Friedrich Klára
A Szarvasi Tűtartó megfejtési kísérlete ;
A Cebepusztai Tűtartó olvasata
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A tűtartóról és a megfejtési változatokról
Megfejtések
Róna Tas András
Vékony Gábor
Forrai Sándor
Harmatta János
Zomoráné Cseh Márta
Frigyesi Piroska
Friedrich Klára
Megfejtésem az oldalak általam feltételezett sorrendjében
Összesítve az olvasatom, sorrend a 10. ábra szerint
A betűk párhuzamai
Összegzés
A Cebepusztai Tűtartó olvasata
Saját megfejtésem
Irodalom
Bevezetés
31 évvel ezelőtt, 1985 február 19-én a Magyar Tudományos Akadémián a Kőrösi Csoma Társaság nyilvános ülésén hallgattuk Szakács Gáborral a tűtartóról az addigi vizsgálati eredmények ismertetését. Mivel Gábor Kőrösi Csoma Társaság tag volt, részt vettünk a nagy eseményen. 2002-ben is többször megtekintettük, amikor a Fidesz kormány idején a Nagyszentmiklósi Kinccsel együtt kiállították a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Mégis, az általam feltételezett megfejtésre csak most került sor, azonban az eltelt évek alatt sem hallgattam róla. A tűtartót a magyar rovásírás igen fontos emlékeként ismertettem. Például a 2003-ban megjelent Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás c. Szakács Gáborral közösen írt könyvünkből részlet: "...Nagy hátrány az utókor számára, hogy az avar hölgy, a tűtartó tulajdonosa igen szorgalmas lévén, nehezen olvashatóvá koptatta a jeleket. Ez az egyszerű, apró hétköznapi tárgy óriási jelentőségű. Azt bizonyítja, hogy amikor más népeknél még az uralkodók sem tudtak írni-olvasni, nálunk a köznép sem volt analfabéta..." (2003/35.) A Botos László által szerkesztett Magyarságtudományi Tanulmányok című nagy gyűjteményes kötet 2008-ban jelent meg. Itt írtam a tűtartóról: "Avar kori, VII. századi a szarvasi csont tűtartó, mely kb. 60 rovásjelet hordoz. Rendkívüli jelentősége, hogy köznépi női sírból származik, tehát bizonyítéka népünk minden társadalmi rétegre kiterjedő írásbeliségének olyan korokban, amikor még Nagy Károly frank császár sem tudott írni-olvasni." (2008/284.) Itt javítom, a tűtartó Juhász Irén régész szerint a VIII. század elején készült.
Ismeretterjesztő előadásaimon is bemutattam a tűtartó feliratait és elmondtam röviden a tudnivalókat. Fel is háborodott a Magyar Narancs újságírója 2004-ben, hogy rovásjeleket tételezek fel avar "csontfaragványokon."
Rovásírás szakköreimen az egyik feladat volt másolni és ismert rovásjeleket keresni rajta. Mivel igen fontosnak tartom a tanulóifjúság nevelésében a múzeumba járást, előadásokon mindig felhívtam a figyelmet a "még látható" rovásemlékeinkre, így a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban látható tűtartóra is. A Még látható rovásemlékeink c. írásom részint szünidei múzeum ajánló volt egy folyóiratban, honlapunkon jelenleg is olvasható.