---

Tartalom

Előszó Fáy Andrástól
Házi leány nevelésünk állapotjáról 's annak a köz leányneveléshezi viszonyáról
Nevelési képek és studiumok
A csecsemő
Felmutatási kórság
Női tanító 's tanuló könyvekről

---

Előszó

Ha az élet-bölcs, a' nőnevelés' első szükségű fontosságáról, annak emberiség' boldogítására, országok' nemzetek' virágoztatására lényegesen munkáló hatásáról elmélkedik, lehetetlen illy kérdésre nem fakadnia: mi lehet oka, hogy annyi jámbor óhajtás és igyekezet, annyi emberbaráti fáradalom, főkép' egy század óta annyi jeles nevelési munkák', tervek', rendszerek közzétételei, intézetek' alakulásai, 's átalánosan majd mindennemű haladásai mellett az emberi nemnek, ennek teendőinek legfőbbike, boldogságának, boldogtalanságának ős forrása, a' nőnevelés, olly elhanyagoltan vesztegel? sőt elszámolva attól a' divat' mázait, lényegben, legalább egyszerű természetiségben, életbe vágó kiképzésben ott sem áll, hol állott félszázaddal ezelőtt? Bánat és keser szállja meg e' kérdésre, az élet bölcsnek, ha egyszersmind emberbarát, keblét: mert felelnie reá bajos, 's az, mit felelhet, lelkének bántó, azt csüggesztő, minthogy segítni a' bajon egyesnek olly nehéz, sőt lehetetlen!

A' felelet mintegy ezekben fogna központosulni: a' hiba sokfelé gyökeredzik, úgymint nőnevelőinkben, íróinkban, magokban a' szülékben, általános előítéletben, törvényhozás eddigi mellőzésében 's a' t. ugyanis

1-ör Nevelőink és nevelői rendszereket, terveket íróink, legtöbbnyire szoba-tudósok, oskolán túl világot, életet, hazát alig ismerők, életnek kiholttak, vagy mogorva nőtlenkedők 's a' t.; kik elméleteikbe merülve olly nevelői rendszerekkel és szabályokkal kergetőznek, mik életben nem létesíthetők, vagy szertelenül és szükségtelenül elnehezítik a' nevelés' munkáját. A' szülék és józanabbak visszariadnak az illy mesterkélt rendszerektől, agyrém' lökteteinek tekintik azokat, 's minthogy sokat nem hihetnek, hinni nem akarnak semmit.

2-or A' nevelők és nevelőnék többnyire szegény sorsuak, kiknek az olygarchia és aristocratia előtt rendszerint csekély a' tekíntetök, 's a' cselédi rang feletti állást a' háznál, ritkán vívhatják ki magokban. A' növendék rendesen úrfias és kisasszonyos föltételek mellett engedtetik nekik által; fél inas, vagy szobaleány, 's csak fél felügyelő, oktató mellette a' nevelő, 's nevelőné. Sokára megunják ezek a' folytonos ellenszegülést, 's megmaradhatásért hagyják menni a' világot, mint mehet.

3-or A' nevelés' írói rendszerint szinte szegény állapotúak, kiknek bár legidvesebb szózatjaik, minthogy tekíntélyetlenek nyomtalan hangzanak el a' világban. Azok pedig, kiknek dicső sors, 's név jutott, felette ritkán tévednek az idvet árasztható, de ragyogás nélküli nevelő-írói pályára. Gyakran az írók a' nőnevelés' tárgyában érdektelen apróságokra is kiterjeszkednek, szóhalmozással vaskos köteteket írnak öszve; szüléknek nincs béketűrésök megolvasni azokat, 's olly tárgyban, mellynek fontosságárol tán tiszta fogalmok sincs, sok pelyva közül keresgetni ki a' kevés szemet.

4-er Sok nevelőnek, nevelőnének, sokféle prücskei vannak, úgy életi, mint nevelői követelésekben, mikhez gyakran némi átalkodottsággal ragaszkodnak, 's mik végre is megunattakká teszik őket szülék és rokonok előtt.

5-ör A' szülék' részéről egy gyakori előítélet szokta gátolni a' jobb nőnevelést; tudnillik: számos szülék felesleges és hasztalan mesterkélésnek tartják a' rendezett nevelés' gondját, holott természet' és életfolyása gyakran legtöbbet kipótolnak: 's minél miveletlenebbek a' szülék magok, annál kevésbé érzik a' nőnevelés' szellemi szükségeit. Ezek közt nem ritkák, kik a' nevelésben mindent egyedül a' világi elélhetéstől, és anyagi állati szükségektől függesztnek fel. "Nem ad az a' tudomány, az a' finomabb társalgás, a' konyhára semmit" így szólnak; főzni, sütni, varni tudjon anyja mellett a' leány 's illy elv mellett pinty marad a' leány, melly fészket tudand ugyan rakni, költeni és étetni a' fiait, de tovább semmit; a' pinty ismét pintyet nevel, 's igy tovább végetlenűl. Közönséges beszéd ez magyar nemes házainknál: "anyám, nagy anyám, háznál nevelkedtek, nem sokat aggódtak, mesterkéltek neveléseiken, 's még is tisztességes asszonyok voltak, csak ollyan legyen unokájok! Minek ott sok eszközzel élni, hol maga a' természet 's élet folyása segít? A' természet épen felnöveszti testben lányomat, az élet' és ház' folyása kiképzik lelkét azokban mikre szüksége van, anyai példa, fenyiték és tanács megőrzik erkölcsét 's a' t.; tehát irás, olvasás, egy kis földleírás 's 'a' t. legfellebb azok, miket oskola mester uram, vagy ollykor valami kóbor tanító betaníthat, többi magától jő." igy gondolkoznak legtöbb szülék, 's bár igen tévedve, de még sem olly kártékonyan, mint kik divat kórságnál fogva egyedűl idegen nyelvekben, tánczban, muzsikában 's a' t. helyezik a' jobb nőnevelést.

6-or Általánosan a' világ nem méltatja eléggé, nem fogja fel kellő szempontból, vagy bizonyos apathiás közönyösséggel mellőzi a' nőnevelésnek fontosságát, 's emberboldogításra alapos hatását; nem látszik fejteni, hogy nő neveli első éveiben az egész emberiséget, nemzetet, családot; első nevelés veti pedig meg alapját későbbi egész jellemünknek, gondolkozásunknak, erkölcsiségünknek, életünk' folyamának, 's boldogságunknak; tehát a' nőt úgy kell nevelés által kiképeznünk, hogy ne csak ő maga legyen boldog, és jelenben férjét, családot boldogító, hanem idővel képes lehessen még leendő ivadékot is boldogságra és boldogításra vezethetni. Mert a' nőnem nem csak termékeny föld, melly életre kelti keblében a' növények' csíráit, hanem első jótékony enyhege is a' tavasznak, melly a' növényt azon erőre segíti, mellyel idő' és elem' viharainak ellentállhasson. - Mi férfiak is Iegtöbbnyire vagy úgy tekintjük a' nőnemet, mint világi élet' anyagi kötelességeinek, családi terheknek, ház gondjainak helyhez viszonyhoz tapadt kezelőit, vagy úgy, mint bábjátékát nemünknek, mulatozása és bókolása tárgyát, míg kecseiben tart, 's elvetése áldozatját, ha elhullottak azok; mint olly lényeket, kiknek minden feladatjok lepkekint lengni végig az életen, 's kikre annak ösvényein valami komoly és fontos hivatás alig vár. Amazok ázsiai kény urasággal tekintik a' nőnemet, ezek franczia udvarisággal, 's mindegyik nézeteihez alkalmazván nőnevelését, lényegesen téved abban.

7-er Végre országok és kormányok még egész Európában, nem látszanak elég figyelmet fordítni, a' nőnevelés közfelügyelet alatti rendezésére, 's legtöbb helyütt, fájdalom, a' nőnevelés, csak magányos, vagy nem elég erejű, vagy csak haszonra számolt vállalatok' dolga. Különösen szülékre nézve, ha az eszme kivihető lenne, milly óhajtható fogna lenni a' közfelügyelésű ellenőrség. Most csaknem teljes hatalmában áll a' szüléi önkénynek, rosszul nevelhetni a' gyermeket! törvény és köz őrködés csak akkor szólnak a' dologba, midőn már késő, 's a' rossz nevelés köz botrányt okoz. De addig mennyi fokozatokban születik az átok!

Szabad-e mindezeknek jobbat reménylenie az élet-bölcsnek, az emberbarátnak? Miért ne? azon optimistai győződés, hogy a' világ untalan tökély felé halad, ne hagyjon el itt is bennünket. Sok történt immár csak egy fél század óta is az emberiség' javára, miről eleink nem is álmodoztak. Légyen elég csak a' bűntető rendszereket megemlítnem, 's nevelés tárgyában a' kisdedóvó intézeteket, miket áldó genius sugallott le az emberiségnek! Küzdjenek csak lelkesek folyvást előítéletek, fonák fogalmak, visszaélések ellen, terjesszék a' jobbat, mit emberiség' szent heve, elmélet és tapasztalás adának lelkeikre és tollaikra 's jöhet, jönni fog, jönni kell időnek, mellyben az igazság' tiszta sugárzatában ollyak is lelkesedve kelendnek pártjára, kik nem csak tehetetlenül óhajtgatnak, hanem tehetnek, létesíthetnek is. És különösen a' nőnevelés birhatna-e maradni jóakarat és pártfogás nélkül ez emberbaráti században, a' nőnevelés, ezen ős alapja minden emberboldogításnak?

Steinacker Gusztáv, egyike azon kevés nőnevelőinknek, kik nem csak elméletileg, hanem gyakorlati tapasztalásból is jártasok a' nőnevelési pályán, 's a' hazai élettel együtt ismerik amannak hiányait. Pedig hazai, nemzeti életünket ismerni, mondhatom fő tulajdona a' nőnevelőnek, főkép nálunk, hol nem utolsó szükség az, hogy nőink nyelvvel, és lélekkel magyarok legyenek. Teljes győződéssel ajánlhatom e' nőnevelési töredékeket a' magyar közönségnek, 's közte azoknak, kik e' pálya felett gondolkozni, 's a' jót életbe léptetni szeretik, léptetni alkalmok van.

Fáy András m. k.

---