---

Tartalom

KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT!

Gutléber Magda: A SZÍVEM IS FÁJDALMASAN DOBOG...
Petrusák János: FÁJÓ EMLÉKEZET: GULAG-GUPVI
Munkatábor és barakk sematikus rajza
Petrusák János: KÖZVETLEN ÚT A MUNKATÁBORBA
Dr. Reszler Gábor: AZ ELHALLGATOTT MÚLT
Hajzer Andrea: KÉNYSZERÜDÜLÉS A GULÁGON
VÉSZIDŐK POLGÁRMESTERE
Dr. Fazekas János fotóalbumából
Vengrinyák János: TRANSZPORT
Hajzer Andrea: GULÁG-VILÁG
Petrusák János: SZÖKÉS A TÁBORBÓL
Dr. Daragóné Cservenyák Katalin: APA NÉLKÜL FELNŐNI
Fekete napok Nyíregyházán
Az emlékezés néhány nyíregyházi helye
Vészidők dokumentumai
Király-Acampora Anikó: AZ ÖRÖK MENYASSZONY
Petrusák Magdolna: MIT TANULTUNK - TANÍTOTTUNK?
Hajzer Andrea: CSELÉDBŐL GULÁGISTA
A Magyar Nemzeti Levéltár Sz-Sz-B. Megyei Levéltárának anyagából
Dr. Daragóné Cservenyák Katalin: SZOLYVA - Emlékeznünk kell...
GULAG emlékhely Szolyván
Szabics Péter: EGY A KETTŐEZER-NÉGYSZÁZBÓL
Petrusák Magdolna: NEKEM NEM VOLT NAGYAPÁM
Alapi Attila: TUDÓSOK A GULAGON
Petrusák János: VÖRÖS NORMARENDSZER
Szegedi Sándor: FORMABONTÓ EMLÉKEK - RENDHAGYÓ GONDOLATOK
Vengrinyák János: SZÁMVETÉS

---

Bevezető

KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT!

A Könyv alkotói, kiadója és szerkesztőbizottsága nevében szeretettel köszöntünk minden Olvasót!

Mert egy könyv, akár elektronikus, akár nyomtatott, attól lesz könyv, mert van olvasója. Aki legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a szerző. Hiszen a szerzőnek gondolatai vannak, amelyeket önmagának is elmondhat, nem kell ahhoz könyvet csinálni, viszont olvasó-olvasók nélkül bármely könyv csupán meddő anyag, papír, festék, vagy épp' elektronikus jelek sokasága...

Ezért örülünk, hogy Ön, Tisztelt Olvasónk, ránk szán az idejéből, hogy meghallgassa, elolvassa gondolataink.

Könyvünk (bár az egész világot nem ismerhetjük, tehát elképzelhető, hogy van már hasonló, de a magyar kiadványok között nincs túl sok ilyen) különleges. Nem témájában, hanem szerkesztési módjában-módszerében különleges, ezért is éreztük szükségét a szerkesztőbizottsági előszónak.

A GULAG-GUPVI témával kapcsolatban több kiadvány is készült, elsősorban persze a rendszerváltás óta. Viszont ezen, más kiadványok vagy dokumentum-kötetek, vagy visszaemlékezések, több közülük tanulmány-esszé, és néhány szépirodalmi igényű, vagy esetleg könnyed lektűr, kalandos történet. Vagy-vagy, talán. (Igaz, van olyan merész, aki dokumentum-kötetet hirdet, mégis visszaemlékezéseket és még verseket is szerkesztett kötetébe!)

Mi, a Sötét napok-fekete évek antológiával - az antológia eredeti jelentése szerint is, amely válogatás, összegyűjtés - egyszerre többféle műfajjal is emlékezni kívánunk, és emlékeztetni az Olvasót a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt honfitársainkra és nemzettársainkra.

Az emlékezéshez felhasználjuk a történelmi tényadatokat, a dokumentumokat ugyanúgy, mint az ezen adatok megértését, összefüggéseit feltáró tanulmányokat, esszéket. Persze vannak a könyvben visszaemlékezések és a történelmi, lelki tényekből táplálkozó fikciós művek egyaránt. Hogy így együtt alkossanak az írások - és fotók meg a mellékletet képező dokumentumfilm - egy érzelmi állapotot.

Mi volt a célunk? Egyszerűen az, hogy gondolkodjunk el azon, milyen volt az élet 1944-45-ben, amikor egy idegen hatalom - a németek után újból - magyar állampolgárok és határon túli magyar nemzetiségűek ezreit hurcolta el, büntetésül. A bűnteleneket büntette újból egy nagyhatalom. Nézzük a dokumentumokat, olvassuk az írásokat, és gondoljuk el, milyen volt, milyen lehetett az elhurcoltak élete, s milyen az itthon maradtaké...

Olvassunk, gondolkodjunk, emlékezzünk, érezzünk!

Az érzés lélekrezdülés. Aki meghalt, teste elporlad, mint ahogyan a korról szóló dokumentumok is széjjelmállanak. De akire emlékezünk, amely eseményről beszélünk, az bennünk és a jövő generációkban is benne marad. Szomorú, vészterhes idők voltak azok, de ne csak a fájdalomra emlékezzünk, hanem a hősies küzdelemre, a túlélők küzdelmére, és a nagy küzdelemre, amelyben a nemzet mégis megmaradt.

Az antológia szerkesztői

---