---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ

Az intézet története
I. Az intézet minoritarendi igazgatók alatt 1745-1800
II. Az intézet világi igazgatóság alatt 1800-1832
III. Az intézet a minoritarend vezetése alatt 1832-1873
IV. A Bibics-alapi kir főgymnasium
V. Függelék:
  1. Püspöki consensus a latin iskola megnyitásához
  2. A minoritarend mint az iskola fentartója
  3. Az ország tanügyi felosztása 1776-ban
  4. Gr. Károlyi Antal főigazgatónak egy levele 1777-ből
  5. Aradmegye felirata 1795-ből
  6. Legfelsőbb elismerés a gymn. épület helyreállításáért 1801-ből
  7. Az intézet vezetése a minoritákra bizatik 1816-ban
  8. Br. Eötvös minister levele Fábry főigazgatóhoz 1848-ból
  9. Szerződés Aradváros és a minoritarend közt 1851-ből
  10. Emlékirat a lyc. épületben felállítandó tanintézetek tárgyában
VI. Kimutatások és állapotrajz
  1. Főigazgatók, igazgatók, tanárok
  2 Az áll. főreáliskola tanárai 1874-91
  3. A gymnasium tanári testülete 1895-96-ban
  4. A hitoktatók
  5. A rendkívüli tárgyak tanárai
  6. A tanárok irodalmi működése 1873-tól
  7. Az értesítőkben megjelent értekezések 1851-től
  8. Szertárak
    a) Orczy-Vásárhelyi könyvtár
    b) Tanári könyvtár
    c) Ifjusági könyvtár
    d) Természettani szertár
    e) Természetrajzi szertár
    f) Történelem-földrajzi szertár
    g) Régiségtár
    h) Pénz- és éremgyüjtemény
    i) Philologiai gyüjtemény
    j) Rajzszertár
    k) Testgyakorlat, tornaszertár
  9. Önképzőkör (ének, zene)
  10. Gyorsírókör
  11. Ifjusági segélyző egyesület
  12. Alapítványok:
    a) Bonnaz Sándor-alapítvány
    b) Fehér-Fényes alapítvány
    c) Bogdánffy Gyula-alapítvány
    d) Nagy S. és neje Kaszap E. alapítvány
    e) Nagy S. segélyző egyesületi alapítványa
    f) Hanthó Lajos-alapítvány
    g) Ujlaki József János-alapítvány
    h) Bohus Zsigmond-alapítvány
    i) Pless Jenő-alapítvány
    j) Dániel József-alapítvány
    Magyar nyelv terjeszt. alap
  13. Az intézet vagyoni állapota 1894-95
  14. Az épület (tervrajzokkal)
  15. A használt tankönyvek
  16. Az isk. és házi dolgozatok 1893-91 és 1894-95-ből
    a) A magyar nyelvből
    b) A görög nyelvet helyettesítő irodalomi olvasmányokból
  17. Kimutatás azon tanulókról, kik a görög nyelvet helyettesítő tárgyakat tanulták
  18. A tanulók statisztikája 1796-1895
  19. A reálisk. tanulók statisztikája 1874-1891
  20. Az érettségi vizsgálatot tett tanulók névjegyzéke 1852-1895
  21. Az 1796. évi tanulók névjegyzéke
  22. Az 1895-96. évre beírt tanulók jegyzéke

MÁSODIK RÉSZ

A Bibics-alap története. Kara Győzőtől
I. Az alap viszontagsági
II. Az alap állami kezelés alatt
III. Az alap mint háztulajdonos
IV. Az alap jellegének megváltoztatása
V. A megoldás

---

Előszó

Az aradi kir. főgymnasium története, melynek főmozzanatait a következőkben foglaltam össze, szükségképen kiterjed azon korra is, melyben ezen intézet más czímen illetőleg más vezetés alatt egy év századnál tovább működött a hazai és városi közművelődés szolgálatában. Szerény bölcsője az aradi minorita rendház és körülbelül 40 évi félbeszakítástól eltekintve, a minorita-rend adta az intézet igazgatóit és tanárait, mig az a Bibics-alapból újjászervezve bevonult lyceumi palotájába. Mintegy 150 évről szólnak az eleinte csekély adatok; a mikor azok érdemlegesek lenni kezdenek, az intézetet beillesztve találjuk az országos tanrendszerbe, melynek minden változásában azontúl hűségesen részt vesz. E szempontból tekintve története nem különbözik mindazon intézetekétől, melyek egy központból kormányoztatva tankerületenkint is csaknem egyformán teljesítik a tanítás és nevelés feladatait; nem tűntet fel különös, mintegy egyéni vonásokat, milyeneket régibb keletű vagy nagyobb felekezeti önállósággal működő intézetek mutatnak, hol nagyobb az egyesek érdeme és tekintélye. Átment a lassú fejlődés máshol is található mindennemű viszontagságain és midőn alkotmányos korszakunk kezdetén egy hatalmas áramlat valami különössé kivánta fejleszteni, a viszonyok visszaszorították a többi egyenrangu intézetek sorába. - A Bibics-alapítvány történetét, melyhez az intézet újjászületése füződik, külön szakasz tárgyalja.

Az intézet történetének előadásában oekonomiai okokból is csak főbb mozzanatokra és az intézetet közelebbről érdeklő részekre szorítkozom; egyéb dolgokat csak jelezve érintek, valamint mellőzhetőnek tartom pld. a Ratio educationis, Entwurf sat. bővebb ismertetését és egyéb hasonló fejtegetéseket, milyenek a millennium alkalmából írt isk. történetekben gyakran ismétlődnek.

HIMPFNER BÉLA

---