---

Tartalom

Bevezető
A vasút és a hadászat
Vasúti csapataink
A páncélvonatos fegyvernem kialakulásának vázlatos története
  Amerikai polgárháború
  Brit gyarmati háborúk
  Orosz Birodalom
  Olasz páncélvonatok
  Osztrák-Magyar Monarchia
  Nyugati front, németek, belgák, angolok...
  Japán
A nagy háború rövid krónikája, számunkra
  1914. legfontosabb eseményei
  1915. évben a következők szerint folytatódtak a küzdelmek
  1916 legfőbb eseményei
  1917 eseményei
  1918 történései a frontokon
A páncélvonataink kezdetei
Azután a folytatás... "Tervezett - gyártott" páncélvonataink (1914-15), ezek átalakításai (1915 - 1916) és a háború
  Hadrendi szám, a páncélvonat jellege, az építő, az építés és üzembe helyezés ideje
  Hadrendi szám, jelleg, fegyverzet
  Hadrendi szám, jelleg, vasúti jármű adatok
  A páncélvonataink átalakításai, erősítései
  Hadrendi szám, eredeti és új állapot
  Hadrendi szám, eredeti és új fegyverzet
  Orosz front
  Olasz front
  Szerb (balkáni) front
  Francia-német hadszíntér
  Román hadszíntér (Erdély)
A páncélvonataink mozdonyai a világháború idején
  377. sorozatú mozdony
  63. sorozatú mozdony
  229. sorozatú mozdony
  97. sorozatú mozdony
A páncélvonataink fegyverei a nagy háború idején
  Gyalogsági fegyverek
  Sorozatlövő fegyverek
    Mitrailleuse
    Géppuska
      Skoda géppuska
      Schwarzlose géppuska
  Lövegek
    80 mm űrméretű löveg
    70 mm űrméretű lövegek
    47 mm űrméretű lövegek
  Segédberendezések
    Világítópisztoly
    Fényszóró
    Telefon
    Tüzérségi bemérő eszközök
    A lángszóró
  Lőszerjavadalmazás
Az 1918. évi helyzet, valamint a világháború befejezése utáni állapotok
  Háború végi állapot
  Magyar Nemzeti Tanács általi átszámozás
  Új építések
  Az intervenció
    Felvidék (cseh front)
    Erdély (román front)
    Kárpátalja
    Délvidék
    Nyugat-Magyarország

---

Bevezető

Anyagot gyűjtöttem és írtam a "Múltba nézek... Bánréve és a vasút" című munkámat, ekkor olyan tényeket is találtam, amelyek mind a vasút-, mind a hadtörténet egy-egy érdekes fejezete, de egyáltalán nem közismertek. Ezek pedig a páncélvonatok.

A kutatásokkal természetesen mind a vasúttörténeti, mind a hadtörténeti munkákban próbálkoztam, váltakozó sikerekkel. Számtalan jelzés, utalás, töredék, visszaemlékezés előkerült, de teljesnek tekinthető és megbízható munkákat nem sikerült találnom. Pedig az előbb említettek arra utaltak, hogy itt nagyon komoly dolgok történtek 1914-től egészen 1945-tel bezárólag.

Ekkor próbálkoztam meg a Hadtörténelmi Levéltár őrzésében lévő katonai iratok között, a fond- és állagjegyzék átvizsgálásával. Sajnos itt sem sikerült a páncélvonatok témájára vonatkozóan megfelelő képet kapnom. Kérésemre először Dr. Illésfalví Péter úr adott eligazítást, majd pedig Dr. Bonhardt Attila ezredes, és Dr. Számvéber Norbert őrnagy urak voltak szívesek segítséget adni és elküldtek két olyan publikációt, amelyek ezt a témát tudományos alapossággal, nagyrészt feldolgozták. Mind a két munkát áttanulmányoztam és a számomra szükséges információkat Bánrévével, s a Sajó-Rima völgyi, Gömöri vasutakkal, valamint az itt lejátszódó történelmi eseményekkel kapcsolatosan a munkámhoz kapcsoltam.

Egy dolog azonban teljesen bizonyos, a felhasznált és említett művekben, de másokban is, számtalan ellentmondás, egymással ütköző számozás és egyéb információ van.

"Kérésére tájékoztatjuk, hogy a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár a magyar páncélvonatok történetével kapcsolatosan összefüggő eredeti iratanyaggal nem rendelkezik. Az egyes honvédelmi minisztériumi, illetve honvéd vezérkarfőnöki iratokban azonban találhatók vonatkozó adatok..."

A páncélvonatokat 1914-ben "önszorgalomból és szükségből" a hadszíntereken is építették a vasútépítő századok és harcoltak is velük, sikerrel! Ez aztán végre a felsőbb hadvezetést is jobb belátásra bírta és aztán már intézményes keretek között, tervek alapján, sokkal komolyabb fegyverzettel is készültek vonatok. Ne feledjük, hogy az I. világháború idején, a hadszíntereken (Galícia, Szerbia...) a közutak gyakorlatilag nem léteztek, ha voltak is, ezek állaguknál fogva az időjárás miatt katasztrofális állapotokat teremtettek. A vasút viszont megbízhatóan működött és ez, a harc, de az ellátás, a támogatás miatt is rendkívüli fontossággal bírt!

A páncélvonatok fejlesztése egy a gyakorlati, főleg a harctéri alkalmazásokon alapuló, evolúciós folyamat volt. Nemcsak technikailag, technológiailag kellett a vonatokat megalkotni, hanem a velük való harcászatot és alkalmazási módokat is ki kellett kísérletezni. Ez pedig, mint annyi más dolog is a nagy háborúban, vérrel íródott! Mindezekhez meg kellett találni a szükséges és megfelelő mozdonyokat, kocsikat, szerkezeti anyagokat, fegyvereket és nem utolsó sorban azokat az embereket, akik ezt hatékonyan használni is tudták. Mindezek közben meg kellett győzni a felsőbb parancsnoki kar jó néhány tagjait is, akik e fegyvernemet és a fejlesztéseket tagadták és sokszor erélyesen akadályozták!

A páncélvonatok történetében nemcsak az okoz gondot, hogy ezeket többször átszámozták, hanem az is, hogy összetételüket, jellegüket is változtatták. A fejlesztések a gyakorlati tapasztalatok alapján történtek, főleg a MÁV szakemberei és főműhelyei részvételével, de a munkák és tervek mögött mindig ott találjuk az elkötelezett, harctéri szaktiszteket, főleg a vasútépítő századoktól, de később természetesen más alakulatoktól is. Természetesen e folyamatban ott voltak a monarchia vasútjainak szakemberei is, ez főleg attól függött, hogy az illető harcterület kihez esett. A vonatok fegyverzetét is az igényekhez kellett folyamatosan fejleszteni, mindezt úgy, hogy erre vonatkozóan előzőleg csak nagyon hiányos ismeretek voltak.

Mindeközben az a gondolatom támadt, hogy - bár mindkét említett publikáció tudományos alaposságú - az azokban fellelt ellentmondásokat meg kellene próbálni feloldani. Mire is gondolok itt? A számozásokból adódó eltérések sokszor zavaróak. A kezdetekben 1914-től 1918-ig római számokat használtak, a Tanácsköztársaság alatt arab számokat, de egyes szerzők sajnos megint római számokat adnak meg itt is. A háborúvesztés miatt a vonatok egy részét az ellenséges, szomszédos országok megkaparintották. Itt is súlyos ellentmondások vannak, hogy mely számú vonatok ezek, teljes egészében, vagy csak részekben kerültek ellenséges kézre. Mi lett ezeknek a további sorsa? Mi lett a hazai területeken maradottakkal?

A vonatokkal kapcsolatos részletesen összefüggő leírásokkal, történésekkel, harcokkal nem igazán foglalkozom, csak a könyvemben leírtak "színesítésére" használtam fel bizonyos szemelvényeket, annyit, amennyi a megértéshez és a következtetések kialakításához feltétlenül szükséges. Ezekben időpontok, események, személyek, páncélvonat parancsnokok nevei szerepelnek és így sok apró részletet ismerhetünk meg belőlük.

...

A könyvet terjedelmi okokból három részre bontottam. Az első részben a kezdetektől a Tanácsköztársaságig szerepelnek az események. A második kötetben pedig ettől az időponttól a II. világháború végéig foglaltam össze a dolgokat. A harmadik kötetben kaptak helyet azok a fejezetek, amelyben páncélvonatos iratokat, elemzéseket ismertetünk. Itt szerepelnek a páncélvonatos parancsnokok és azok a katonák is, akikről valamilyen formában adatokat találtunk.

---