Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Szakképzés és lemorzsolódás

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom


BEVEZETŐ
NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS (FEHÉRVÁRI ANIKÓ - MÁRTONFI GYÖRGY - TÖRÖK BALÁZS)

ORSZÁGTANULMÁNYOK
Portugália (Györgyi Zoltán)
Franciaország (Kállai Gabriella)
Hollandia (Mártonfi György)
Írország (Tomasz Gábor)
Svájc (Tomasz Gábor)
Dánia (Mártonfi György)

A LEMORZSOLÓDÁS PROBLÉMÁJA A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN ÉS SZAKKÉPZÉS-POLITIKÁBAN (MÁRTONFI GYÖRGY)

LEMORZSOLÓDÁS A SZAKISKOLÁKBAN - EGY EMPIRIKUS KUTATÁS TAPASZTALATAI (FEHÉRVÁRI ANIKÓ)
A szakiskolák jellemzői
A tanulók jellemzői
Iskolai kudarcok
A szakiskolai tanulók
Lemorzsolódás
Összegzés

IRODALOM
SUMMARY



Bevezetés

A középfokú oktatás expanzióját követően nemzetközi szinten és hazánkban is az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése az oktatásból lemorzsolódók arányának visszaszorítása. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mit is tekinthetünk lemorzsolódásnak és iskolai kudarcnak. Országok szerint és a nemzetközi összehasonlító statisztikákban is többféle definícióval találkozunk. Vannak olyan országok, ahol az iskolai kudarcon az évfolyamismétlőket, a sikertelenül vizsgázókat és az iskolát elhagyókat értik, illetve vannak olyan országok is, ahol egy adott korosztályhoz viszonyítva számolnak lemorzsolódási arányokat. A kudarc és a lemorzsolódás fogalma természetesen attól is függ, hogy milyen sajátosságokkal bír az adott ország oktatási rendszere. Hiszen vannak olyan országok, ahol nincsenek évfolyamismétlők, csak önmagukhoz képest alacsonyan teljesítő diákok, így értelmetlenné válna ez a definíció. Attól függetlenül, hogy mennyire szelektív, értékelés- vagy vizsgacentrikus egy ország oktatási rendszere, általában az oktatást befejezett végzettség nélkül elhagyókat tekintik lemorzsolódóknak.

...

Kutatásunk kettős céllal jött létre. Egyrészt, hogy bemutassa a lemorzsolódással kapcsolatos nemzetközi értelmezési kereteket, hozzájárulva a hazai definíció kialakításához, másrészt, hogy ismertesse a hazai helyzetet. A kutatási jelentés első része országtanulmányokból áll. Ezek röviden bemutatják az adott ország oktatási rendszerét (mivel a kudarc és a lemorzsolódás értelmezése szorosan függ egy-egy ország sajátosságaitól), majd kitérnek arra, hogy az adott országban hogyan értelmezik és mérik a lemorzsolódást, hogyan próbálják megelőzni, illetve kezelni azt. Az országok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a kép minél színesebb legyen, minél többféle értelmezés megjelenjen. A mintánkban akad olyan ország, ahol nem okoz problémát a lemorzsolódás, mivel még a középfokú oktatás expanziója sem következett be, így a helyi kormányzat jelenleg az oktatás kiterjesztését tekinti feladatának. Egyes országokban a lemorzsolódás és annak kezelése összekapcsolódik a nemzeti sokszínűséggel vagy a bevándorlás kérdésével. Azokban az országokban, ahol a szakképzésnek hagyományosan kitüntetett szerepe van, ott a lemorzsolódás elleni küzdelemben hazánk előtt járnak a különböző eszközök, módszerek alkalmazásában.

A példákból az is kiderül, hogy a pénz nem minden. Vannak olyan eszközök és módszerek, amelyek - dacára a rengeteg befektetésnek - csődöt mondtak (és itthon pedig éppen ezekkel próbálkozunk) és vannak olyanok is, amelyek beváltak és nálunk is alkalmazhatók lehetnének. Mártonfi György Hollandia és Dánia, Kállai Gabriella Franciaország, Györgyi Zoltán Portugália, Tomasz Gábor Svájc és Írország lemorzsolódási jellemzőit mutatja be, a helyi oktatási környezetbe ágyazva.

A második részben a hazai helyzetet mutatjuk be. Mártonfi György tanulmánya az elmúlt évtized oktatáspolitikai történésein, legfontosabb kormányzati és uniós programjainak összefoglalásán túl (e bevezetésnél részletesebben) bemutatja a lemorzsolódás lehetséges megközelítéseit. Ezt követően kerül sor a jelenlegi helyzet elemzésére egy empirikus kutatás adataira támaszkodva.

A lemorzsolódás mértéke az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent, de 1995-től stagnál, majd 1995 után ismét emelkedést mutat. Viszont képzési programonként jelentősek az eltérések: míg a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban csak néhány százalékos a lemorzsolódási arány, addig a szakiskolai képzésben csaknem egyharmados. A kutatás nem terjedt ki az oktatási rendszer teljes vertikumára, csak a szakiskolákra, a szakképzésre fókuszál, célja annak feltárása, hogy az utóbbi években hogyan alakult a különböző szakképző intézményekben a lemorzsolódás aránya, illetve a szakképzés megújítását szolgáló különböző kormányzati kezdeményezések milyen eredménnyel jártak a lemorzsolódás tekintetében. Az elmúlt időszakban több Szakképzési Fejlesztési Programot indított a kormányzat (Szakiskolai Fejlesztési Program, az Országos Képzési Jegyzék módosítása, valamint a Térségi Integrált Szakképző Központok [TISZK-ek] létrehozása). A fejlesztési programok célja az volt, hogy egy új, modern, a gazdaság igényeinek megfelelő szakképző rendszer alakuljon ki. A szakképzés modernizálásakor azonban azzal a ténnyel is számolni kellett, hogy a tanulók előképzettsége igen heterogén, illetve a lemorzsolódás igen magas. A vizsgálat a számszerű eredmények mellett azt is feltárta, hogy a Szakképzési Fejlesztési Programoknak milyen hatása volt az oktatásból lemorzsolódó tanulók arányára.


×