Kiss Árpád
Számvitel 1.
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
I. SZÁMVITEL CÉLJA
Ellenőrző kérdések
Kulcsfogalmak
II. SZÁMVITELI MUNKA FELTÉTELEI
II.1. A számviteli törvény hatálya alá tartozó szervezetek
II.12. A PTK harmadik könyvének hatálya alá tartozó szervezetek
II.13. Nem a PTK harmadik könyvének hatálya alá tartozó szervezetek
II.14. Számviteli törvény hatályának korlátozása
II.15. A vállalkozás mérete, mint a számviteli munka feltételeit meghatározó tényező
II.2. A számvitel szervezeti és információtechnológiai feltételrendszere
II.21. Fontosabb értékkategóriák értelmezése a számvitelben
II.22. A számvitel és a vállalkozások szervezetének viszonya
II.23. A számvitel és az információtechnológia viszonya
II.24. Információhordozó eszközök
II.25. A bizonylatok szabályozása a számviteli törvényben
Ellenőrző kérdések
Kulcsfogalmak
III. SZÁMVITELI MUNKA KERETEI
III.1. Az éves beszámoló mérlegének szerkezete
III.2. A vállalkozás finanszírozásának jellemzői
III.21. Az alapítói tőkejuttatás jellemzői
III.22. Külső források jellemzői
III.3. A vállalkozások erőforrásainak jellemzői
III.31. Nem anyagi jellegű erőforrások
III.32. A vállalkozások tárgyiasult erőforrásai
III.4. Gazdálkodói jövedelem elemei
III.41. Az eredménykimutatás tartalma, jellemzői
III.5. A gazdasági események típusai, jellemzői
III.6. Számviteli tevékenység szabályozása
III.61. A számvitel vállalaton kívüli szabályozása
III.62. A számviteli rendszer összefüggése a vállalati belső szabályozással
III.63. A számviteli szolgáltatások szabályai
III.64. Az idő kezelése a számvitelben
III.7. A számviteli alapelvek
III.8. Vállalkozói csoportok meghatározása a számvitelben
Ellenőrző kérdések
Kulcsfogalmak
IV. SZÁMVITELI ESZKÖZEI
IV.1. Könyvvezetés során használt nyilvántartások
IV.11. Az alap-, és az analitikus nyilvántartások
IV.12. A szintetikus (főkönyvi) nyilvántartások
IV.2. Számvitelben használt értékelési módszerek
IV.21. Bekerülési érték jellemzői
IV.22. Az eszközök használatával összefüggő értékelési feladatok
IV.23. Az eszközök birtoklásához kapcsolódó értékelési feladatok
Ellenőrző kérdések
Kulcsfogalmak
V. SZÁMVITEL TERÜLETEI
V.1. A számvitel szabályozása a vállalkozásokban
V.11. Ügyrendi szabályozás jellemzői
V.12. Számviteli politika
V.13. A számviteli politika kiegészítő szabályzatai
V.2. Pénzügyi számvitel
V.22. A gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon
V.23. Főkönyvi számlák nyitása
V.24. Példák a gazdasági események könyvelésére
V.3. Üzemgazdasági és vezetői számvitel
V.31. A számvitel részrendszereinek kapcsolata
V.32. Költségek csoportosítása
V.33. Kalkuláció és önköltségszámítás
Ellenőrző kérdések
Kulcsfogalmak
VI. A SZÁMVITELI KOMMUNIKÁCIÓ FONTOSABB JELLEMZŐI
VI.1. Korlátozottan nyilvános adatszolgáltatás
VI.2. Nyilvános adatszolgáltatás elemei
VI.21. Kiegészítő melléklet
VI.22. Üzleti jelentés
VI.23. Könyvvizsgálói jelentés
Ellenőrző kérdések
Kulcsfogalmak
FELHASZNÁLT IRODALOM
MELLÉKLETEK
Előszó
A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlenek az objektív, megbízható, valós gazdasági információk a nyereségorientált, a nonprofit és az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az információk döntő részét a számvitelnek kell szolgáltatnia. Ezért fontos minden üzleti, gazdasági képzésben a számvitel oktatása. A számvitel tárgya két irányból oktatható. Belülről kifelé a szakmai kérdések adják a vezérlést. Mit kell kezdeni a kapott információkkal, bizonylatokkal, hogy a jogszabályokat, elsősorban a számviteli törvényt betartva az éves beszámoló a megbízható és valós összképet mutassa a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről? A szemlélet a könyvelők igényeit, kompetenciáit preferálja, erősíti. A tananyag többnyire a klasszikus felépítést követi: könyvviteltan → mérlegtan → eredménytan. Sok-sok átfedéssel, ismétléssel, ami szintén a könyvelői rutin elsajátítását szolgálja.
A másik megközelítésben kívülről befelé haladva a piaci érdekhordozók igényei a meghatározók. A vállalatok döntéshozói ezt kérdezik: Milyen információkat, milyen adathordozón, milyen formában kell adnom, hogy a számviteltől hasznos információkat kapjak, és ugyanakkor az éves beszámoló is megfeleljen a törvény előírásainak? Hogyan értelmezhetők a számviteli okmányok? A tananyag felépítésének ezekhez az igényekhez kell alkalmazkodnia. A tananyag első kötetében az éves beszámoló kommunikációs funkciója a vezérfonal. A vagyon, a költségek, a hozamok vizsgálatánál a cél a létezés, a besorolás és az érthetőség. Az alapokra építve a számviteli ismeretek elsajátítása az értékteremtő folyamat logikáját követve folytatható. Az oktatásnak abban (következő) a szakaszában a fő cél a vagyonelemek értékelésének, teljességének, a hozzájuk kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek, a lényegesség és a pontosság érvényesítésének bemutatása. A harmadik fázisban a tananyag speciális számviteli kérdésekkel foglalkozhat.
Ez a jegyzet, mint egy három féléves oktatás első része szigorúan az utóbbi metodikát követi. A határozott szakítás a klasszikus sémával tudatos. Hiszem, hogy a nem számviteli szakembereknek úgy kell tanítani ezt az alkalmazott tudományt, hogy kapcsolatot találjanak a számvitel és a többi management ismeret, készség között. Inkább a más tantárgyakban megismert információkat ismételjük - persze a számvitel szempontjából fontos elemekre szorítkozva - mint a könyvelési tételeket, módszereket. Az utóbbi rutinra nincs szükségük a nem számviteli szakirányos hallgatóknak.
A jegyzet teljes mértékben adaptálja a folyamatban lévő tantárgyi reform elveit, követelményeit, ami nem mondató el a számviteli technikusképzés lebutított változatáról. Például a gazdálkodás-menedzsment szak követelményei a következők:
"8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek) 80-90 kredit;
- társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia) 10-20 kredit;
- gazdálkodási és menedzsment szakmai ismeretek (vállalati pénzügyek, számvitelelemzés, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing menedzsment, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, kontrolling, üzleti etika, stratégiai tervezés, termelésmenedzsment, folyamat- és minőségmenedzsment, humánerőforrásmenedzsment, team-menedzsment, közmenedzsment, szervezésmódszertan, információgazdálkodás, továbbá választható specializációk) 70-90 kredit."
Ebben egyetlen szó sincs alapvető számviteli ismeretekről, egységes jelölésrendszerről. Viszont követelményként egyértelműen nevesítve van a számvitel és a menedzsment összekapcsolásának, a számvitel elemzési funkciójának, és a legfontosabb, az értékteremtő folyamatoknak szemléletének az érvényesítése, mint kötelező feladat.
A szerző