Szénási Ferenc
A huszadik századi olasz irodalom
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. A TÖRTÉNET
1. A XIX. század öröksége
A dekadentizmus és a szimbolizmus hatása
2. Dekadentizmust tetéző dekadencia és újító művészettagadás
Az alkonyati költők
3. Radikális újítás, avagy az avantgárd modellje
A futurizmus
4. Mérsékeltebb újítás: az expresszionista irány és elágazásai
A Voce-kör, Dino Campana, Federigo Tozzi
5. Hagyományos formanyelven megszólaló modern érzékenység
Umberto Saba
6. Költészeti forradalom és szintézis
Giuseppe Ungaretti
7. A verizmustól a groteszkig
Luigi Pirandello
8. A dekadentizmustól az analitikus regényig
Italo Svevo
9. A hagyomány étosza
La Ronda, tájnyelvi irodalom, pályamódosítások
10. A tárgyias líra új szintézise
Eugenio Montale
11. A "tiszta költészet" olasz iskolája
A hermetizmus
12. A fantáziairodalom olasz útjai
Mágikus realizmus, metafizikus próza, szürrealizmus-változatok
13. A realizmus új térhódítása
Moravia elemző prózája, a neorealizmus első korszaka, egyéni utak
14. Szociológiai elkötelezettség a mindennapok nyelvén
A neorealizmus
15. A realista alkotásmód a neorealizmus korában
Cesare Pavese életműve, P. Levi, Moravia és Calvino ekkori pályaszakasza
16. Kísérleti irodalom a neorealizmus korában
Carlo Emilio Gadda, Pier Paolo Pasolini
17. A sokféleség kánonjának kora (I)
Lírai-elégikus, lélekábrázoló és allegorikus próza, népi komédia
18. A radikális újítás századközepi mozgalma
A neoavantgárd
19. A sokféleség kánonjának kora (II)
Gyár-tematika, pszichoanalízis-regény, társadalmi krimi, poszthermetizmus
20. Kísérleti irodalom a neoavantgárd mellett és után
Kombinatorika, nyelvújító nagyepika, avantgárd formanyelvű én-líra
21. Az irodalmi restauráció jelensége és korszaka
Narratív próza, kései felfedezések, antinoveccento-líra
22. A posztmodern irodalom kialakulása
Italo Calvino, Umberto Eco
23. A posztmodern kor középnemzedéke
Tabucchi, Del Giudice, De Carlo, Vassalli, Magrelli
24. Az utolsó évtized
Pulp és polifónia
II. A SZERZŐK
III. A MŰVEK
1. Alkonyati költészet
1.1. Sergio Corazzini
1.1.1. Szegény érzékeny költő kétségbeesése
1.1.2. Magaslati üdülőhely
1.2. Guido Gozzano
1.2.1. A Párbeszédek-ből
1.2.2. Totò Merùmeni
1.3. Aldo Palazzeschi
1.3.1. Ki vagyok?
2. Futurizmus
2.1. Aldo Palazzeschi
2.1.1. Hát engedjetek szórakozni!
2.2.Filippo Tommaso Marinetti
2.2.1. Csata (Súly+Szag)
3. Dino Campana
3.1. Börtönálom
3.2. Ábránd
4. Federigo Tozzi
4.1. Három kereszt
5. Umberto Saba
5.1. Feleségemhez
5.2. A kecske
5.3. Régi város
5.4. A. Első fúga
5.5. Zöldség-gyümölcs
5.6. Ulisses
6. Giuseppe Ungaretti
6.1. Az elsüllyedt kikötő
6.2. A folyók
6.3. Hajótörések öröme
6.4. Reggel
6.5. Anyám
6.6. Ének
6.7. Összetörtél
7. Luigi Pirandello
7.1. Mattia Pascal két élete
7.2. Hat szereplő szerzőt keres
8. Italo Svevo
8.1. Zeno tudata
9. Vincenzo Cardarelli
9.1. Velencei ősz
10. Eugenio Montale
10.1. kérdd a szót
10.2. Az élet fájdalmát volt látni módom
10.3. Arsenio
10.4. A Motettákból: Miért késel?
10.5. A vámőrök háza
10.6. Kis testamentum
10.7. A rövid utazás (a Xénia I-ből)
10.8. u.i
11. Hermetista költészet
11.1. Salvatore Quasimodo
11.1.1. És mindjárt este lesz
11.1.2. Elmerült oboa
11.2. Alfonso Gatto
11.2.1. Őszi szekerek
11.3. Mario Luzi
11.3.1. Toccata
11.4. Vittorio Sereni
11.4.1. Terasz
12. Mágikus és szürreális próza
12.1. Massimo Bontempelli
12.1.1. Sakktábla a tükör előtt
12.2. Alberto Savinio
12.2.1. Münster úr
12.3. Dino Buzzati
12.3.1. A tatárpuszta
13. Alberto Moravia
13.1. A közönyösök
14. Neorealizmus
14.1. Elio Vittorini
14.1.1. Szicíliai beszélgetés
14.2. Salvatore Quasimodo
14.2.1. A füzek ágára
15. Cesare Pavese
15.1. Déltengerek
15.2. A hold és a máglyák
16. Primo Levi
16.1. Ember ez?
17. Carlo Emilio Gadda
17.1. A fájdalom tudata
18. Pier Paolo Pasolini
18.1. A szép fiú litániái
18.2. Gramsci hamvai
19. Italo Calvino
19.1. A famászó báró
(19.2.=22.1.1.)
20. Neoavantgárd
20.1. Edoardo Sanguineo
20.1.1. Laborintus
21. Experimentalizmus
21.1. Andrea Zanzotto
21.1.1. világhoz
21.1.2. Igen, még mindig a hó
22. A posztmodern
22.1. Italo Calvino
22.1.1. Ha egy téli éjszakán egy utazó
22.2. Umberto Eco
22.2.1. A rózsa neve
23. Az új évezred felé
23.1. Valerio Magrelli
23.1.1. Magam vagyok, mint vasszeg
23.1.2. Feketeföld
Felhasznált szakirodalom
Előszó
Jelen munkámmal teljes áttekintést kívánok adni egy olyan tárgykörről, amelyről eddig csak részleges összefoglalások jelentek meg magyarul: 1967-ben egy 19 szerző pályaképét felvázoló tanulmánygyűjtemény (Az olasz irodalom a XX. században), 1979-ben egy 60-as évekig eljutó összegzés (Szabó György: Századunk olasz irodalmának kistükre), 1993-ban pedig egy nagyobb egységbe illeszkedő, a század második felével már csak kitekintésszerűen foglalkozó könyvfejezet (Madarász Imre: Az olasz irodalom története - A Novecento irodalmából).
Most, amikor a század lezárult, és az irodalomtudományi módszerek is egyensúlyba jutottak - az elméleti és a szövegközpontú vizsgálódás mellett a történeti szempontok is visszakapták jelentőségüket -, úgy tetszik, elérkezett az idő a teljes korszakot átfogó és módszerében is komplex összegzésre.
A komplexitás érdekében olyan szerkesztésmódot választottam, amely a párhuzamosság és az átjárhatóság elvén alapul. Könyvemben a történet, a szövegvizsgálat és az adattár nem épül be egyetlen, kizárólagos szövegbe, hanem szerkezeti egységeket alkot, s ezek gyakori utalásokkal vannak összekötve. Szándékom szerint a párhuzamosan vizsgált egységek így kölcsönösen kiegészítik és egyben magasabb szintre is emelik egymást. A TÖRTÉNET a fejlődésvonalat, az irányzatokat és a kiemelkedő pályaképeket vázolja fel, A SZERZŐK kislexikonszerű alapinformációkat ad, A MŰVEK a legfontosabb alkotásokat mutatja be. A tanulmányozás bármely rész megfelelő pontján elkezdhető, s az utalások révén tetszés szerinti irányban és mértékben folytatható.
A mű természetéből következik, hogy a század valamennyi jelentős olasz szerzőjének szerepelnie kell benne. A megítélés és a kiválogatás - tekintettel a kiadvány egyedi voltára - nem lehetett szubjektív, szükségképpen az elfogadott kánont követi, egyéni megfontolásnak legföljebb az arányok kialakításánál adhattam némi teret.
A történeti részben az áramlatok és a korszakváltó művek idősorrendjét követtem. A szerzők tehát nem feltétlenül születési évszámuk szerint követik egymást, olyan nagyságok pedig, mint Pascoli és D'Annunzio, akik újat hozó műveikkel még a XIX. században tűntek föl, már csak előzményként kerülhettek be a kötetbe.
Az antológia rész az egyes áramlatok és szerzők legjellemzőbb írásait mutatja be, magyar fordításban, műfordító hagyományaink szerinti hűséggel. Ahol a fordítót nem jelöltem, ott a magyarra ültetést magam végeztem el. A magyar cím alatt zárójelben az eredeti olasz cím és a megjelenés évszáma is megtalálható, verseknél a köteteim is fel van tüntetve. Szögletes zárójelben a megírás dátumát közlöm, ha ennek jelentősége van. A szövegekhez ismertető-elemző kommentár csatlakozik.
A két fő rész között, a szürke lapszéllel vizuálisan is kiemelt kisenciklopédia egységben azok a XX. századi olasz szerzők kaptak helyet, akik a könyv lapjain - zárójelen kívül is - meg vannak nevezve. A szócikkek életrajzi dátumokat, műfaji és irodalomtörténeti besorolást, valamint válogatott bibliográfiai adatokat tartalmaznak. A névsor egyben névmutatóul is szolgál, a szócikkek utáni számok a szerzőt megemlítő vagy a szerzővel foglalkozó könyvoldalakat jelzik. A dőlt szedésű számok a részletes tárgyalásra utalnak.
2004. január 31.
A szerző