---

Tartalom

Prológus

MAROVISZ Díj
  A roncsolásmentes vizsgálatok fejlődése

IFJAN
Nagyszülők
Szülők
Elemi iskola
Cserkészet
Gimnázium
Érettségi
XI Nyári Olimpia, Berlin
Endrédy Néni tánciskolája, diákszerelem
Budapesti Műszaki Egyetem
Horthy proklamációja, következményei
Amerikai fogság
Útban hazafelé, sofőrködés
Újból itthon
Eljegyzési gyűrű
Esküvőnk
Nászúton Lillafüreden. Fiaink
Fiaink tanulmányai

ÉRETTEN
Megcsinálni - megtanítani?
Pályakezdés
Egyiptom, El Tabbin
Útban hazafelé
Evezés a Dunán
Linz - Budapest túra
Nemzetközi Duna-túra 68 évesen
"Technische Überwachung" honosítása
ERŐKAR - EKAVI születési fázisa
Szakmai tevékenység az EKAVI-nál
Vegyipar, gyógyszeripar becserkészése
Szeparatista riszáló
Búcsú az EKAVI-tól
Az ÁEEF megalapítása
Nyugdíjazásom
A "selejt-gyáros"
A szakértői átvételek
Izotópos vizsgálat hazai kezdetei
A folyékony izotóp problémái
"Izotóp-zűr" - "Tönkre tették a férjemet"
Az "Izotóp-zűr" tisztázása
A kazánok és életem
Repedések a kazándobokban - törésmechanika
Kazánrobbanás oka
Lánghegesztés - mint a hiba oka
Nemzetközi Hegesztési Intézet - IIW
IIW dokumentumok
Saját beterjesztésű IIW dokumentum
Gillemot László szerepe éltemben
Gillemot - Pattantyús tanszék focimeccse
Vacsora Pungoréknál (1956. 10. 23.)
A Sztálin-szobor ledöntése - műszaki szempont
Történetek: "Már meg van fizetve" keletkezés
Történetek: "Már meg van fizetve" továbbadás
Első hegesztőmérnöki diplomám. ZIS - 1962
ZIS - képzés
Hegesztő Szakmérnök - Miskolc
Doktori disszertációm
Előadásaim
Graduális, posztgraduális oktatás
Nagyberuházásokon szerzett tapasztalatok
TVK Olefinmű beruházás
El Tabbin - Tiszaújváros
Életem fricskái - élményei
Első tanulmányutam, első szaunázásom

ÖREGEN
Igazgatótanácsi tagság Pakson
A minőségügy
A "Bekker-vekker"
Egészségügyi problémáim
Nesze neked itt a combnyaktörés!
Készülődés a gyémántlakodalomra

Epilógus
Önéletrajz
Családfa
Dédunokáim
Hirdetések
Névmutató

---

Előszó

Ön, Tisztelt Olvasó aki - akár ismerheti is az előzményeket - most kezébe vette ezt a könyvet első pillantásra feltehetően a következőkre gondol: "már valahol láttam ilyen stílusú könyveket, de azok barnás színűek voltak." Igen. Tisztelt Olvasó azok valóban olyan színárnyalattal készültek és már három jelent meg belőlük az érintettek 80. születésnapjára. A motiváció sohasem volt más, mint az a szándék, törekvés, hogy a "Beszélgetőtárs" maradandó módon kifejezze őszinte elismerését és tiszteletét az érintetteknek. A most kézbe vett, a 85. születésnapra készült könyv nem csupán a külsejében, színében tér el a korábbiaktól, hanem felépítésében is. Míg korábban az 1 kérdés - 1 válasz - 1 oldal sémát követtük, most a válaszok meghaladhatják az egy oldalnyi terjedelmet. Hogy mi ennek az oka? Sokféle választ lehetne adni, de talán maradjunk a legkézenfekvőbbnél: ne legyen a válaszoló szűk, terjedelmi korlátok közé szorítva. Mondhasson el mindent, amit gondol az adott kérdés kapcsán. A második szerkesztési elv, amelyre a Tisztelt olvasó teljes joggal rákérdezhet: Milyen a tartalmi átfedés a korábban és most, a 80. és 85. születésnapra megjelent munkák között? Az ábrán látható címlappal 2005-ben megjelent könyv anyaga lett természetesen alapul véve. Az ebben szereplő írások egy része kimaradt, másik része bővült vagy szűkült és esetleg fényképek kerültek bele, a szükségesnek ítélt javítások a mostani kiadásban elvégzésre kerültek, de számos új kérdéssel kapcsolatban újabb válaszok születtek, bemutatván a Válaszoló életének újabb és újabb részleteit. Talán a legmarkánsabb változás a kézbevett könyv szerkezetében az, hogy nem ragaszkodunk szigorúan a meg- és átélt, eseményekben igazán gazdag élet pillanatainak kronológiai sorrendjéhez.

Öt évvel ezelőtt, 2005-ben, amikor a befejezéshez közeledett a Becker Istvánnal a 80. születésnapjára készített "Ifjan - Éretten - Öregen" könyv meglehetősen bajban voltam. Gondjaimat a bőség zavara okozta, hiszen aki Pista Bácsit ismeri, az tökéletesen tisztában van egyrészt életével, mentalitásával és nyitottságával. Így szakmai élete, annak minden pillanata nyitott könyv, amit kellő ízzel és részletességgel tud elmesélni, legyen az bármilyen apró sztori. A "sztori" szót írtam, hiszen Ő is ezt a kifejezést használja mindig, amikor életének bármelyik mozzanatát eleveníti fel.

Mindnyájunk felett eltelt újabb öt év. Kettőnket tekintve csupán, az elmúlt öt év meglehetősen Janus-arcú volt. Pista Bácsi virult, szakmai elismerésekben megérdemelten sütkérezett, dédunokáinak száma örömteli módon sokasodott, gyémántdiplomáját átvehette Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetemen és készül a gyémántlakodalmára - feltehetően a Gellért Szállóban lesz, ott ahol az esküvőjét és aranylakodalmát ünnepelte. Egészségileg kifogástalan állapotban volt és van. Igaz idén, az év elején combnyaktörést szenvedett, de a tapasztalatokat valahogyan így összegezte: "tánciskolába most nem mehetek"!

Magamat tekintve pedig csupán annyit mondhatok: volt már élvezetesebb öt éves periódusom is. Azt azonban bizton kijelenthetem: örömmel és várakozással kezdtem összeállítani a sorozat új, a 85. születésnapra készülő sorozat első elemét egy minden tekintetben kiváló személlyel, Becker István Barátommal. A tradíció kötelez, szokták volt mondani bölcs őseink.

Hogy mivel tudnám leginkább jellemezni Becker István felett eltelt 5 évet? Talán úgy, ahogy az kiolvasható a 80. és 85. születésnapokra megjelent írások Prológusából.

Az előző könyvben nem szerepelhettek olyan történetek, mint "disszertációink", "autóbaleseteim", "első szauna", "társadalmi egyesületek", "hobbik", "a nyugdíjas", a "80 év egészségügyi problémái", "Energiafelügyelet", "Unokák", "Sztorik". Most talán sort keríthetünk ezekre, ill. ezek némelyikére is. Amit most kihagyunk, azt öt, vagy 15 év múlva olvashatja az Igen Tisztelt Nagyérdemű és az addig már kamasz vagy ifjúkorba kerülő dédunokák is!

Miskolc, 2010. áprilisa

---