Csink Lóránt
Mozaikok a hatalommegosztáshoz
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. A hatalmi ágak elválasztásának tartalma
1. A hatalmi ágak elválasztásának eredete
1.1. Hatalmi ágak John Locke rendszerében
1.2. A Montesquieu-féle hatalommegosztás
2. A hatalmi ágak elválasztásának modern tartalma
2.1. A hatalommegosztás tagadása
2.2. A hatalommegosztás irányai
2.2.2. Parlamentarista hatalommegosztás
2.2.3. "Modernizált Montesquieu"
3. A hatalommegosztás természete
4. Az alkotmányos szervek együttműködése az Alaptörvényben
II. Alkotmányozó és törvényhozó hatalmak
1. Elvi elhatárolás
1.1. Alkotmányozás és törvényhozás szerepe
1.2. Formai különbség
1.3. Felhatalmazás
1.4. Az alkotmánymódosító
2. Alkotmányozás a hatalommegosztás dimenziójában
3. A törvényhozás a hatalommegosztásban
4. Az ombudsman mint a parlamenti ellenőrzés független intézménye
4.1. Az ombudsman helye az államszervezetben
4.2. Az ombudsmani intézmény szerepe
4.2.1. Az ombudsman eredete
4.2.2. Az ombudsman funkciója
4.3. Az ombudsmani rendszer Magyarországon
4.3.1. A biztosi rendszer egységesítése
4.3.2. Adatvédelmi biztosból független hatóság
4.4. Az ombudsmani tevékenység tartalma
4.4.1. Az alapjogok súlyponti változásainak hatása az ombudsman tevékenységére
4.4.2. Ombudsmani modellek
III. Végrehajtó hatalom
1. Kormányzás és közigazgatás
2. Kormány és kormányzat
3. A kormány a végrehajtó hatalomban
4. Monokratikus vagy testületi kormány?
5. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom kapcsolata a jogalkotásban
6. Az önálló szabályozó szervek
6.1. A végrehajtó hatalom tagolódása Magyarországon
6.2. Az önálló szabályozó szerv az Alaptörvényben
6.2.1. Az önálló szabályozó szervek köre
6.2.2. Az önálló szabályozó szervek tevékenysége
6.2.3. Az önálló szabályozó szerv felelőssége
6.2.4. Az önálló szabályozó szervek függetlensége, kapcsolata a Kormánnyal
IV. A 'semleges' államfői hatalom
1. Az államfői hatalom jellege
2. Az ellensúlyról általában
3. Ellensúly lehet-e a köztársasági elnök?
3.1. Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés és az ellensúly
3.2. A "nemzet egységének kifejezése" és az egyensúlyozás
4. Hogyan lehet a köztársasági elnök ellensúly?
4.1. A köztársasági elnök mint közjogi ellensúly
4.2. A köztársasági elnök mint politikai ellensúly
4.3. A köztársasági elnök mint az alkotmányozó hatalom ellensúlya?
5. Összegzés
V. Alkotmánybíráskodás
1. Parlamenti szupremácia v. alkotmánybíráskodás
2. Az alkotmánybíráskodás modelljének és tartalmának összefüggései
2.1. Az alkotmánybíráskodás amerikai logikája
2.2. Az alkotmánybíráskodás osztrák modellje
3. "Valami Amerika", avagy a konkrét normakontroll előtérbe kerülése Magyarországon
4. A konkrét és az absztrakt normakontroll viszonya
5. A magyar Alkotmánybíróság hatásköreinek alakulása
5.1. Alkotmányjogi panasz
5.1.1. A közvetlen panasz
5.1.2. A régi és a valódi alkotmányjogi panasz viszonya
5.2. Az utólagos normakontroll
5.2.1. Az ombudsmani indítványozás jogszabályi háttere
5.2.3. Az ombudsmani indítványozás főbb jellegzetességei
5.2.3.1. Az indítványozás mint önálló hatáskör
5.2.3.2. Az indítványozás mint szubszidiárius hatáskör
5.2.3.3. Az indítvány tárgya
5.2.3.4. Az indítványozható hatáskör
5.3. Előzetes normakontroll
6. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek a korlátozása
7. Kontinuitás az Alkotmánybíróság gyakorlatában
8. Összegzés: az Alkotmánybíróság helye a hatalmi ágak rendszerében
VI. Bíráskodás és ügyészi tevékenység
1. Az Alaptörvény bíróságokat érintő változásai
1.1. Az önkormányzati rendeletek vizsgálata
1.2. Az igazságügyi igazgatás változásai
2. Ügyészség a hatalommegosztás rendszerében
2.1. Az ügyészség története, modelljei
2.2. Az ügyészség tevékenysége
2.3. Ügyészség - végrehajtó vagy bíráskodó hatalom?
2.4. Az ügyészség alkotmányos pozíciójának alakulása Magyarországon
2.5. Következtetés az ügyészség államszervezetben elfoglalt helyére
VII. Önkormányzatok a hatalmi ágak rendszerében
1. Helyi önkormányzat, helyi önkormányzás: népszuverenitás megtestesítője, alapjog vagy közigazgatási szervezési egység?
1.1. Vertikális hatalommegosztás
1.3. A helyi önkormányzás mint alapjog
1.4. Helyi önkormányzat mint közigazgatási szervezési egység
2. Önkormányzatiság Magyarországon
3. Ellenőrzés, felügyelet
3.1. Az önkormányzatok felügyelete általában
3.2. Törvényességi felügyelet
3.3. Gazdálkodás felügyelete
4. Az önkormányzat helye a hatalmi ágak rendszerében
VIII. Összegzés - az alaptörvényi intézmények a funkcionális hatalommegosztásban
1. A korábbi Alkotmány államszervezeti rendszere
2. Funkcionális hatalommegosztás az Alaptörvényben
IX. Befejezés helyett - további puzzle darabok nyomában...
Irodalom
Előszó
Mindenki másképp kezd egy puzzle kirakásához. Vannak, akik a jellegzetes ábrák darabjait kezdik egymáshoz illeszteni, mások módszeresen a sarkokkal és a szélső darabokkal kezdenek, nem az ábrákból, hanem a formákból indulnak ki. Megint mások hosszan nézik a mintaképet, a minta alapján próbálják feltárni, hogyan néz majd ki a puzzle végső formájában. Az egyes módszerek eredményességét pedig az mutatja meg, hogy helyére került-e valamennyi elem és az egyes darabkák értelmes, a mintaképnek megfelelő képet mutatnak-e.
Az állam szerkezeti felépítése hasonlít a kirakós játékhoz. Mindkét esetben előre meghatározottak a darabok, az összekapcsolás szabályai és mind az államszervezet, mind a puzzle esetében a kép az egyes elemek összeillesztését követően válik értelmessé.
Magyarország 2012. január 1-je óta hatályos Alaptörvénye összekeverte a puzzle-t, több darabkát elvett, azokat más darabokkal pótolta. Az új képrészletet mutató darabkákat egymáshoz kell illeszteni, a régi darabok új helyét is meg kell keresni, hogy a végén feltáruljon az összkép: az állam működésének rendje. A puzzle darabkáinak száma véges ugyan, de már maga a darabkák összekeresése is komoly kihívás, az elemek összeillesztése pedig csak ez után következhet.
A hazai szakirodalomban komoly irodalma van a hatalommegosztásnak, több értékes írás tett fontos megállapításokat az államszervezeti felépítés alapjairól. Jelen mű nem ezekhez kíván hozzátenni, és arra sem vállalkozik, hogy az egész puzzle-t kirakja, Magyarország teljes államszervezetét bemutassa. Ezen írás célja az elméleti alapok segítségével a puzzle elemeinek felkutatása és néhány darab összekapcsolása, hogy azok értelmes képpé formálódjanak. A jelen írásban bemutatott darabkák kiválasztása önkényes tehát, nem a teljes körűségre törekszik, hanem egyes darabok módszeres összeillesztésére. Ebből kiindulva mutatja be az Alaptörvény által konstituált alkotmányos berendezkedés hatalmi ágait, a hatalmi tevékenységet gyakorló intézményeket.
A mű elkészítése során sokan segítettek hasznos észrevételekkel, tanácsokkal. Köszönettel tartozom különösen Fröhlich Johannának, Hajas Barnabásnak, Kukorelli Istvánnak, Lápossy Attilának, Marosi Ildikónak, Schanda Balázsnak, Szajbély Katalinnak, Varga Ádámnak és Varga Zs. Andrásnak.
Az irodalom gyűjtéséhez nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért köszönettel tartozom Aczél-Partos Adriennek, Győri Zoltánnak és Varga Tímeának.
Ösztönzőleg hatott továbbá az a tudományos háttér, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara biztosított.
A munka során a 2013. október 15-éig megjelent jogszabályokat és szakirodalmat vettem figyelembe.
Jelen mű a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP-4.2.1.B-11/2/ KMR-2011-0002. sz. projektje (A tudományos kutatások kibontakoztatása a PPKE-n) keretében született.
Budapest, 2013. október 31.
Laus viventi Deo