---

Tartalom

ANGYALOK HARCA

PÉLDA A BODZABOKORRÓL
BELÜLRŐL
FÖLFELÉ
HEGYTETŐN
VÍZEN
HOLDAS ÉJ
TENGER-FANTÁZIA
MÁS HAZÁBA
KÁNIKULA
EGY ISTENI TORZÓHOZ
GENEZIS
HALÁLFÁJA
A HULLÁMNÉZŐHÖZ
A SZERETET HIMNUSZA
OCEÁNOK GYÖNGYE
BIZTATÓ
FIATALOKNAK
ANGYALOK HARCA
VIHARBAN
HARMAT HULL A MEZŐRE...
MÉLYBE GÖRNYED A FŰZFAÁG...
CSONKA TORONY ÉS SZÁRADÓ REPKÉNY
FÉNY ÉS SÖTÉTSÉG
VARÁZSLÓ ROSSZ CSILLAGA
SIRALOM
BOLDOGOK A SÍRÓK...
MUZSIKASZÓ
BÁTORODÓ BÁNATOS
HUSVÉT UTÁN
NYÁRI KERT
FALUSI HANGOK
TÉLI FOHÁSZKODÁS
HALÁL ÉS FÖLTÁMADÁS
A NAPHOZ
NAPKELTEKOR
A TÁVOLI KEDVESHÖZ
NEM MEREK RÁDNÉZNI...
NEM VÁLHATUNK EL
A MULANDÓSÁG KÜRTJEl
ÉGI UTAZÁS
MINDHALÁLIG
HÁROM ERŐSSÉG
ELMEGYEK MEGHALNI...
IN EXCELSIS
ZARÁNDOKÚT
ÉGRE REBBENT AZ ESTHAJNALI CSILLAG...
CSILLAGOK A DOMB FELETT
A CSILLAGOK FIAI
ÖNÉLETRAJZ
HAJNALI TÁJON
BOLDOG ÉBREDÉS
SÁR ÉS LEHELLET
ÉSZ ÉS SZÍV
KAKASSZÓRA
MÉCSGYUJTÁSKOR
MÁS VILÁGOT!
BÉNULÓ SZÁRNNYAL
MAGYAR ÁRNYAK
IDEGEN SUGARAK
KÖNNYCSEPP A SZAJNÁN
REMÉNYTELEN ŐSZI ESŐ
MINT ZUHANÓ METEOR...
TÁN JÓ S TÁN ROSSZ...
VIRÁGOK BESZÉLGETÉSE
SZÉPSÉGEK S FÁJDALMAK ANYASÁGA
HOMLOKOMON FEHÉR CSILLAG

VÁLTOTT LÉLEKKEL

VIRRASZTÓ
MINT A POROS ÚTSZÉLI BOGÁNCS
AZ ÉJSZAKA DICSÉRETE
FÖLBORULT KASOK
VÁLTOTT LÉLEKKEL
ELBORULT SZEMMEL
ELMARADÓ ÉVEK
A LEGSZOMORÚBB KÁIN
KÖNNYESEN ÉS TÁMOLYOGVA
OKTÓBERI ESŐ
ALUDNI, MINDIG ALUDNI
CSIP-CSIP-CSÓKA
PEDIG NYÁR VAN
ÖRÖK ELBORULÁSOK
AZ ISMERETLEN VILÁG
CSÖKÖNYÖS ÉLET
HÁT LÉGYEN IGY...
JÓ RÉVÉSZEK SZIVÉN
TAVASZI REGGELEK
TAVASZI FUTAMODÁS
VALAKI KOPOGTAT
BILINCS
FARKASSZEM
HARAGVÓ VERS
BÉKÜLŐ VERS
HESS, TE FEHÉR GALAMB
A TORONY
EGY MAGÁNYOS DESZKASZÁL
JAJ ANNAK, AKI EGYEDÜL MARAD
ÉLNI KELL
MÁR VISSZAHIVNÁM...
MUST ÉS BOR
TILTÓ CSÚCSOK
ÖNÉLETRAJZ
MIKOR GYULNAK AZ ESTI LÁMPÁK
UTAZÁS
KISVÁROSI FOGADÓBAN
AZ UTITÁRSAK
SÍRVERS
A LEGKISEBB TITOK

HIGGY A CSODÁBAN!

PÁSZTOROK
CIGÁNYOK
BALOGH ANDRÁS
EMLÉKEZÉS EGY VÉN MALOMRA
LAJOSMIZSE
ERDŐBEN
CSÍKI ESTE
KILÁTÓ
SZENT MARGIT HÍDJÁN
A KÖZELEDŐ ESTHEZ
ZIVATAR
ESTI SÉTA
MEZITELENRE VETKŐZTETTE...
KÖZELEDŐ LÉPTEK
A JÉG ALATT
GONOSZ ŐSZ
NYÁRI ÉJSZAKA
A HALÁL DIADALA
DOMBRÓL A VÖLGYBE
HIGGY A CSODÁBAN!
MAGUNKÉRT LÁZADÓ DÓZSÁK
KEZDETBEN VOLT A LÉLEK...
KÖD
ZORD IDŐK
SZIKLA
AZ UGATÓ HOLD
SEPRŰNYÉLEN LOVAGOL
GERLÉK ÉS VARJAK
HA ÚNOD ZORDON VERSEIMET...
TÖREDÉK
KESERGŐ
ÉJSZAKÁK
VIRÁGOK KÖZÜL VISZ A VONAT...
VIRÁGÉNEK
HAZATÉRÉS
MEDVE-ÉNEK
A NAPNAK MEGADTAD, MI A NAPÉ...
HŰVÖSÖDNEK AZ ÉJSZAKÁK

MINDHALÁLIG

PARANCS
MINT GULLIVER
NOVEMBER
AZ IGAZI HALÁL
ŐSZIRÓZSA
TÜNŐDÉS A BETEGSZOBÁBAN
BETEGÁGYBÓL
RABOK
BETEGEK
EGY FORRADALMÁRHOZ
ORSZÁGUTI SZENT
BOLOND KATI
TÉLI ÉBREDÉS
NEMERE
BÉKATÓNÁL
SÖTÉTSÉG
KORATAVASZ
NYÁRI ÉG ZIVATAR ELŐTT
OLT
ÖREGSÉG
HÁNYKOLÓDÁS
ESŐCSEPPEK

MŰFORDÍTÁSOK

DALOK LAURA ÉLETÉBEN
DALOK LAURA HALÁLA UTÁN
A HANGOT FOGÓ ÖRÖMRŐL
A VIGYÁZATRÓL
A HALÁL DICSÉRETE
A PÁSZTORLÁNYKA BALLADÁJA
MI VOLNA HA...
NAGYOK A SZERELEM KINJAI, DE NEM SZERETNI NEM LEHET
MIT JELENT A PÉNZ A SZERENCSÉSNEK, AKINEK TELE A BUGYELLÁRISA
A KÖLTŐ MINDEN MÓDON KÖZELEDNI PRÓBÁL BECCHINÁHOZ, DE EZ NEM AKAR TUDNI RÓLA
AZ UJ ÉLET-BŐL
FARSANGI ÉNEK
A BARBERINOI NENCIA-BÓL
ERGASTO GYÁSZÉNEKE
A MEGSZABADITOTT JERUZSÁLEM
A NÉP
AZ EMBEREK, AZ ISTEN ÉS AZ ANGYALOK JÁTÉKAI
SIRATÓ
TÉLI ÉJ
TŰZHARCOSOK IMÁJA
ISTEN TEREMTMÉNYEI
CID
HALOTT HÖLGY
PEPITA
A SZAMÁR
GYEREKJÁTÉK
A TÉL ÉS TIMUR
BŐSÉG
SCHILLER TEMETÉSE
BEVONT EVEZŐKKEL
A MA
A RÓMAI KÚT
A CANAL GRANDEN
NAPOLEON A KREMLBEN
PÁRBESZÉD
AZ ÜNNEP VÉGE
HADD KAPARJÁK A LÓPATÁK

FÜGGELÉK

VALAKI HÍ
REGGELI DAL
VÁLTOZAT OK EGY TÉMA FÖLÖTT
A HARANG ÉS A PILLANGÓ
TÉPETT ZÁSZLÓK
ELTÖLTÖTT ENGEM A SZOMORUSÁG
MAGVAK A ZSÁKBAN
ELÉG VOLT...
HOMO SAPIENS
"ŐSZIKÉK"
ÖREG FIÚ FAGYOK...
SZABAD-E IGY ÉLNI?
MULT ÉLETEMTŐL EGYRE MESSZEBB...
BOR ÉS TEJ
NEVETNI LÁTSZ...
BORDAL
OPERÁCIÓ UTÁN
A HÓ BALLADÁJA

---

Előszó

A magyar szegény parasztság egyik legszívósabb, legönzetlenebb előharcosának költői munkásságát tartja kezében az olvasó. E versek szerzője szerkesztette esztendőkig a két világháború közti idő legjelentősebb írói és paraszti mozgalmának csata-folyóiratát, a Választ; ő indította útjára a Magyarország Felfedezése című könyvsorozatot; az üldöztetések alatt az ő baráti otthona volt a mozgalom legmeghittebb találkozóhelye, a Márciusi Front legfontosabb kiáltványait és elv-lerögzítéseit az ő íróasztalán, az ő tollával fogalmaztuk. Sárközi György műveinek élén mindez úgy hat, mintha meghökkentésül mondanám. E forradalmi elszántságnak és tevékenységnek Sárközi György verseiben alig leli nyomát az olvasó, vagy éppen csak a nyomait leli. Bár fellépésekor hangját a magyar irodalom forradalmian új hangként üdvözölte, nem a forradalmi elvek költője volt. Mintaképe volt a tiszta költőnek, már-már az éterien tisztának. Annak az érdekes költő-alkatnak volt megtestesítője, amely a verset a saját pillanatnyi politikai felfogásától csaknem olyan elkülönülésben készíti, akár óráit az órás. De küzdött azért - s fejlődését e küzdelemmel lehetne ábrázolni -, hogy órái a mi időnket mutassák.

...

A versek és az eszmék értője épp oly könnyen követheti majd azt az utat is, amely ezt a minden porszemre érzékeny s a legteljesebb tisztaságra szomjas lelket a polgári környezet "tisztaságától", a jóléttől, a várakozó érvényesüléstől egyszerre a mi paraszt-gyűléseink kemény arcai és szavai közé, az alakuló tábor önemésztő-elvgerjesztő fortyogásába vezette. Ezen az úton a következetes "értelmiségi", a szellem talpig emberének mintaképe lett, társtalanul is útmutató.

Rendkívüli költői tehetség volt. Az Ady után fellépő nemzedék legjobbjai közül elsőnek, szinte még kamasz fővel, ő hívta fel magára a figyelmet. Az ember életében is van pillanat, amikor a mennyiség - a művészi befogadó képesség például - minőségbe csap át. A rendkívüli tehetségű fiatal költő épp dicsősége csúcsán érezte szükségét, hogy a tettek embere legyen.

...

Ha ehhez a fogalomhoz, hogy felemelkedés, ábrát keresek, őrá kell gondolnom. Természetesen tudott volna agitációs verset írni, rá és rá is szánta magát, szinte lelkifurdalásból. Ösztöne, született igényessége bénította meg nyilván, hogy a költészet hite szerinti legmagasabb régióiból lejjebb szálljon; politikai indulatai közül csak abból lett vers, amit a líra legtisztább fokára emelhetett. Nemcsak a költészet terén adott példát ilyen küzdelmes és diadalmas felemelkedésre. A mi kezdeti nép-mentő mozgalmunk helyenként elégszer súrolta az idegen-ellenesség eszmekörét, - a vegyes lakosságú országban a parasztságnak épp a legszegényebb rétege még a legeredendőbben magyar.

Sárközi Györgyöt eszméi vezették el a szegényparasztsághoz. Ez abban az időben nem volt könnyű út. Nem láttam férfit, aki a kényes helyzetek során a tárgyilagosság olyan magasába tudott lépni, mint ő. "Kezdetben volt a lélek" - írta még ifjú fővel. Kezdetben az anyag volt, de hogy anyagon, véren, ősökön a lélek úrrá tud lenni, erre is ő az egyik legszebb magyarországi példa. Kereszttűzben állt, akiket "otthagyott", épp úgy lőtték, mint akikhez "közeledett", de ha van kapu, amelyen át egy népbe örökérvényűen be lehet menni, az az ő alakjának méreteit őrzi. A hitleri ár így rá kettőzve lökte a hullámokat. Csak bokáit érték. Közben fordította a Faust-ot.

Ez az emelkedettség veszejtette el. A hullámok a bokájánál fogva is azért dönthették el, mert úgy nézte le őket, hogy mindvégig felülről nézett rájuk. S árhoz nem igazolódott ő semmiféléhez a veszélyben sem. Elhurcoltatása után jóbaráti kezek kétszer is megnyitották előtte a menekülés útját. Azzal utasította el, hogy szökése megnehezítené a táborban maradó társai sorsát. Így nem lesz "szökevény". Mint mindig, a bajban lévők sorsát vállalta. A nyugatmagyarországi Balf-on érte utól a vég, 1941 áprilisának valamelyik napján. Végelgyengülésben halt meg, negyvenhatéves korában.

A reményt, a lelket utolsó percéig megőrizte. Az utolsó percig biztatta és vigasztalta a mellette haldokló Halász Gábort és Szerb Antalt. Készült a jövőre. De elkészült a halálra is. Elhurcoltatása előtt néhány nappal gondosan összerendezte megjelent s még kiadatlan munkáit, jegyzéket készített róluk; utasítást és tanácsot hagyott még az esetleges kiadás feltételeire is.

...

Illyés Gyula

---