---

Tartalom

Bevezetés

I. Fejezet: Általános szempontok

II. Fejezet: A közlekedési rendszer alapelveirül
  a) A külföld közlekedési kifejlődésének rövid vázlata
  b) Következtetések

III. Fejezet: Számitási adatok
  a) Vaspályákrul
  b) Csatornákrul
  c) Kőutakrul
  d) Égény fogyasztásrul
  Függelék: A lóerőre készült vaspályákrul

IV. Fejezet: A magyar közlekedési rendszer részletes kifejtése
  a) Vaspályák
  b) Csatornák és folyók
  c) Országos kőutak

V. Fejezet: A javaslott közlekedési eszközök hatóságok szerinti számbavétele

VI. Fejezet: Költségvetés a javaslott közlekedések kiállitására
  a) Hozzávetőleges költsége mindeniknek
  b) Visszatekintés némelly közlekedési tervekre
  c) A költségvetés alkalmazása
  Függelék: A kisajátitásokrul

VII. Fejezet: A végrehajtás rendezése
  a) A közlekedések kiállitásának módjárul
  b) A végrehajtó hatóságrul
  Befejezés

---

Bevezetés

Felséges Haza!

Hosszu álmaink s több mint félszázados szónoklatink után ugy látszik: elvégre 'tennünk' is kellene valami nagyobbszerűt már, ha a nemzetek sorábul disztelenül kisodordatni nem akarunk.

Fajtánk csudálatosan fentartotta magát, de most bizonyosan bukik, vagy hosszu sorvadásnak indul, ha - mielőtt késő volna - a meddő vitatkozások vágásibul kibontakozva a tények mezejére nem áll. Szebb jövendőnket a tett azonban még koránsem biztositja - s e körül ne csaljuk magunkat - ha az efféle felszines, egyoldalu, vagy épen éretlen.

Nekünk magyaroknak, rémitő hátramaradásink közt régibb nemzetek tapasztalásit felkincselve, organicus, egybenfüggő, az egész hazát egyiránt érdeklő eljárásra van szükségünk. Minden, mi egyes osztályok vagy épen egyesek érdekeit ápolja, vagy a hon csak bizonyos tájainak kedvez, egyenesen bántalom az egészre; minthogy felvirágzás tekintetében nem megyékrül, egyes hatóságokrul, duna- vagy tiszai kerületekrül, vagy egymástul elszigetelt kastákrul van és lehet többé szó, hanem - hála a mennyei gondviselésnek - valahára az egyetemes hazának szent ügye forog kérdésben.

Házsártos, egymást üldöző népbül, melly erejét kölcsönös zsibbasztására fecsérli, elvégre egycsaláddá, egy és osztatlan erős nemzetté akarunk, és Isten segitségével fogunk összeforrni; mert csak igy válhat - most csekély mivel eldiribolt - erőnk eldöntő sullyá. Efféle nélkül pedig, minthogy egyedül erő szolgálhat nemzeti boldogság valódi alapjául, soha sem fog vérünkre derülni mosolygó üdv.

Minden oldalrul szükséges ehezképest - legyen az bár szellemi, bár anyagi - a gyökérig ható egybenfüggő, s ernyedetlen állhatatossággal ápolt javitás.

Közlekedések nem képezik az országok velejét ugyan, de csak olly hatásuk van, mint valami élő test vérereinek; ámde, noha azok jobb voltát közvetlen szellemi javitásoknak nem nevezhetni, azért mégis épen olly elmulhatlan azoknak tökéletesen elrendezett volta; valamint akadozó, vagy lázas vérforgás közt a legegészségesb velő is szolgailag lenyügözve van; s hiába küzd a szellem az anyagnak fejletlen sulyával.

Legyen ehezképest szabad, felséges Haza, mennyire körülményeim engedik, ezennel mély tisztelettel az ország egybengyült Rendei előtt letennem honunk közlekedési ügye körül némi általános nézeteket, mellyeket több jeles fők segitségével összeszedni alkalmam volt.

Ha nem egészen hasztalan munkát vittünk végbe, bő jutalmunkat már kinyerénk.

A mélyen tisztelt egybengyült országos Rendeknek

legkisebb de leghűbb szolgája
Grof Széchenyi István.

Pozsony január 25-dikén 1848.

---