---

Tartalom

Előszó

1. fejezet: A környezeti probléma, a környezet-gazdaságtan tárgya
1.1 Emberi döntések természeti korlátok között
1.2 A környezeti probléma mint társadalmi probléma
1.3 A környezeti probléma mint társadalmi jelenség vizsgálata: a környezet-gazdaságtan
1.4 Összefoglalás

2. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
2.1 Értékelés, preferenciák, racionalitás
2.2 Racionális választás: elsüllyedt költségek és határelemzés
2.3 Költségfogalom: lehetőségköltség, gazdasági profit
2.4 Kockázat
2.5 Diszkontálás
2.6 Hatékonyság
2.7 Összefoglalás helyett

3. fejezet: Jóléti közgazdaságtan és piaci kudarcok: Pigou-hagyomány
3.1 A jóléti közgazdaságtan tételei
3.1.1 Pareto-hatékony egyensúly
3.1.2 Sokféle egyensúly? A jóléti közgazdaságtan 2. tétele
3.1.3 Azok a bizonyos feltételek: a piaci kudarcok áttekintése
3.2 Piaci kudarcok: externália
3.2.1 Piaci és nem piaci hatások
3.2.2. Tőkésülés - come to nuisance
3.2.3 Pénzbeli és nem pénzbeli externáliák - tiszta gazdasági kár
3.2.4 Az externáliák fajtái és hatékony szintjük
3.3 Piaci kudarcok: Közjavak, közösen fogyasztott javak
3.4 A piaci kudarcok kezelése: Pigou-hagyomány
3.5 Összefoglalás

4. fejezet: Tranzakciós költségek és a Coase-tétel
4.1 A Coase-tétel formái
4.1.1 Gyenge Coase-tétel: hatékonysági verzió
4.1.2 Erős Coase-tétel: invariancia
4.2 Tranzakciós költségek elmélete
4.2.1 A tranzakciós költségek fontossága
4.2.2 Szerződéskötési költségek
4.2.3 Williamson tranzakciósköltség-modellje
4.2.4 Tulajdonvédelmi költségek
4.3 Összefoglalás, előretekintés

5. fejezet: A piaci kudarcok kezelése: környezetpolitikai eszközök
5.1 Lehetséges beavatkozási módok - környezetpolitikai eszközök
5.2 A környezetpolitikai beavatkozások célja: az externália hatékony szintjének elérése
5.3 A környezetpolitikai beavatkozás eszközeinek típusai
5.3.1 Jogosultságok és szerződés
5.3.2 Felelősségi szabályok, kártérítés
5.3.3 Közvetlen előírások
5.3.5 A szennyezési jogok piacának rendszere
5.4 Összefoglalás

6. fejezet: Magánjogi megoldások I.: Tulajdon és szerződés
6.1 Jogviszonyok tisztázása, tulajdon
6.1.1 A jogosítványok definíciója és fő közgazdaságtani jellemzői
6.1.2 A közlegelő tragédiája - a tulajdonformák
6.1.3 A jogosultságok korlátai és védelme
6.1.4 A tulajdon és dologi jog jelentése
6.2 Szerződés
6.2.1 A szerződési szabadság biztosítása
6.2.2 A szerződési magatartást befolyásoló legfontosabb eszközök
6.2.3 Információs követelmények
6.3 Összefoglalás

7. fejezet: Magánjogi eszközök II.: Kártérítés
7.1 Felelősségi formák, ösztönző hatások
7.1.1 Alperes felelőssége és ösztönzői
7.1.2 Felperes közrehatása és ösztönzői
7.2 Bírósági tévedések hatása
7.2.1 Elvárt magatartás
7.2.2 Kár mérése, kártérítési maximumok
7.3 Másért viselt felelősség - abszolút felelősség
7.4 Kockázat és a biztosítás szerepe
7.5 Összefoglalás

8. fejezet: Közvetlen előírások
8.1 A közvetlen előírások hatékonysága
8.1.1 Közvetlen előírások vagy tulajdon és alku
8.1.2 Biztonsági előírások vagy kártérítés
8.1.3 Pénzügyi előírások vagy kártérítés: ki nem kényszeríthető bírósági ítéletek, az elégtelen vagyon problémája
8.1.4 Az előírások és kártérítés együttélése
8.2 Kikényszerítés, szankciók
8.2.1 Optimális kikényszerítés
8.2.2 Büntetés és felderítés közötti választás
8.2.3 A kikényszerítés módjai
8.3 Közvetlen előírások vagy magánjogi megoldások
8.3.1 Bírósági eljárásban rejlő ösztönzők
8.3.2 Szabályalkotók motivációi
8.4 Összefoglalás

9. fejezet: Gazdasági ösztönzők: adók, támogatások
9.1 Az adóztatás alapsémája
9.1.1 Az adó hatásmechanizmusa
9.1.2 A szennyező fizet elv problémái
9.1.3 Adóztatás vagy magánjog
9.2 Az információhiány problémája
9.2.1 Az adóztatás információs előnye
9.2.2 A Pigou-i környezetpolitikai eszközök hatékonysága
9.3 Adó vagy műszaki norma? A közvetlen előírások elterjedtsége
9.3.1 Jószándékú döntéshozók: hatékonyságon kívüli célok
9.3.2 Közösségi döntések modellje: a döntéshozók nagyobb egyéni haszna a közvetlen előírásokból
9.4 Választás a gazdasági ösztönzők között: adózás vagy támogatás
9.5 Összefoglalás

10. fejezet: Költségek és hasznok: a megújuló és a nem megújuló erőforrások problémája
10.1 Költség-haszon probléma: megújuló és nem megújuló erőforrások kitermelése
10.1.1 Egyéni profitmaximáló döntés az erőforrás-felhasználásról
10.1.2 A társadalmi probléma
10.2 Társadalmi költség-haszon elemzés piaci kudarcok hiányában
10.3 Piacon nem mért költségek és hasznok mérése
10.3.1 Árnyékárazás
10.3.2 Hedonikus ár - élvezeti ár
10.3.3 Utazási költség módszer
10.3.4 Feltételes értékelés
10.3.5 Alternatív eszközök: minőségi költség-haszon, költség-hatásosság elemzés, többcélú elemzés
10.4 Diszkontálás
10.5 Kockázatértékelés
10.6 Összefoglalás

11. fejezet: Környezetpolitikai dilemmák, makroökonómiai vonatkozások
11.1 A környezeti állapot mérésének problémája
11.1.1 Az ökológiai lábnyom
11.1.2 Környezeti teljesítmény mutató
11.1.3 A környezeti makromutatók problémái
11.2 A növekedési vita
11.3 Kereskedelem és környezetvédelem
11.3.1 A kereskedelem előnyei
11.3.2 A kereskedelem káros környezeti hatásai
11.3.3 A kereskedelem hatásainak egyenlege
11.4 Zöld adóreform
11.4.1 Az adóztatás általános szabályai
11.4.2 A zöld adóreform elmélete
11.4.3 Zöld adóreform-kezdemények a gyakorlatban
11.5 Összefoglalás

12. fejezet: A fenntarthatóság közgazdaságtana
12.1 A fenntartható fejlődés értelmezése
12.2 Az intergenerációs igazságosság értelmezhetősége
12.3 A fenntarthatóság egy lehetséges közgazdaságtani értelmezése
12.4 Összefoglalás

Tárgymutató

---

Előszó

Környezetgazdaságtan-könyv sokféle van. A tudományos élet alapnyelvén, angolul különösen sok, de magyar nyelven is számos kiváló munka látott napvilágot. Annak, hogy magunk is megpróbálkoztunk egy újabbal, több oka is van.

A környezet-gazdaságtan ("environmental economics") mint a közgazdaságtan egy friss ága, gyorsan alakul, nincsenek egyszer s mindenkorra letisztázott és kanonizált tételei, évről évre új felismerésekkel gazdagodik. Legfeljebb a popzene és a szappanoperák sztárjai avulnak el gyorsabban, mint egy környezet-gazdaságtan-könyv.

Megközelítésünk is némileg különbözik a magyarul olvasható kiváló elemzésektől, könyvektől, tankönyvektől. Egyrészt megpróbáljuk egyforma súllyal bemutatni a környezet-gazdaságtant leginkább megtermékenyítő két nagy magyarázó elméletet, hagyományt, Arthur Cecil Pigou-ét és Ronald Harry Coaseét. Másrészt elemzésünk logikája is eltér a megszokottól, nevezhetnénk ezt az intézményi választások logikájának.

A ma közkézen forgó elemzések megítélésünk szerint kissé mostohán bánnak a coaseiánus hagyománnyal, extrém érdekességnek tartják, mely a környezetpolitika gyakorlatában csak elhanyagolható szerepet kaphat. Ebben a könyvben ez a megközelítés is hangsúlyos lesz: a joggazdaságtan ("law and economics") eredményeinek integrálásával igyekezzük igazolni a Coase-féle elmélet gyakorlati jelentőségét, sőt, bizonyos értelemben a Pigou-megoldással szembeni logikai elsőbbségét. Mindezek mellett természetesen nem hanyagoljuk el a környezet- gazdaságtanban klasszikusnak számító jóléti közgazdaságtani érvelések bemutatását sem.

A szöveg - a szerzők habitusából következően - igyekszik, amennyire ez lehetséges, kerülni az értékítéleteket. Ugyan a környezetgazdász számára csábító lehetőség, hogy az elemzést normatív irányba tolja el, de itt nem fogunk pálcát törni a környezeti erőforrásokat olykor túlhasználó vagy túlszennyező emberiség felett, az ítéletalkotást rábízzuk olvasóinkra.

Következik ez az intézményi választások logikájából is. A ma elérhető kiváló szövegek általában először a problémát definiálják, majd ehhez keresik a megoldásokat. A mi logikánk fordított: a környezet-gazdaságtani probléma nagyon felületes bemutatása után azonnal a környezeti problémák csökkentése érdekében felhasználható eszközök bemutatására, elemzésére térünk. Meggyőződésünk, hogy a környezet-gazdaságtan feladata az eszközök megfelelő használatát elősegíteni. Mint majd látjuk: pusztán a probléma léte ugyanis nem indokolja a környezetpolitikai beavatkozást. Elsősorban azt kell ismernünk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, ezek mire alkalmasak, egymáshoz képest mi az erősségük és a gyengeségük. Ennek ismeretében választhatjuk ki azokat a problémákat, amelyeket kezelni akarunk velük. És lesznek olyan problémák, amelyekről tudomásul kell vennünk, hogy bár nagyon súlyos következményekkel járnak, de a ma elérhető környezetpolitikai eszközökkel nem (vagy csak más nagyon súlyos veszélyek árán) kezelhetőek - és ennyiben nem is tekinthetjük őket környezetpolitikai problémáknak.

A szöveget igyekeztünk úgy megírni, hogy a gondolatmenet érthető legyen nem közgazdász olvasók számára is, már csak azért is, mert a szerzők elsősorban jogász- és mérnökhallgatókat oktatnak. A 2. fejezetben ezért külön kitérünk a közgazdaságtani elemzés axiómáinak ismertetésére. Mindez azonban természetesen csak távirati stílusú lehet, ezért további jól olvasható, jól érthető közgazdaságtani alapműveket is olvasóink figyelmébe ajánlunk.

Célunk annak bemutatása, hogy a környezeti problémák megoldásában a közgazdaságtani elemzés hasznos és érdekes eszköz.

...

---