---

Tartalom

ELŐSZÓ

1. RÉSZ: A MAGYAR ÉS EURÓPAI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Balázs István: Az európai közigazgatási jog és közigazgatás értelmezéséről
Boros Anita: Közigazgatási eljárásjog Európában - közigazgatási eljárási alapelvek és eljárási jogosultságok
Balogh-Békesi Nóra: A tisztességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való jog
Józsa Zoltán: A jó közigazgatás alapelvei és a Ket. Jog, igazgatás, kultúra
Lapsánszky András: Hatósági ellenőrzés a hatósági eljárásjog keretében
Sántha György - Kleinheincz Gábor - Karsai Adrienn - Bielik Zsolt: A magyar e-közigazgatás erőforrástérképe. Kormányzati IKT kapacitások a 2014. évi választások előtt és után
Belányi Márta: A területi államigazgatás reformja, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak érvényesülése a területi közigazgatásban

2. RÉSZ: A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS ÉS MÁS KONTROLLOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Darák Péter: Jogelvek és hatékonyság
Rozsnyai Krisztina: Külön, de mégis együtt. A közigazgatási perjog és a közigazgatási eljárásjog
Lajtár István: Az ügyészség közigazgatást érintő feladatai az eljárásjogi kodifikációk időszakában
Vincze Attila: A közigazgatási jog europaizálódása és a felperesi legitimáció
Balogh Zsolt: Normakontroll eljárás mint különleges pertípus
Demjén Péter: A regionális kollégiumok szerepe a jogegység előmozdításában a közigazgatási perekben
Patyi Gergely: Szakértők a megújuló eljárásjogokban

3. RÉSZ: ELJÁRÁSJOGI KODIFIKÁCIÓ MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Jacques Ziller: The ReNEUAL Model Rules on EU Administrative Procedure: Method, Contents and Prospects
Varga Zs. András: A közigazgatási hatósági eljárási törvény újraszabályozása az európai közigazgatási modell-szabályok tükrében
Giacinto della Cananea: A Law on EU Administrative Procedures: Implications for National Legal Orders
Roberto Caranta: Burden of Proof vs Duty to give Reasons in Administrative Law
Herbert Küpper: Törvényhozói pingpong. A Ket. és a különös közigazgatási eljárási jog viszonya
Hajas Barnabás: Általános? Közigazgatási? Rendtartás?
Wopera Zsuzsa: Bepillantás az új polgári perrendtartás kodifikációjába

4. RÉSZ: YOUNG SCHOLARS ON EU AND DOMESTIC ADMINISTRATIVE PROCEDURES
István Hoffman: The Legal Status of the Procedure of Legal Supervision of the Hungarian Local Governments - an International and Historical Outlook
Petra Lea Láncos: Language Use in the Context of European Administration and the Relevant Reneual Model Rules - A Brief Comparison
László Szegedi: Application Concerns of Sector-Specific Procedural Requirements at National and EU Level - Diverse Interpretation Modells of Aarhus Convention Requirements by the CJEU
Kitti Pollák: Directions for the Regulation of Legal Remedies in the light of the Model Rules on EU Administrative Procedure
Gergely Barabás: Doctrines of Legal Consequences of Administrative Procedural Irregularities. In the Case-law of the Court of Justice
Anna Forgács: Administrative Rule-Making Based on the Reneual Model Rules
Katalin Horváth-Egri: Implementation of Data Protection Principles in the Scope of the Act on the General Rules of Administrative Proceedings and Services
E. Írisz Horváth: The History of the Hungarian Administrative Jurisdiction
A fiatal oktatók és kutatók angol nyelvű szekciójának összefoglalói

MELLÉKLET - APPENDIX
English Summary of this book
A ReNEUAL modellszabályok koncepciójának összefoglalója
Introduction to the ReNEUAL Model Rules. Executive summary of the introduction
Az Ereky István Közjogi Kutatóközpontról
About the Ereky Public Law Research Center

---

Előszó

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán működő Ereky István Közjogi Kutatóközpont 2015. március 5-6-án hazai és külföldi rangos kutatók részvételével konferenciát szervezett "A tagállami közigazgatási eljárásjogok az EU eljárási modelljének fényében" címmel. A tudományos rendezvénynek több aktualitása is volt: egyrészt idén 10 éve, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatályba lépett. Ez az idő a Ket. sokszori változását, átalakulását jelentette. Tartalma sosem lett kevesebb, mindig csak nőtt, ám a részletkérdések módosítása mellett mindig elmaradt, vagy legalább is háttérbe szorult a szisztematikus és koncepcionális vizsgálat.

Mindeközben tanúi lehetünk annak is, hogy a Magyar Kormány az igazságügyi miniszter útján nekilátott a polgári, a büntető és a közigazgatási eljárásjog reformjának - mégpedig nem novelláris úton, hanem új törvények létrehozásával. Ezek mellett pedig a közigazgatási bíráskodásról és közigazgatási jogviták rendezéséről is új modell mentén készül szabályozás, amely szintén régi adóssága a magyar közjognak.

Az aktualitás másik oka, hogy az Európai Unió elkészíttette eljárási "modelltörvényének" koncepcióját, amely új fordulatot hozhat a tagállami eljárásjogok szabályozásában - azonban ennek tartalmát, kereteit fel kell tárni.

Az Európai Unió egyre növekvő feladataihoz fokozatosan növeli és alakítja a saját adminisztrációját. Alig egy évtizeddel ezelőtt az Európai Unióban a közös "közigazgatási térségről" csak elméleti szinten tudtunk beszélni, tanulmányok sora mindössze alapelvek füzéréről beszélt, amelyek normatív alap nélkül képezik az "acquis" részét. Mára azonban jól körvonalazódik, hogy az Európai Unió Bizottsága saját anyagi és szervezeti jogi szabályai mellett az első lépéseket megtette közigazgatási jog harmadik területének megteremtésére, ami az "európai közigazgatási eljárásjog" létrehozása lenne. Egyelőre tervezetként, szakértői szinten megfogalmazott dokumentumot készíttetett a Bizottság egy nemzetközi, tudományos szakértőkből álló testülettel, amelyben egyetlen magyar közreműködőként Varga Zs. András professzor vett részt.

Az EU közigazgatási modelltörvénye újdonság Európában, eddig ilyen szabályozás nem született. Tartalmát tekintve olyan eljárási rendelkezéseket fog keretek közé rendezni, amelyek túlnyomórészt az EU szerveire vonatkoznak majd, azonban elkerülhetetlen hogy erős hatása legyen a tagállami eljárásokra is. Erre a tagállamoknak mielőbb fel kell készülniük, amelyet célszerű egy széleskörű, tudományos (dogmatikai, összehasonlító és alkalmazott) értékeléssel kezdeni.

A PPKE jogi kara nemcsak a szakértői munkában való részvétellel volt az országban első, ahol e tárgykörrel foglalkoztak, hanem 2013. november 25-én megrendezett, a modelltörvényt kidolgozó neves német, francia, olasz, belga és szlovén professzorok részvételével megrendezett szeminárium és az azt követő kerekasztal-beszélgetés volt az első olyan rendezvény hazánkban (és egyébként elsők között van európai összehasonlításban is), amely tudományos alapossággal vizsgálta az eljárási "modelltörvény" jelenségét. A tárgyban ezt követően Varga Zs. András közölt bevezető tanulmányt a Magyar Jog 2014/10-es számában. A szakirodalom fokozatosan veszi fel a fonalat és értékes tanulmányok jelennek meg mára más műhelyekből is.

Ehhez a folyamathoz szeretnénk hozzájárulni azáltal, hogy a konferencia előadásai alapján készült tanulmányokat egységes módon, három tárgykör köré rendezve közöljük. Az első rész tanulmányai a magyar és európai hatósági eljárás szabályozásának aktuális kérdései köré rendeződnek. A második rész egy speciálisabb, ám szorosan kapcsolódó tárgykörrel foglalkozik: a közigazgatási bíráskodás és kontrollok aktuális kérdéseivel. Nem véletlen, hogy e tárgykört önálló részbe szerkesztettük, hiszen a már említett új eljárásjogi kodifikációk is különös hangsúlyt adnak az igazságszolgáltatás által végzett kontrollnak. A harmadik rész a Magyarországon és az EU-ban zajló eljárási kodifikációkkal foglalkozik. Ebben a részben közöljük a meghívott külföldi vendégprofesszorok tanulmányait is.

A kötet negyedik része a kakukktojás. Már a konferencia megszervezésekor célul tűztük ki, hogy a téma kurrens jellege miatt ne csak a meghívott senior kutatók munkái kapjanak helyet, hanem kinyitjuk a kapukat a fiatal kutatók előtt is, PhD-n innen és túl. A konferencián külön szekcióba emelt, e könyvben pedig külön részbe szerkesztett munkákat az ország legkülönbözőbb egyetemeiről és tudományos műhelyeiből jelentkező kutatók készítették. Eredeti tervünk több szempontból is sikeresnek bizonyult. Egyrészt e tanulmányok mutatják, hogy milyen magas szintű munkát végeznek fiatal kutatóink, másrészt pedig jó példát mutat ez a projekt arra, hogy érdemes egyetemek közötti együttes (nyitott) kutatásokat végezni. Ezek mellett ebben a részben kaptak elhelyezést a magyar nyelvű tanulmányok angol összefoglalói is.

Reméljük, hogy ez a kötet mindenki számára segítséget tud nyújtani, aki akár az uniós, akár a hazai eljárásjogi szabályozásokkal kapcsolatban érdeklődik. Az igazi öröm és megtiszteltetés pedig az lenne a számunkra, ha ez a könyv és az azt megelőző konferencia további szakmai munkát indukálna hazánkban.

Budapest, 2015. május hó
a Szerkesztők

---