---

Tartalom

Bevezetés
Fakultatív feladatok (1): Számvitel céljához, hatóköréhez kapcsolódó fogalmak áttekintése
1. Szeminárium: Számviteli törvény hatályának megállapítása
2. Szeminárium: Beszámoló formájának kiválasztása, és a könyvvizsgálói kötelezettség megállapítása
Fakultatív feladatok (2): Lényegesség, könyvvizsgálati szempontok, Bizonylatok jellemzői
3. Szeminárium: Vagyon (Mérleg), vagy Tevékenység (Eredménykimutatás)
4. Szeminárium: Vagyonelemek besorolása
5. Szeminárium: Költségek, ráfordítások hozamok besorolása
6-7. Szeminárium: Mérleg összeállítási feladatok
8-9. Szeminárium: Eredménykimutatás összeállítási feladatok
10-11. Szeminárium: Gazdasági események hatása a beszámolóra
12-13. Szeminárium: Gazdasági események kontírozása
14. Szeminárium: Számvitel területei
Fakultatív (3): Számvitel kommunikációs funkciója
A feladatgyűjteményben használt azonosítók és rövidítések

---

Bevezetés

A feladatgyűjtemény az egyetemi oktatás filozófiájához, szervezetéhez, gyakorlatához igazodva ad keretet, útvonalat a Kiss Árpád: Számvitel I. Gazdasági információk menedzselésének alapjai jegyzetben összefoglalt ismeretek elmélyítéséhez, gyakorlásához. A tananyagnak azokat a részeit emeli ki, melyeknél a különböző közgazdász, menedzser szakos hallgatók számára a döntési folyamatokban az elmélet mellett fontosak a gyakorlati készségek is. A jegyzet írásakor is olyan ismereteket gyűjtöttem össze, melyek hitem szerint fontos elemei a közgazdászok, menedzserek tudáshálójának. Ezért a feladatgyűjteményben is sok utalás, kapcsolat található a számvitelhez szorosan kötődő tudományágakhoz, különösen a vállalati gazdaságtanhoz. Mindjárt az első szeminárium anyaga ezért foglalja össze, ismétli át a vállalkozási formákkal összefüggő fontosabb ismereteket.

A 2. szeminárium a számviteli információk olvasásához, az információs korlátok felismeréséhez, azonosításához ad támpontot a hallgatóknak. A számviteli törvény alapján készített beszámolóból milyen információk, ismeretek szerezhetők meg a vállalkozásokról? A különböző jellemzőkkel rendelkező vállalkozások milyen információkat kötelesek megosztani a piaci szereplőkkel?

A számviteli tevékenység döntő része egyszerűen csoportosítás, osztályozás besorolás. A vállalkozás erőforrásai, kötelmei, kényszerei, költségei, ráfordításai, hozamai hol találhatók meg a mindenki számárra hozzáférhető éves beszámolóban, vagy a nem nyilvános számviteli nyilvántartásokban? Aki erre a kérdésre magabiztos választ tud adni, annak nem lehetnek gondjai a számviteli feladatok megoldásánál. Ezért szenteltem a feladatgyűjtemény tizennégy részéből hetet (3-9. szemináriumok) az ilyen feladatok gyakoroltatására. Először érték nélkül, csak az elhelyezést lehet gyakorolni, majd az utolsó négy, 6-9. szemináriumokban már lehetőség van értékadatok használatával összeállítani a mérleget, és az eredménykimutatást.

A 10-11. szeminárium az eddig megszerzett készségekre építve ad módot az ismeretek dinamizálására. Azt lehet ezekben a részekben gyakorolni, hogy az egyes gazdasági eseményeknek mi a hatása a vállalkozás éves beszámolójára. Ez is besorolás, csak nem egy, hanem általában két síkon kell módosítani a vállalkozás éves beszámolójában bemutatatott vagyonértéket. A kettős megközelítés annak folyamatos érvényesítése a gazdasági információszolgáltatásban, amit a közgazdasági bulvár a "befektetés nélkül nincs bevétel", "Nincs ingyenebéd" és az egyéb hasonló közhelyekkel fejez ki. Kicsit komolyabban, a gazdasági események besorolásában folyamatosan érvényesülnie kell a számvitel társadalmi-gazdasági küldetésének. Ez pedig nem más, mint a döntéshozók szembesítése azzal, hogy minden gazdasági döntés, tett, egyik oldalról a vállalkozás szükségletkielégítő képességét, erőforrásait módosítja, a másik oldalról viszont kényszert, kötelmet eredményez. Mert a képesség készség megszerzéséért valaki mindig benyújtja a számlát. Valamilyen ellenszolgáltatást vár. A kettő együtt pedig a vállalkozás gazdasági potenciálját, társadalmi szükséglet kielégítő képességét jelenti.

A 12-13. szemináriumok feladataiban mutatom meg a közgazdászok, menedzserek, illetve a könyvelők szemléletének, kompetenciájának különbségét, és találkozási pontjait. Továbblépünk! A gazdasági események beszámolóra gyakorolt hatásánál megismert kettős szemléletet a számviteli eszközök használatánál alkalmazzuk. Természetesen most is a vállalkozás gazdasági potenciáljának a változása a lényeg. Erről kell a közgazdászoknak, menedzsereknek megalapozott tudással rendelkezniük. Ezt az ismeretet érdemes, kell és lehet a számviteli információ felhasználók tudáshálójába beépíteni. Nem a könyvelők ködösítését, mikor a vagyonnövekedést, csökkenést önhatalmúan, a piaci szereplők igényeit, szemléletét teljesen figyelmen kívül hagyva "Tartozik"-nak, illetve "Követel"-nek nevezik. Az már csak hab a tortán, hogy mindehhez még azonosító számokat is rendelnek, melyeket kikiáltanak alapvető számviteli ismereteknek. Szabó Dániel Róbert kollégám találóan irányítószámoknak nevezi ezeket a főkönyvi számlaszámokat. Abból a szempontból tökéletesen igaza van, hogy az irányítószámokhoz hasonlóan a főkönyvi számlaszámok is a szolgáltatói erőszak bizonyítékai. A levelezésnél sem a feladónak, vagy a címzettnek van szüksége az irányítószámra. Kizárólag a szolgáltatónak. Mint a számvitelnél. A főkönyvi számlaszámok használatát sem indokolja a számviteli szolgáltatók kényelmén kívül semmi. A közgazdászoknak, menedzsereknek ezekre a 21. században már nincs szükségük.

A 14. szeminárium a számvitel egyik alrendszeréhez, a vezetői számvitelhez köthető alapismeretek gyakorlását teszi lehetővé.

A tizennégy szeminárium anyagát három fakultatív feladatcsoport egészítik ki. Ezekben olyan kérdések megbeszélését javaslom, melyek segítenek megismerni a hallgatók előképzettségét, hozott ismereteit, érdeklődési körét, a konkrét intézményben folyó oktatások, kutatások irányát, súlypontjait.

A feladatgyűjtemény nem tartalmazza a feladatok megoldását, ezért használata csak a kapcsolódó jegyzettel együtt értelmes. A két tananyag együtt viszont alkalmas és elégséges információt tartalmaz a számviteli alapok elsajátításához, a feladatok megoldásához.

A szerző

---