---

Tartalom

BEVEZETŐ

SORS ÉS FELELŐSSÉG
Magyar sors, magyar fátum Ady Endre és Jászi Oszkár élete tükrében
20. századi magyar sors két világháború tükrében
A nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségei és vaskos korlátai
A Magyarországi Tanácsköztársaság
Helyzetfel(nem)ismerés és helyzetki(nem)használás
A Szovjetunió elleni hadba lépés döntési mechanizmusa
A magyar külpolitika második világháborús dilemmái

HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG
20. századi szomszédaink
Európa és Magyarország 1914-1945
A népi írók külpolitikai nézetei
Magyar diplomácia és német elképzelések Kelet-Közép-Európában

ARCÉLEK
Személyiség és történelem
Horthy Miklós élete dióhéjban
Horthy Miklós és a katonai diktatúra
Jászi Oszkár helye a magyar történelemben
Hóman Bálint és a magyar külpolitika irányai
Antall József politikai nézetei

EMLÉKIRAT ÉS TÖRTÉNELEM
Emlékirat és történelem
Hory András varsói évei
Barcza György és a két nagy háború

KRITIKUS PONTON
Turbucz Dávid és a Horthy-kultusz
Wintermantel Péter és a japánok
Eiler Ferenc és Harta
Gyarmati György és a Rákosi-korszak
Baráth Magdolna és a Hruscsov-korszak
Grósz András és Bleyer Jakab
Borhi László és az Amerikai Egyesült Államok
Békés Csaba és a hidegháború

RÖVIDÍTÉSEK
NÉVMUTATÓ
KÉPJEGYZÉK

---

Fülszöveg

Az objektivitás mítosza? - tettük fel a kérdést előző, 2011-ben megjelent könyvünk címével, írásaival. Válaszunk szerint bár az objektivitás teljességét aligha lehet elérni, a történet (tehát a történész elbeszélése) ugyan valóban nem a történelem, ám korántsem reménytelen vállalkozásba fog a historikus, amikor a múlt valóságát (vagyis a történelmet) akarja megidézni. Az - kellő tehetséggel, tudással, szorgalommal, az elkerülhetetlenül szükséges időtávból, a lehető legteljesebb elfogulatlanságra törekedve - igenis sikerülhet. Vagyis a múlt fő vonásaiban, számos esetben részleteiben is pontosan rekonstruálható.

A rekonstrukciónak tehát kemény feltételei vannak. A tehetséggel nincs mit tenni. Az vagy van, vagy nincs. Hiányát tudással, szorgalommal enyhíteni igen, ám pótolni nem lehet. Mivel a tudás a mérhetetlenül nagy tudatlanság birodalmából hódít el területet, minél nagyobb, annál nagyobb határvonalon érintkezik a sötétséggel. Ezért a valóban nagy tudású emberek - legalább is tudásukhoz mérve - szerények, a tudatlanok ellenben beképzeltek.

E kötet írásai is zömmel huszadik századi metszetek alapján hazánk és a nagyvilág viszonyát vizsgálják.

---