---

Tartalom

Előszó
I. Bevezetés
II. Tasner Antal
III. Viszony Gróf Széchenyi István és Tasner Antal között
IV. Gróf Széchenyi István napi-könyvei
V. Tasner Antal, előbb mint Gróf Széchenyi István megbizottja, később pedig nemcsak összes iratainak, de napi-könyveinek is leendő örököse
VI. Gróf Széchenyi István "véleménye" Tasner Antalról, melynek ő egy Döblingből Báró Sinához irt levelében ad kifejezést
VII Ereklyém Gróf Széchenyi Istvántól
VIII. Kivonat d. Gróf Széchenyi István "Toldalék-végrendeleté"-ből
IX. Tasner Antal sikertelen kisérletei a bécsi rendőrség kezei közt levő kéziratok visszaszerzésénél
X. Tasner Antal állapota és báró Sinához intézett levele
XI. Török János levele
XII. Miből áll "Széchenyi hagyománya"?
XIII. Tasner Antal tervei és utasításai
XIV. d. Gróf Széchenyi Istvánnak még életében nyilvánított irányadó szándékai saját iratainak kiadatására nézve
XV. Pontozatok Tasner Antal és Török János közt
XVI. Toldy Ferencz levele kiszámítási mellékletével
XVII. Tasner Antal és tisztelt barátja Paur Iván kir. t. úr
XVIII. Tasner Antal Gróf Széchenyi Istvánnak napi-könyveit megmenti és meghal
XIX. Tasner Antal végrendelete
XX. A Tasner Antal által megmentett napi-könyvek sorozata
XXI. Tasner Géza élet-feladata és helyzete
XXII. Tasner Géza Gróf Széchenyi István hátrahagyott iratait (az "Önismeret" kivételével) a m. tud. akadémiának felajánlja
XXIII. Gróf Széchenyi István hátrahagyott iratainak a m. tud. akadémia tulajdonába bocsájtatására czélzó szerződés: "Gróf Lónyay Menyhért mint a tud. akadémia elnöke", és "Tasner Antal örökösei közt"
XXIV. Az akadémia elnökének 1875-ben tett országos felszólitása
XXV. Az akadémia elnöke és az örökösök közti szerződés 8-dik pontjának megváltoztatása
XXVI. Befejezés

---

Előszó

A m. tud. akadémia nagymélt. t. elnökének egy, f. é. márczius 23-ról kelt levelében, dicsőült gróf Széchenyi István hátrahagyott, jelenleg pecsétem alatt a m. földhitel-intézetnél fekvő iratainak átadására szólitatván fel, midőn e tekintetben szivemnek egy forró óhaja teljesül, ezen reám nézve oly ünnepélyes alkalmat el nem mulaszthatom a nélkül, hogy egy évek óta betöltetlenül várakozó szent kötelességemnek eleget ne tegyek; ezen ünnepélyes napon gyermeki kegyeletemnek adóját b. e. atyám Tasner Antal emléke iránt ezen igénytelen sorokban le ne rójam, s ezt tud. akadémiánk figyelmébe ne ajánljam.

A magasztos tárgy, melylyel itt foglalkozom, életemnek legfőbb érdekét képezi; s midőn arról irok, szivemet lélekemelő indokok buzditják, tollamat meggyőződés és őszinteség vezérlik!

Dolgozatom némely része szivrenditő természetű és a legszomorubb emlékeket költi fel bennem; azért ha nem felelhetnék meg magas feladatomnak oly jól s azon következetességgel mint ezt tenni ohajtanám, ezen hiány inkább fájdalmas visszaemlékezésekből eredő és mély érzelmekkel nem ritkán páros elfogultságnak tulajdonittassék, mint talán hű és lelkiismeretes eljárás hiányának; különben legyen szabad reménylenem, hogy a t. olvasó kielégitve ezen kis füzet tartalmának lényegével és azon érdekkel, melyet ez benne kétségtelenül költ, a kivitel hiányossága végett irányomban szivesen elnéző lesz és irodalmi jártasságra legkisebb igényt sem tartó tollamnak szerény művét a szokottnál enyhébb birálatnak fogja alávetni.

Legyen még szabad előrebocsájtanom, hogy, ha talán némely állitásom egyelőre érthetlennek, vagy magyarázatom s megjegyzésem feleslegesnek látszanék, a t. olvasót szives türelemre kérem, s figyelmeztetni bátorkodom, hogy midőn majd d. gr. Széchenyi Istvánnak hátrahagyott, a m. tud. akadémia tulajdonába átment naplói és iratai közelebbről lesznek ismertetve, némi kitételeimnek helyes értelme és szüksége is meggyőzőleg ki fog tünni.

Az ezen "Emlékiratom"-ban közölt eredeti levelek másolatait hitelesittetni s azokat a m. tud. akadémiánál letéteményezni szándékozom.

Kende, Sárosmegye, 1876. april havában
Tasner Géza

---