---

Tartalom

1a-4b: 3 ének az 1618-9-i kéz írásában.
5a-23b: 19 vallásos ének, köztük néhány unitárius. 5a: "finis 23 die feb. 1616"
24a-31a: 6 vallásos ének. 30a: "finis 1621."
31a-32b: Mi atyánk ki vagy mennyégben... "Finis A. 1617."
32b-34b: 3 vallásos ének. 33b: "finis Anno 1618."
35a-40b: Rettenetes ez világnak... (Szkhárosi) és Bogáthi 15. zsoltára. "Finis in Kereztur Siculorum Anno Domini Milesimo Sexcentesimo Vigesimo. J. B. Z."
41a-53a: 10 halotti ének. 49b: "finis in Bölön 22 die Decembris 1615. GK."
53a-b: Dicsérlek tégedet... (Dóczi Ilona)
54a-56b: Majd szép dolgot mondok... (Sztárai bibliai históriája)
57a-72b: 9 halotti ének. 62a: "finis 2 die Jan." 70a-72b: Bizonytalan voltát... (1593) "In Bölön 1616, 6, die Januar. GK."
73a-106b: 22 vallásos ének, köztük néhány unitárius. 76b: "finiui... 1619." 98a: "finis GK 1616. In Beoleon."
107a-109b: 3 pünkösdi ének. 109a: "finis adest operis 1619."
110a-180b: 23 zsoltárfordítás és egy kottás Tedeum. 112b: "finis 25 die Januarii 1616. GK. In Beoleon R. Joanni Sigmond. Bölönien."

---

Ismertetés

A Bölöni-kódex 1615-1621 között Háromszéken keletkezett unitárius énekgyűjtemény, nyolcadrét méretű, 180 lapos kézirat, mely jelenleg az OSZK Kézirattárában található (Oct. Hung. 642). A kódexről igen szegényes bibliográfia áll rendelkezésünkre: Stoll Béla kézirat-bibliográfiájának 30. tétele, illetve a Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozata 4. kötetének gyülekezeti énekgyűjteményekről szóló részletesebb jegyzete. A kéziratban temetési énekek, zsoltárok és egyéb gyülekezeti énekek találhatók, néhány később másolt pünkösdi ének, illetve egy bibliai história Sztárai Mihálytól, amelyet más forrásból nem ismerünk. Az RMKT a kódex felépítése alapján azt sugallja, hogy annak szerkezete a nyomtatott unitárius gyülekezeti énekeskönyvekével rokon, annyi különbséggel, hogy abban nincsenek temetési, ebben pedig elkülönült ünnepi énekek. Abban nincs história, ebben nincs graduál. Abban nincs kotta, ebben pedig van a legvégén néhány. A közös szerkezeti tulajdonság tehát nem egyéb, mint a zsoltárok és az egyéb gyülekezeti énekek csoportja.

A tanulmány a későbbiekben részletezi, hogy az RMKT fenti állítása akképp módosítható, hogy a temetési énekek törzsanyaga minden valószínűség szerint az unitárius hagyományból kerül a Bölöni-kódexbe, ezeket ugyanis a gyülekezeti énekektől külön, a 17. század folyamán több ízben is kiadták. A gyülekezeti énekeknél ugyanez a helyzet: a nyomtatott unitárius hagyomány korpuszával rengeteg közös éneket találunk a kódexben. A textológiai összevetés alapján viszont megállapítható, hogy a nyomtatott unitárius hagyománytól (mind a gyülekezeti énekeskönyvekétől, mind a temetésiektől) igen távol állnak a Bölöni-kódex szövegváltozatai, sőt a kódex énekei egyetlen, ma ismert protestáns nyomtatott vagy kéziratos forrással sem mutatnak szoros kapcsolatot. Ennek lehetséges okairól és jellemzőiről a későbbiekben lesz szó.

Stoll Béla nyomán az RMKT összesen négy kéz írását különbözteti meg. Ebből az egyik, a KG monogramot viselő másoló 1615-1616-ban ír a kódexbe, s az énekgyűjtemény legnagyobb része tőle származik. A következő kéz 1619-től 1621-ig ír a kéziratba, és magát BJZ-ként nevezi meg. A két másik kéz datálatlanul, szignálatlanul ír be néhány éneket a kódexbe. Számunkra tehát a két, monogrammal és dátummal ellátott lejegyző énekei lesznek fontosak, hiszen az egyik (KG) közvetlenül a Keserűi Dajka-féle vizitáció előtt ír a kódexbe, a másik (BJZ) pedig a vizitáció kezdetekor veszi át a feladatot.

A kódexet Háromszéken írták le: előbb Bölönben, majd Keresztúron. A KG által szignált énekek egyikénél, a Háborúsága Dávid királynak egykoron nagy vala incipitű zsoltárparafrázis végén, a 112b lapon a következő olvasható: "finis 15 die Januarii, 1616 GK. In Beoleon, r. Johanni Sigmond. Bölöniensi". Tehát a helyszín Bölön, s a Stolltól átvett RMKT-értelmezés szerint a megbízó Bölöni Zsigmond János rektor lehet.

Bölöni Zsigmond Jánosról sajnos semmit nem tudunk, nem ír róla sem az egyháztörténet, sem egyéb irodalom. Elég érdekes viszont, hogy a későbbi másoló, aki 1619-től 1621-ig ír a kódexbe, magát BJZ-ként aposztrofálja. Nem tartom kizártnak, hogy a későbbi másoló a KG által talán megbízóként, de mindenképpen a másolási folyamat valamilyen részeseként említett Bölöni Zsigmond János lehet. A BJZ által szignált scriptor Az Istenhez a jámbor bízhatik kezdetű Bogáti Fazakas- ének végén írja le egy alkalommal a helyszínt: "Finis in Kereztur Siculorum Anno Domini Milesimo Sexcentesimo Vigesimo. J. B. Z." Ez a másoló 1620-ban tehát Keresztúron ír a kódexbe.

Forrás: Hevesi Andrea: Adalékok a Bölöni-kódex történetéhez

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/8112/

---