---

Tartalom

GAZDASÁG- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI TANULMÁNYOK
László Péter Sándor: Erdély iparosodási tendenciái a történeti földrajz tükrében
Tőtös Áron: Nagyvárad ipartörténete a korabeli sajtó tükrében
Boross Karolina - Takács Rajmund: Ipar- és társadalomtörténet és átalakulás a Délvidéken a XIX-XX. században
Szöllősi János - Eszik Bence: Kiskunfélegyháza szélmalmai a változó idők szelében
Börcsök Pál Gábor: A "Hodik Mátyás és Fiai" lisztcserélő és daráló malom története
Abelovszky Tamás: Nagyvasúti vontatójármű-gyártás a Ganz-gyárban, 1918-1945
Schindele Krisztina: Hitelezés az Osztrák-Magyar Monarchiában. A Magyar Általános Hitelbank és az Osztrák-Magyar Bank a századfordulón

XIX-XX. SZÁZADI HÍRES MAGYAR TUDÓSOK ÉS FELTALÁLÓK
Makó Pál: Hodinka Antal élete és munkássága
Keresztényi Zoltán: Megemlékezés Ribár Béla akadémikusról
László Péter Sándor: A nagy szolgáltatófelhő
Szőcs Huba László: Tudományos örökség átmentése. Magyarországon vagy külföldön született, magyar származású, egyetemi oktatók, tudományos kutatók, élete és életműve

---

Előszó

Kedves Barátaink!

A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány kuratóriuma 2010-ben elhatározta, hogy egy három részes nyári egyetem, illetőleg előadás sorozatot rendez a "A magyar ipari és technológiai forradalom" címmel.

2010. augusztus 6. és 9. között a felvidéki Kovácspatak adott otthont a rendezvénysorozat első állomásának. Akkor a fiatalok a Felvidék magyar ipari műemlékeivel ismerkedhettek meg, valamint érdekes előadásokat hallgathattak a híres felvidéki feltalálókról, a nagy múltú magyar gyárakról Felső-Magyarországon.

A fiatalok tavaly is, mint minden alkalommal korábban, pályaműveket készítettek, mely feltétele volt a nyári egyetemen való részvételnek. Ezeket a pályaműveket csokorba szedve Alapítványunk kiadta, így az utókor megismerheti rajtuk keresztül azt az erőt, újításra való törekvést, mely a 19. század végi, 20. század eleji Magyar Királyságot, és alkotó népét jellemezte.

Idén a szűkre szabott lehetőségek miatt csupán egy egynapos konferencia megrendezésére van módunk 2011. augusztus 11-én, de ennek programja annál színesebb. A helyszín, ahogy Ady jellemezte, a "Pece-parti Párizs", vagyis Nagyvárad. A tágabb értelemben vett Partium, valamint Erdély kiemelt jelentőséggel bírt a magyar ipar fejlődése szempontjából. A szinte kimeríthetetlen nyersanyagkincsek Erdély déli és keleti vidékein, valamint a főbb közlekedési útvonalak metszéspontja, utóbb a vasút kiépülése Nagyváradot fontos iparvárossá tették, de nem elhanyagolható a mezőgazdasághoz kapcsolódó könnyűipar fejlődése sem, tekintve, hogy a város az Alföld és a hegyek határán fekszik.

A kedves olvasó olyan gyűjteményt tart a kezében, mely a nagy és átfogó leírásokat, mint Nagyvárad ipartörténete, ugyanakkor az egyes alkotó személyek munkásságát sem nélkülözi. A délvidéki Ribár Béla, aki kutatásai mellett a szórványban élő dél-bácskai, bánáti magyarokért is rengeteget tett egészen az utóbbi évekig, vagy a századfordulón élt és alkotott kárpátaljai Hodinka Antal életpályája mind-mind szolgáljanak példaképül számunkra, hogy a munka, a hivatás iránti odaadás, valamint a végtelen hazaszeretet kéz a kézben jár egymással. A századforduló magyar feltalálói hazánk fejlődését akarták előmozdítani, hogy felzárkózzon a nyugati nemzetek sorába, megérdemelt helyére. A sors fintora, hogy legtöbbjük munkájának gyümölcsét már nem a magyar nemzet szüretelte le, mint ahogy a dicső múltú Nagyvárad is korábbi középponti fekvéséből egy csapásra határ menti elnyomott várossá vált 1920 után.

Alapítványunk célja, hogy a mai magyar fiatalságot felhívja arra a munkára, amely egykoron ismét fellendíti hazánkat. Amikor majd ismét büszkék leszünk azokra az ifjú kutatókra, feltalálókra, akik talán éppen most kezdik az általános iskolát, vagy ülnek be az egyetemek padjaiba, és akik majd messze földön öregbítik hazánk hírnevét.

Hiszem, hogy ez az idő már nincs messze!

Kellemes olvasást kívánok!

Budapest, 2011. augusztus 7.
Kopp Kristóf, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány kuratóriumának elnöke

---