Frivaldszky János
Tanulmányok a jog erkölcsi alapjairól
TARTALOM, ISMERTETÉS
Tartalom
Az emberi személy és annak méltósága jogfilozófiai megközelítésben
1. Az emberi méltóság helyes és helytelen kortárs jogfilozófiai értelmeiről, valamint az abból fakadó alapvető jogi követelményekről
2. A méltóság fogalmának eszmetörténete jogfilozófiai szempontból
A vasárnapi kötelező pihenőnap természetjogi alapjai és közpolitikai lehetőségei
1. A 'szabad vasárnap' természetjogi alapjai
2. A szabad vasárnap intézményesítése a teoretikus közpolitikai megfontolások szempontjából
Az uzsora és a kamat megítélése Arisztotelésznél, Aquinói Szent Tamás és némely neotomista természetjogász gondolataiban
1. Miért az uzsora az egyik leginkább tárgyalt témája a természetjogi gondolkodásnak?
2. Arisztotelész a pénzről és az uzsoráról - a közösségiség léte a tét
3. Aquinói Szent Tamás jog- és morálfilozófiai elmélete az uzsoráról
4. A kamat és az uzsora egyes neotomisták természetjogi nézőpontjából
5. A gazdasági és pénzügyi élet jogviszonyait a klasszikusok nyomdokán kellene újragondolni a gazdasági világválság tanulságai nyomán
A pénzügyi világválságból a klasszikus természetjogi elvek újbóli érvényesülése felé
1. A piac autoreferenciális rendszerré válása felé
2. Modern kor: a társadalmi viszonyok a 'status'-tól a 'contractus' felé haladtak
3. Egyre inkább a tőzsde válik közvetített és személytelen jellegében a piaci működés prototípusává
4. A nemzetközi pénzügyi rendszer diszfunkciói: a túlburjánzó derivatívák idő- és térbeli zavaraiban "légneműsödik" az alapul fekvő 'dolog'
5. Derivatívák csábítása: alacsonyabb kockázat mellett magasabb hozam?
6. Hogyan próbálták meg uralni a kiszámíthatatlan kockázatot a nagyobb profit érdekében?
7. Kalkulálható profit az időben kitolva: a kockázat csökkentésére létrejött határidős ügyletek
8. Hitelderivatívák: hova tűnt a jelzáloghitel alapjául álló fedezeti 'dolog'?
9. A vagyoni érték nyomában: van-e valaki, aki felelősen viseli a kockázatot? Avagy az 'originate and manage' modelltől az 'originate-to-distribute' modellig
10. Derivatívák és a kockázatviselés - kritikai megközelítésben
11. A virtuális spekulatív értékektől vissza kell térni a klasszikus természetjogi szerződési szemlélethez és elvekhez
12. A pénzügyi világválság után legitimitását vesztette a piaci fundamentalizmus
13. A derivatív ügyletekben a pénz már nem a valós gazdasági folyamatokat indexálja
14. Végezetül: mi a teendő a pénzügyi rendszer által vezérelt gazdasági rendszer válsága után?
Ismertetés
2015 nyarán jelent meg Dr. Frivaldszky Jánosnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárának tanulmánykötete, amely az emberi méltóság, a szabad vasárnap, az uzsora és a pénzügyi válság körébe tartozó kérdésköröket tárgyalja. A jogfilozófus, politológus szerző négy, napjainkban kifejezetten aktuális témakört dolgoz fel a könyvében, az eddigi szakirodalomban megjelent írásokhoz képest különösen nagy részletességgel. A négy tanulmány összekötő gondolati elemét az emberi méltóság adja, különböző megközelítésekből bemutatva.
...
Az első tanulmány az emberi méltóság fogalmát vizsgálja jogfilozófiai megközelítésben. A szerző az ókori gondolkodóktól kezdve tekinti át az emberi méltóságról alkotott koncepciókat, azok filozófiai tartalmát.
...
A szerző arra a következtetésre vezet rá, hogy a jogképesség fogalmának bevezetése, az embernek a személy kategóriájával történő azonosítása valójában az emberi méltóság fogalmát relativizálta és korlátozta, ami egyúttal - szerintem kimondva, kimondatlanul - legitimálja az abortuszt és a halálbüntetést. Ugyanakkor alapvető erkölcsi tétel a jogtalan emberölés tilalma, mivel az emberi élet elidegeníthetetlen alanyi jognak tekintendő, vagyis a halálbüntetés elítélendő, az önmagában jogellenesnek minősítendő. Frivaldszky megítélése szerint azonban a jogalanyiság nem váltható ki a jogképességgel, így pl. a méhmagzatot is megilleti az élethez való jog. Ezek mellett az emberi faj kifejezés csak az állatoktól való megkülönböztetés miatt bírhat jelentőséggel, mivel az ember magasabb ontológiai szinten helyezkedik el. Ezért különös jelentősége van annak, hogy ezeket a fogalmakat és tartalmukat megfelelő módon újragondoljuk.
...
A második tanulmány a vasárnapi kötelező pihenőnap kérdéskörével foglalkozik. A szerző először a szabad vasárnap természetjogi alapjait mutatja be. Az emberi munka nemcsak olyan szükséges rossz, ami a megélhetés érdekében elkerülhetetlen, de egyúttal az ember önkifejeződését és önkifejlesztését is magában foglalja. Ebből eredően a munka minden ember számára alanyi jog és annak az emberhez méltónak kell lennie. A minőségi munka elvégzéséhez elengedhetetlen az emberi szervezet regenerálódása, vagyis az időszakonkénti pihenőnap, ami az ember egészségének megőrzését segíti elő. A szerző részletesen ismerteti a munkásmozgalmak küzdelmét a szabad vasárnapért, valamint rámutat a szabad vasárnap évezredes hagyományára. A szerző külön fejezetben foglalkozik a vallásos hagyományok jelentőségével, az ünnepként megélt vasárnappal. Az ember természetével jár együtt a vallásának gyakorlása, amelyre megfelelő módon és időben szükséges keretet biztosítani. Emellett a vallásos emberek számára a vasárnap egyúttal karitatív tevékenység végzésére is megfelelő teret biztosít, vagyis általános társadalmi haszonnal bír. A vasárnap az a nap, amely leginkább lehetőséget biztosít a családok számára arra, hogy társas lényként együtt legyenek, közös programokat szervezzenek, egymással kommunikáljanak.
...
A harmadik tanulmány az uzsora és a kamat jogfilozófiai szempontú vizsgálatára terjed ki. Arisztotelész a pénzt az áruk és szolgáltatások egyenértékűségében látja, ami az állandóságot biztosítja. Ebből eredően az, aki a pénz egyenlőség és viszonosság funkcióját nem megfelelően alkalmazza, visszaél azzal, az egész közösséget rombolja. A kamat, az uzsora a pénzből eredményeztet pénzt, vagyis éppen ezt az értékkiegyenlítő funkciót ássa alá.
Szent Tamás nem tesz különbséget a kölcsön és az uzsora között, megítélése szerint a pénzért kamatot kikötni azért igazságtalan, mert nem létező dolog eladását jelenti. Másrészről az adós általában kényszerből vesz fel kölcsönt, amit a kölcsönadó kamat nélkül nem tenne lehetővé számára. Az pedig már megint egy másik esetkör, ha a kölcsönvevő a pénz visszafizetésekor ingyenesen, ajándékként juttat a kölcsönadó számára, ez megengedettnek tekinthető. Szintén nem elítélendő, ha a kölcsön nyújtásakor a felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönért fejében kártalanítást nyújt az adós a hitelezőnek, azonban ez nem terjedhet ki az elmaradt haszonra.
A 19. század második felére kerül általánosan elfogadásra és legitimálásra a kamat a neotomisták körében. Ennek indokát az képezte, hogy a kölcsönadó meghatározott nyereséget érhetett volna el az alatt az idő alatt, amíg pénze a kölcsönvevőnél volt. Az ilyen lehetséges nyereségtől való elesésért való kárpótlás ezért szerintük igazságosnak tekintendő. A változás oka alapvetően abban keresendő, hogy korábban a pénz elsősorban fogyasztási célok kielégítésére szolgált, míg a 19. századra már túlnyomó többségében termelő, azaz jövedelemszerző célja lett. A pénz tehát önmagában jövedelemforrássá vált, ezért annak időleges átengedése esetén a kölcsönadó nem egyszerűen haszontól, hanem elvárt hozamtól, jövedelemtől esik el, míg a kölcsönvevő a pénzzel jövedelemre tehet szert. A kamat kikötése ily módon igazságosnak minősül a felek között. A kamat mértéke tekintetében az igazságos mérték a pénzpiaci kereslet és kínálat függvényében állapítható meg, és ez lesz a "kölcsönvett pénz használatának igazságos ára". Ez egyúttal a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti egyenértékűséget is biztosítja. Ugyanakkor értelemszerűen az olyan kamat kikötése, amely már a másik fél kiszolgáltatott helyzete miatt eltúlzottan történik, sérti az igazságosság elvét, amit nem csak a polgári, de a büntető törvénykönyvek is figyelembe vesznek.
...
A tanulmánykötet negyedik írása a pénzügyi világválság tapasztalataival foglalkozik. Az értékpapírpiac kialakulása és különösen a tőzsde megjelenése a korábbi piaci kereskedelmi szabályokat és szokásokat jelentősen megváltoztatta. A hagyományos piaci kereskedelem során egymással személyesen kapcsolatba kerülő személyek egymás számára megismerhető áruk adásvételével foglalkoztak. A tőzsde alapvetően személytelenné tette a kereskedelmet, ami egyúttal a kereskedelmi ár tekintetében is jelentős változásokat hozott. Az egymást személyesen nem ismerő eladó és vevő alkuszokon, ügynökökön keresztül kereskedik egymással olyan dologra, pontosabban vagyoni értékű jogra vonatkozóan, amiről általában csak áttételes ismeretei vannak. A részvény egy társaságban meglévő tagsági és vagyoni jogokat testesít meg, maga a társaság viszont nem képezi az ügylet tárgyát. A részvény értékének meghatározása tehát a piaci viszonyoktól függ, nem feltétlenül tükrözi a gazdasági társaság tényleges értékét. Ennél a kérdéskörnél érdemes röviden kitérni a 21. század elején jelentkező folyamatokra. A részvénytársaságok esetében a tulajdonosi szerkezet elaprózódása egyes nagy gazdasági társaságok esetében a társaság szerződéses alapú megközelítésétől a szervezeti oldalról történő vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Ez alapvetően azzal a következménnyel jár, hogy a társaság vezetése és a tulajdonosok közötti életszerű kapcsolat gyakorlatilag megszűnik, az egészséges döntéshozatali rend ténylegesen megfordul. A kistulajdonosok nagy számára tekintettel a társaság menedzsmentje, igazgatósága irányítja a társaságot és a tulajdonosok, részvényesek számára csak az éves rendes közgyűlésen válik lehetővé a társaság működésével kapcsolatos gazdasági mutatók megismerése. Ez a folyamat eredményezi annak kialakulását, hogy a társaság a tulajdonosoktól független, önálló életet él, ahol a menedzsment számára kijelölt ellenőrző szervek megbízatásának meghosszabbítása is a menedzsment közgyűlésen történő előterjesztésétől függ. Ez, illetve részben ez eredményezhette a 2001. és 2002. években az Amerikai Egyesült Államokban az Enron, a Global Crossing, a Worldcom bukását, és ennek kövekezményeként 2002. július 30-án a Sarbanes-Oxley Act elfogadását. Az amerikai példa azt mutatja, hogy a társaság irányítása és ellenőrzése a tulajdonosi szinttől elváltan, önmagában is megoldandó probléma. Csak abban az esetben valósulhat meg az ellenőrzés megfelelően, ha az egymás ellenőrzésére kijelölt szervek között érdekellentétet és személyes mögöttes polgári jogi, valamint büntetőjogi felelősséget teremt a jogalkotó arra az esetre, ha a társasági üzleti eredményei nem lesznek megfelelőek.
...
Örömteli, hogy a magyar jogfilozófiai és jogi szakirodalom Frivaldszky János tanulmánykötetével gazdagodott, hiszen olyan aktuális, egymással szorosan összefüggő témákat dolgozott fel tudományos igényességgel, amelyek a jogászi gondolkodásra, erkölcsre és hivatástudatra is nagy hatással bírnak. Az írások elolvasása újabb és újabb gondolatokat ébreszt és talán érzelmeket is felkavar, de ami a legfontosabb, mindenki számára ad valamit. Különösen fontosnak tartom, hogy az írásokból egyértelműen kidomborodik az emberi méltóság jelentőségének megértésére helyezett hangsúly, hogy az nemcsak önmagunkra vonatkoztatva, hanem embertársaink esetében is létezik. Ennek elfogadása talán bizonyos fokú önmérséklet gyakorlására is ösztönzi az embereket. Erre pedig a mai társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok ismeretében igencsak nagy szükség van.
Forrás: Sándor István: Recenzió Frivaldszky János: Tanulmányok a jog erkölcsi alapjairól szóló kötetéről
http://jesz.ajk.elte.hu/2015_3.html