---

Tartalom

A KUTATÁS TÁRGYA ÉS MÓDSZEREI

AZ ISKOLÁK JELLEMZŐI
Tanulói összetétel
Tárgyi felszereltség
Személyi feltételek
Összegzés

A TANÁROK JELLEMZŐI
Családi háttér
A tanárok anyagi helyzete
A tanárok képzettsége és munkahelyi pozíciója
Összegzés

A TOVÁBBKÉPZÉSEK
Továbbképzési előzmények
Tervezett továbbképzések
Megvalósult továbbképzések
A továbbképzések értékelése
Összegzés

A TANÁROK SZEMLÉLETE
Az iskolai kudarcok
A hátrányos helyzetű és a roma tanulók
Kapcsolat a roma családokkal
Szegregáció
Integráció

SZEMLÉLETVÁLTOZÁS
A változás értékelése
Az iskolai kudarcok megítélése
Az integráció megítélése
Összegzés

IRODALOM
SUMMARY

---

Bevezetés

Kutatócsoportunk 2006-2007-ben a suliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs Program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések hatásvizsgálatát. A továbbképzéseket, amelyekre pályázatokon jelentkezhettek az iskolák, az első Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) finanszírozta.

Hatásvizsgálatunk három pályázati programon belül értékelte a pedagógus-továbbképzéseket. A három program fő célja a hátrányos helyzetű és roma tanulók integrált oktatásának megvalósítása és az ilyen tanulókat oktató intézmények fejlesztése volt. A programok összesen közel 2 milliárd forinttal támogatták az iskolákat és az iskolafenntartókat. A pályázati programok futamideje egy-két év volt, a támogatások mértéke 100 százalékos, vagyis nem igényelt önerőt. A pályázóknak 2005 utolsó negyedévében kellett benyújtaniuk a pályázatokat.

...

Mivel a hatásvizsgálat célja kifejezetten a továbbképzési programok értékelése volt, a projekt egyéb fejlesztési célkitűzéseit nem vizsgáltuk. Kutatásunk alapsokaságát a sikeresen pályázó iskolák pedagógusai jelentették.

A továbbképzések hatásvizsgálatát empirikus szociológiai eszközökkel végeztük el. A kutatás két szakaszból állt: a továbbképzések megkezdése előtt (2006 tavaszán) és a továbbképzés befejezése után (2007 tavaszán) is megkerestük az érintett iskolák pedagógusait.

Az első szakaszban kérdőíves adatfelvételre került sor a pályázatokban nyertes iskolák igazgatóival, illetve a továbbképzéseken részt vevő pedagógusokkal. A minta teljes körű volt, vagyis mind a 147 iskolát megkerestük; a válaszadás önkéntessége miatt ténylegesen csak 141 iskola vett részt az adatfelvételben. Az iskolákban minden olyan tanárt megkerestünk, aki részt vett a továbbképzéseken; összesen 2569 pedagógus töltötte ki kérdőívünket. (Az iskolai adatfelvételből ismerjük az intézmények tantestületeinek létszámát. Ennek alapján a tanárok 78,6 százaléka válaszolt kérdőívünkre.)

A kérdőíves adatfelvételt visszautasító iskolavezetők mellett, sajnos, több tucat olyan pedagógus is akadt, aki megtagadta a válaszadást, illetve értékelhetetlenül adta vissza a kérdőívet. Az adatok feldolgozását az is nehezítette, hogy a rögzített kérdőívek közel egynegyedében a válaszadó nem adta meg személyes adatait.

Valamennyi pedagógustól pontos születési dátumot kérdeztünk annak érdekében, hogy az adatfelvétel név nélkül felvett első és második kérdőívét azonosítani tudjuk. A megkérdezett 2569 pedagógus közül 597 (23,4%) nem adott pontos választ erre a kérdésünkre, tehát az ő adataik a születési dátum alapján nem azonosíthatók.

Mivel a választ megtagadók magatartása bizalmatlanságról tanúskodik, megpróbáltuk az összegyűjtött információk alapján ennek okait felderíteni. Azt tapasztaltuk, hogy a válaszmegtagadás iskolák szerint igen különbözik, vannak olyan iskolák, ahol az 50 százalékot is meghaladja a "bizalmatlanok" aránya. Ennek oka akár a kérdezők nem megfelelő attitűdje is lehetne, de mivel szinte valamennyi kérdező esetében előfordult válaszmegtagadás, ez a feltételezés kizárható. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy a pedagógusok részéről megnyilvánuló "bizalmatlanság" magyarázatát vagy az iskolák települési környezetében, esetleg belső "légkörében", vagy a pedagógusok személyes jellemzőiben kell keresnünk.

Azt tapasztaltuk, hogy az átlagosnál is ritkábban válaszoltak a születési időt firtató kérdésre az észak-magyarországi és a dél alföldi iskolák pedagógusai, valamint azoknak az iskoláknak a pedagógusai, akik az iskolán belüli integrációs programban vesznek részt. Az iskolák "belső légkörében" vagy a pedagógus közösségekben rejlő "hangulati elemeken" túl tehát legnagyobb valószínűséggel a lakóhelyi környezet hatását, illetve a programok céljával való azonosulásban rejlő különbségeket kell elfogadnunk a nagyobb arányú válaszmegtagadás magyarázatául.

---