---

Tartalom

Bevezetés

I. A FÖLDRAJZI KÖZNEVEKKEL KAPCSOLATOS ELMÉLETI KÉRDÉSEK
1. A földrajzi köznevek kutatástörténete
2. A földrajzi köznév fogalma
3. A névformáns fogalma
3.1. A földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok
3.1.1. Elsődleges (primér) lexikális helynévformánsok
3.1.2. Másodlagos (szekundér) lexikális helynévformánsok
3.2. A földrajzi köznevek más (nem névformáns) funkciója a helynevekben
4. Rendszertani összefüggések a földrajzi köznevek és a névformánsok között

II. A FÖLDRAJZI KÖZNEVEK GYAKORISÁGI VISZONYAI A KORAI ÓMAGYAR KORI HELYNEVEKBEN
1. A mikrotoponimákban szereplő földrajzi köznevek gyakorisági arányai
1.1. A földrajzi köznevek jelentésmezőinek gyakorisága
1.2. Az egyes földrajzi köznevek gyakorisága
2. A településnevekben szereplő földrajzi köznevek gyakorisága

III. A FÖLDRAJZI KÖZNEVEK TERÜLETI ELTERJEDTSÉGE
1. A földrajzi köznévi állomány lexikális tagoltsága
2. A földrajzi köznévi állomány fogalmi tagoltsága
3. A földrajzi köznevek területi elterjedtségét befolyásoló kognitív tényezők
4. A földrajzi köznevek szemantikai viszonyai
4.1. A korai ómagyar kori földrajzi köznevek jelentésének meghatározása
4.2. A földrajzi köznevek poliszém viszonyai
4.3. A földrajzi köznevek szinonimitása

IV. A FÖLDRAJZI KÖZNEVEK HASZNÁLATÁNAK SPECIÁLIS SZÍNTERE: A KÖZÉPKORI OKLEVÉLÍRÓI GYAKORLAT

V. EGY SZEMANTIKAI MEZŐ FÖLDRAJZI KÖZNEVEINEK SZÓTÖRTÉNETI VIZSGÁLATA
1. vejsz(e)
2. tanya
3. szégye ~ cége
4. Összegzés

Kitekintés
Irodalom
Név- és szóalakmutató
Summary

---

Bevezetés

A földrajzi köznevek mint helyet jelölő kifejezések bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak (vö. Kiviniemi 1990: 44, Hoffmann 2007: 58). A földrajzi köznevek kutatásának a magyar nyelvtörténet szempontjából emellett azért van kiemelkedő jelentősége, mert ez az egyik legkorábbról és leggazdagabban adatolható szócsoport, amelynek elemei részint helynevekben, részint közszói minőségükben jelentkeznek a korai írott forrásokban. A földrajzi közneveket ugyanis - csakúgy, mint ma - a régiségben sem pusztán helynévalkotó szerepben alkalmazta a nyelvhasználó közösség, hanem a környezet egyes objektumairól, helyeiről beszélve szintén ezekkel az elemekkel élt. A földrajzi közneveknek ezt a sajátos szerepét emelte ki Kiss Lajos is, amikor úgy nyilatkozott, hogy kizárólag földrajzi köznevekkel is jellemezni tudunk egy tájat anélkül, hogy akár egyetlen tulajdonnevet is használnánk (1972: 250).

A földrajzi köznevek jelenkori állományát Nemes Magdolna doktori disszertációban dolgozta fel (2005), e szavak szótárszerű közzétételére én magam vele együtt vállalkoztam (FKnT.), a történeti földrajziköznév­állomány rendszerszerű áttekintése azonban mindezidáig nem történt meg. Jelen kötetben - bizonyos szempontokat kiemelve - e hiány pótlására teszek kísérletet azzal, hogy olyan elméleti kérdéseket állítok a középpontba, amelyek empirikus vizsgálatára főként korai ómagyar kori névanyagon kerül sor.

---