---

Tartalom

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK
László Péter Sándor: Felvidék iparosodásnak (indusztrializációjának) és urbanizációjának gyökerei - A Felvidék tágabb történeti-földrajza
Berencsik Szabolcs: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság szerepe a XIX. századi magyar ipartörténetben
Kiss Gyöngyvér: A XIX. században, a "Selyemrül". Széchenyi István és kortársainak munkássága, a hazai "selyemtenyésztés" fellendítésének érdekében
Abelovszky Tamás: A Ganz-gyár alapítása és története az I. világháborúig. Egy fényes életút kezdetei
Abelovszky Tamás: Vasúti járműgyártás a Ganz-gyárban az I. világháború előtti időszakban

TUDÓSOK ÉS FELTALÁLÓK A XIX.-XX. SZ. FORDULÓJÁRÓL
Vita Szilárd: Jedlik Ányos István, az első magyar elektrotechnikus (1800-1895)
Erőss Zsuzsa: Csonka János (1852-1939)
Tőtös Áron: Károly József Irénaeus (1854-1929)
Gábor Csaba: Puskás Tivadar munkássága (1844-1893)
Csipak Ármin és Dombovits Melinda: Mihajlo Pupin (1854-1935)
Raffai Gusztáv, Koza Árpád, Boros Gyevi Zsolt: Nikola Tesla (1856-1943)
Szöllősi János: Martin Lajos (1827-1897). Tudományos életműve lehetőségei és eredményei tükrében
Keresztényi Zoltán és Börcsök Pál Gábor: Az igazi pilóta az, aki másnap is fel tud szállni. Szárits János (1876-1966) szerepe a repülőgép feltalálásában

---

Előszó

Kedves Olvasó, kedves Barátunk!

A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány kiadványát tartja kezében, mely a 2010. augusztus 6. és 10. között megrendezett kovácspataki (Felvidék) nyári egyetem sikeres pályamunkáit tartalmazza. Immáron hagyomány Alapítványunknál, hogy a nyári táborokban való részvétel előfeltételeként beküldött pályázati anyagokat egy kis könyvben kiadjuk. Az idei kiadvány azért is érdemel megkülönböztető figyelmet, mivel egy három részesre tervezett nyári egyetem-sorozat első állomásának pályamunkáit veszi sorra, melynek címe "A magyar ipari és technológiai forradalom".

Alapítványunk eddig a történelmi Magyarország tájait bebarangolva egy hetes táborai helyszínéül a különböző elszakított országrészeket választotta, különös hangsúlyt fektetve a magyarlakta területek kultúrájára, múltjára, az ott élők jövőbeni kilátásaira, a fiatalok anyanyelven történő továbbtanulásának lehetőségeire. A táborokban felvidéki fiatalok találkoztak délvidékiekkel, kárpátaljaiak erdélyiekkel, magyarországiakkal, így ismerve meg közelebbről egymást, melynek eredményei a máig tartó hosszú barátságok. Alapítványunk szerény anyagi körülményei között mindig igyekezett támogatni a szülőföldön maradást tankönyvekkel és egyéb, a tanulásban való boldogulást segítő eszközökkel.

Mivel az eddigi táborokban is sok műszaki felsőoktatásban tanuló diák vett részt, valamint kurátoraink közül is többen ilyen irányú tevékenységet folytatnak, fontosnak tartottuk, hogy az oly gazdag és sokrétű magyar műszaki találmányokat megismertessük a fiatalokkal. A nagy találmányok, híres magyar márkák, gyárak, a magyar ipar első nagy felívelése a 19. század második felére tehető, különös tekintettel a kiegyezés utáni felszabadultabb gazdasági légkörre. Nagyiparosok, világhírű feltalálók szülöttei e kornak, akik a magyar zsenialitást, leleményességet és mindenekelőtt szorgalmas munkát messze földön megismertették. Csak példaként álljon itt néhány név, akikkel a kedves Olvasó a kiadványban részletesen megismerkedhet: Jedlik Ányos, Csonka János, Martin Lajos, Puskás Tivadar, vagy éppen Ganz Ábrahám.

A nyári egyetem helyszíne, Kovácspatak (Felvidék) sem véletlen, hanem gondos választás eredménye. Az előző sorokban leírt korszak, az ipari forradalom e néhány évtizede éppen a történelmi Magyarországnak eme Dunától északra eső részén, a Felvidéken hagyta a legmaradandóbb nyomokat. Ha valaki rátekint a térképre, láthatja, hogy a legiparosodottabb vidékek a Magyar Királyságban Bars, Hont, Gömör vármegyék voltak. A nyári egyetem résztvevői éppen ezért a nevezetesebb ipari műemlékeket látogatják végig, személyesen megtapasztalva az általuk leírt tudósok, iparosok munkásságát, valamint híres előadókat hallgatva ismerkednek meg a kor műszaki fejlődésével.

E kis kiadvány szolgáljon apró iránymutatásul, hogy lám egy elnyomott ország, úgy is mondhatnánk a Habsburgok egy szegény keleti provinciája, micsoda fejlődésre volt képes néhány évtized leforgása alatt. A magyar leleményesség a nemzetközi és a saját találmányokat felhasználva úgymond a saját hajánál fogva húzta ki magát az elmaradottságból, mindezt egy vesztett szabadságharc után. Erre a kitartásra, szorgalomra, leleményességre van szükségünk ma is és az újabb és újabb találmányok arra engednek következni, hogy - Kossuth Lajos szavait kölcsönvéve - bár már nem vagyunk gyermek nemzet, de még nem vagyunk elaggott nemzet sem.

Kellemes olvasást kívánok.

Kopp Kristóf, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány kuratóriumának elnöke

---