A Bethlen-Kollégium legújabb története
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezetés. Történeti előzmények
ELSŐ RÉSZ
I. szakasz. Kormányzat.
I. Felügyelő, kormányzó és igazgató hatóságok az erdélyrészi ev. ref. egyházkerület fő- és középiskoláiban 1872-ig
II. Az egyházkerületi állandó igazgató-tanács mint legfőbb kormányzó testület
III. A felsőbb iskolák : fő- és középiskolák önkormányzati jogairól és kebli legfőbb felügyelő, intéző testületéről
IV. Az elüljáróság hatásköre
Gondnokok
II. szakasz. A tanárkarok
A közös tanárkar (érintőleg a többi tanártestületek)
III. szakasz. A kollégiumi épületek
IV. szakasz. Gyüjtemények
1. Könyvtár
2. Természetrajzi gyüjtemények
3. Ásvány-, kőzet-, kövület- és régiségtár
4. Éremtár
5. Természettani szertár
6. Philologiai és történelmi musaeum
7. Rajzszertár
8. Tornaszertár
9. Zeneszertár
10. Ifjusági könyvtár
V. szakasz. A bennlakás (Internátus). Magántanitói rendszer
VI. szakasz. A tanulók segélyezése
1. Élelmezés
2. Stipendiumok
3. Pályadijak és pénzjutalmak
4. Egészségügyi segélyezés
5. Könyvjutalom és papirsegély
6. Iskolai dijak elengedése
7. Közvetett segélyezés
8. Összegező kimutatás a segélyezés főczimei szerint
VII. szakasz. Egészségügy
VIII. szakasz. Vagyonügy
IX. szakasz. Ifjusági egyesületek
1. Általános ifjusági kör
2. Theologiai önképzőkör
3. Gymnasiumi önképzőkör
4. Gymnasiumi tornakör
5. Tanitóképezdei önképzőkör
6. Tanitóképezdei dalkar
7. Theologiai dalkar
8. Gymnasiumi vegyeskar
9. Ifjusági zenekarok
10. A theologusok önképző egyesülete
MÁSODIK RÉSZ
A főiskola alkotó részei
I. sz. A jogi tanfolyam
II. sz. Theologiai akadémia
III. sz. A főgymnasium
A) A tanárokról
B) A tanulókról
C) Tanterv; tankönyvek
IV. Tanitóképző intézet, gyakorló és elemi iskola
A) Tanitóképző
1. Alapittatás
2. Szervezet
3. Tanárok, tanitók és tantárgyaik
4. Tankönyvek
5. Tanulók
6. Képesitések
7. Gyakorlati képzés és kép. külön gyüjtemények
B) Elemi iskola
Bevezető
Ezen főiskola történetét alapitásától: 1622-1629-től 1868-ig megirta P. Szathmári Károly, a főiskola történelmi tanára, az 1862-1868. években. De szerves összefüggésben csak 1849-ig irhatta meg. A szabadságharcz pusztitásai után romjaiból éledni kezdő intézet életnyilvánulásairól; régi alkotórészeinek fokozatos visszaállitásáról csak vázlatos, ámbár tanulságos elbeszélésben emlékezett meg tanszékétől történt megválásáig: 1868-ig. A főiskola ujabb története azonban attól az időponttól kezdődik, mikor 1848. előtti szerves részei ismét beilleszkedtek az intézet szervezetébe. Ez pedig csak 1861. óta történhetett meg, mikor az erdélyi ev. ref. egyházkerület önrendelkezési jogát tanintézetei felett ismét gyakorolhatta. Ismeretes a P. Szathmári elbeszéléséből azon szomoru, lealázó időszak, melyben Wohlgemuth kormányzónak 1850-ben kiadott rendelete szerint a nagyenyedi kollégiumban csak egy elemi iskola megnyitása engedhető meg. De mégis elnézte az önkény-uralom, hogy 1851-től 1858-ig az elemi iskola mellett a gymnasium is évről-évre uj osztályokkal emelkedjék, ugy, hogy az 1857-58-ik iskolai évben már érettségi vizsgálatot tehettek a VIII-ik osztály növendékei. 12 ifju tette le akkor az érettségi vizsgálatot az osztrák "Entwurf" tanterve szerint. Azon tanárokról és segéderőkről, a kik az ötvenes években tanitottak és vezették a tanügyet, más helyen lesz szó.
A következőkben a Bethlen-főiskola régi szervezetének visszaállitását és az egész tanügyi rend uj szervezését beszéljük el 1861-től a jelen időig.
Midőn az erdélyi reformált egyház visszavivta önrendelkezési jogát a tanügy felett is : egyházi főhatóságunk, az Egyházi Főtanács, tervbe vette az összes felügyelete alatt álló tanintézetek szervezését a következők szerint:
Az Egyházi Főtanács 1861. február havában tartott több napi népes gyülésében "főtanodáink nemzeti és szerves fejlődését" tartván szem előtt: a régi alapon, de az uj idő fejleménye és kivánalmai szerint intézte el a főtanodák szervezését és tanrendszerét. Ezen szervezet elvei és ezek gyakorlati alkalmazása ki vannak fejtve "Szervezeti javaslat az erdélyi ev. ref. főtanodák rendezésére" czimü munkában. Ezen javaslatot kiegésziti az Egyházi Főtanács 1864. junius 6-án tartott gyüléséből kiadott "Rendszabályok és utasitások az erdélyi ev. ref. fő- és középtanodák számára." Ezen két szervezési munkálat szerint a főiskolák, u. m. a nagyenyedi, kolozsvári és udvarhelyi, a következő intézetekből állanak:
1. Minden főtanodának első tagja legyen egy jól rendezett erős, nemzeti elemi iskola négy osztálylyal, vagy, ha ez nem szükséges, a felső három osztálylyal.
2. Az elemi tanoda fölibe jön a tulajdonképpeni gymnasium, vagy középtanoda 6 osztálylyal.
3. A középtanoda fölé, ezzel szerves kapcsolatban, jő a bölcselmi, vagy lycealis folyam 3 éves tanfolyammal.
4. A bölcselmi tanfolyam fölé jő, ha lehetséges, valamennyi főtanodánknál, egy jogtani két éves tanfolyam, két rendes tanárral.
5. Tetőzetül: a mint az egyház körülményei engedik, egy vagy két főtanodánál a sajátlagos hittani tanfolyam, a mostani enyedi papnövelde szellemében, korszerüleg beállitva két éves tanfolyammal és négy rendes tanárral.
6. Az Egyházi Főtanács a Kolozsvárt szervezkedő néptanitó-képezdét is Nagy-Enyedre helyezte. Ezzel uj, jeles tanerőt is nyert a főiskola Gáspár János-ban, a ki 1858-ban Nagy-Enyedre költözött a tanitó-képezdével, mint nevelés-tanár és a képezde igazgatója.
A Bethlen-főiskolában 1861. őszén a 6 osztályu középiskola mellett már megnyilt a két éves jogi tanfolyam első éve a második félévben. 1862-ben a főiskola legfelsőbb betetőző intézete : a papnövelde is Enyedre költözött Kolozsvárról, ideiglenes helyéről.
Most már teljes volt a főiskola régi szervezete. A tanuló ifjuság, a papnövelde leköltözésével, a többi főiskolákból sok jeles hallgatóval gyarapodott. Ez által élénk tudományos és mivelődési szellem és erős hazafias érzület lendült fel az összes ifjuság életében. A bölcsészeti, jogi és theologiai tanfolyamok növendékei egy közös önképzőkörben és olvasó egyletben egyesültek az önképzés tökélyesitésére. Ezen egyletek vezetése és felügyelete elébb Gáspár János, azután 1865. óta P. Szathmári Károly tanárra volt bizva. A bölcsészeti tanárok, Mihályi Károly és Kasza Dániel, gyakran megjelentek az önképzőköri gyüléseken s az ő részvétök igen tanulságos és lélekemelő hatással volt a tanuló ifjuságra. Nem egy érettebb növendék nyert ösztönt és irányt tőlük pályája megválasztásában. Igy folyt az iskolai uj élet 1864-ig. Azonban 3 évi tapasztalás azon meggyőződésre vezette az Egyházi Főtanácsot, hogy a 61-iki szervezeten változtatnia kell. 1864. junius 6-án Kolozsvárt tartott népes gyüléséből a következő határozatokat hozta:
"1. Tanszervezetünkbe illesztessék be az érettségi vizsga.
2. Anyaszentegyházunk közérdekének megfelelőleg, tanszervezetünk egészittessék ki egy négy éves teljes jogtanfolyam beállitása által."
Ennélfogva:
1. Az érettségi vizsga, a tantárgyak mostan megállapitott szervezete szerinti beosztásával, a két évessé lett bölcselmi tanfolyam végére illesztetik be.
2. A két éves bölcselmi tanfolyam fölibe, az. eddigi két éves jogi tanfolyam helyébe, egy teljes négy éves jogtanfolyam állittatik fel, mely marosvásárhelyi főtanodánknál lép életbe; de ennek két első éve n.-enyedi, kolozsvári és székelyudvarhelyi főtanodáinknál is megtartatik. Ezen két első jogi évet leendő papjaink is hallgatni köteleztetvén, ennek bevégzése után azon ifjak, a kik papi pályára készülnek, mind a négy főtanodából mennek a Nagy-Enyeden létező papneveldébe; a kik polgári pályára készülnek, mindenik főtanodából Marosvásárhelyre a jogtanfolyam 3-ik évére.
A tantárgyak szükségessé lett ujabb beosztása is részletesen megállapittatván, tanintézeteink teljes uj szervezete a következő leend:
I. Legalább négy elemi osztály.
II. Ezen felül hat középtanodai osztály, mindakettő az 1861-iki szervezet rendelkezése szerint.
A 6-ik középtanodai osztálynak a felvételi szigorlatot kielégitően kiállott növendékei átlépnek, mint diákok,
III. a két éves bölcselmi tanfolyamba. Ezen két évi tanfolyam tárgyait mindenik osztály külön hallgatja. A második év végén tartatik az érettségi vizsga. Az ezen vizsgát kielégitőleg letett ifjak átmennek a négy főiskolánál meghagyott két éves jogi tanfolyamra, innen a nagyenyedi theol. akadémiára, vagy a m.- vásárhelyi 4 éves jogakadémiára.
Ezen szervezet fennállott az enyedin kivül minden főiskolánál addig, a mig az erdélyi ref. egyházkerület megszüntette a jogi tanfolyamokat 1872-ben. Ettől kezdve az enyedi főiskolán kivül a többiek átalakultak főgymnasiummá, megtartva az elemi iskolákat is.
A n.-enyedi főiskolánál még 1869-ben megszünvén a két éves jogi tanfolyam, ismét egy a theologiai akadémiára előkészitő 3-ik évi bölcsészeti tanfolyam rendeztetett be; a theol. intézet 3 éves, majd 4 éves tanfolyamu akadémiává emeltetett, elébb 4, majd 5 rendes és a szükséges kisegitő tanárokkal. A bölcselmi tanfolyam szervezetét, tantárgyainak beosztását a gymnasiumi tanitás ujabb szervezetével kapcsolatban fogjuk elbeszélni. A theol. és jogi tanfolyamokról is külön lesz szó.