---

Tartalom

Előszó

I. Bevezetés
1. Egyes közjogi intézmények alkotmányjogi és közigazgatási jogi leírása
2. Kontrolleszközök a magyar közigazgatási jogtudományban
3. Kontrolleszközök egyes külföldi közigazgatási jogi leírásokban
4. Hagyományos és nem hagyományos közigazgatási kontrolleszközök

II. A közigazgatás kontrolleszközeinek rendszertana
1. A közigazgatás fölötti kontroll alapvető megközelítései
2. A jogerő hatása a közigazgatás kontrolljára
3. A közjogi kontroll dogmatikai alapjai és rendszertana

III. Jogorvoslat, bírói kontroll
1. A jogorvoslati fórumrendszer
2. A közigazgatás bírói kontrollja és szervezeti modelljei
3. Közigazgatási bíráskodás Magyarországon
4. Az Alaptörvény és a közigazgatási bíráskodás dilemmái

IV. Az ombudsmani típusú kontroll
1. Az Európa Tanács ombudsman-ajánlása
2. Intézménykritériumok
3. A magyarországi ombudsmanok eljárásának és intézkedéseinek jellemzői
4. Az ombudsman szerepe a végrehajtó hatalom ellenőrzésében
5. Az ombudsmani eljárás hatékonysága

V. Az ügyészség és a közigazgatás törvényességi ellenőrzése
1. Magyarország ügyészségének elmúlt száznegyven éve
2. Az Alkotmány és az Alaptörvény rendelkezései
3. Az Alkotmányban biztosított 'szabad kéz' következménye
4. Büntetőjogon kívüli ügyészi tevékenység Európában
5. A ténylegesen ellátott ügyészségi feladatok
6. Az Alaptörvény és az ügyészség közjogi feladatai

VI. Bíróságok alternatív szerepben
1. Módszertani és dogmatikai sajátosságok
2. Jogvédelmi kötelezettség a közhatalmi
3. Közhatalmi jogsértés - magánjogi jogvédelem
4. Jogellenesség(ek) a kártérítési perekben
5. A felróhatóság mint a kártérítési perek kulcskérdése
6. A felelősségért helyt állni köteles személyről

VII. Az alternatív kontrolleszközök szükségességének igazolása
1. A tudományos rendszerek tökéletességének illúziója
2. A pozitív jog határozatlansága
3. Kontroll és a kontrollált valóság viszonya: tényszelekció a jogalkalmazásban
4. Esettanulmány
5. Bizonytalanság, nemteljesség és az alternatív kontrolleszközök

VIII. Összefoglalás

Irodalom

---

Előszó

Az ellenőrzés bizonyos értelemben egybevetés. Megállapíthatja, hogy valami valamihez képest megfelelő vagy nem megfelelő. Az ellenőrzött jelenségekre rendszerint szabályok vonatkoznak, ezért az ellenőrzés ilyen esetben a szabályosságot vagy a szabálytalanságot állapíthatja meg. Többnyire utólag, de mégsem feltétlenül csak így. A társadalmat vagy az államot szabályok érvényesülésének értelmezve, lényeges a szabályok megalkotása és érvényre juttatása. Ezek érvényesülésének vizsgálata, elősegítése, kikényszerítése felfogható ellenőrzésnek is.

Az állami működés megfelelőségét különféle szabályrendszerek fejezik ki. Közülük elsősorban a jog számított sokáig; mint a társadalom rendezettsége, jogi szabályozottság, jogrend és jogrendszer. Vannak más szabályrendszerek is; erkölcs, politika, gazdaság stb. szintén megjelennek szabályokban is. Az állam sokféle szabályosságból áll, amelyek egységesítettek. Nem töredékes, fragmentált, egymással összekapcsolhatatlan előírások és eljárások, hanem egyre inkább egységesek lennének. Az egységesség természetesen a különneműséget nem szünteti meg, inkább a sokrétűséget biztosítja. Az állami működésre, közelebbről a közigazgatás ellenőrzésére is jellemzők ezek.

Az ellenőrzés az állam alapvető intézményeihez, szervezet-formáihoz igazított, összességében alakít ki egységet a sokféleségben. E könyv szerzője az ellenőrzés sokféleségét és egységességét vizsgálja elméleti és gyakorlati alapon. A modern állam működésének ez egyik lényeges kérdése. A téma kutatásával jó tudományos eredményeket lehet elérni - miként e könyv szerzője is -, e tárgykörnek azonban örök érvényű megoldása nincs; épp olyan változékony és múlékony az ellenőrzés rendszere és módja, mint az, amire irányul.

Prof. Em. Dr. Tamás András DSc.

---