodnék el az egyén és jellem iránt, annak számára hiában irtam, mert kit az élet minden mozzanataiban, a nap minden órájában, köz és magán helyen, salonjában, munkaszobában és öltözőjében, díszruhában, pongyolában magunk előtt látunk mozogni, szólni és cselekedni, az egész mivoltában leplezetlenül előttünk áll, és ha róla magunknak különböző képet faragunk, ennek oka nem az ő lényében, de egyéni felfogásunkban rejlik.

Ha egykoron utódaink azon hagyatékot, mely korunk nagy embereiről rájok szállott, számbaveszik, azon nyomokban, melyet életök működése nemzetünk szellemvilágában hátrahagyott, akkor fogják felismerni az gazdag örökségét s azt méltóbban felbecsülni, mint kortársai tevék.

Végül néhány szót még munkámról:

Szellemvilágunk áramlatai mig benne élünk, ellenállhatlan erővel nehezednek lelkünkre. Érezzük nyomásait és engedünk akaratlanul is.

Harmincz éve, hogy ezen emlékezések megírásának ösztönzése üldöz. Unszoló erejével gyakran támadott meg időnkint, de lecsillapult ismét és ma úgy látom, hogy korábban a közállapotok helyzete a feldolgozást károsan befolyásolhatta volna és felfogásaim a függetlenségben és higgadtságban szenvedhettek volna.

A mult év utolsó napjain miért rohant meg a régi ösztön oly hatalommal, hogy Sylvester-estéjén iróasztalomnál találtam magamat, megkezdve régi emlékezéseim megirását - tudnám én megmondani?

Irtam egy belső kényszernek engedve.

Negyven éve, hogy irodalommal foglalkozom, jobbadán a napi sajtó mulandó terén. Külön önálló emlitésreméltó munkában csak kétszer léptem el.

Mindkét munkának megvolt az idő teljességében a hivatása.

Némi önérzettel gondolok vissza, hogy mindkettő 48-ban és. 64-ben betöltötte emberségesen hivatását.

Nincs-e e szerény emlékezéseknek is némi hivatása?

A Széchenyi emlékezetének felujítása, "kultuszának" felébresztése nem-e életszüksége napjainknak?

Feleljen erre a jövő!

---