---

Tartalom

Bevezetés

1. Elméleti és módszertani alapvetés
1.1. Névelméleti kérdések
1.1.1. A helynevek rendszerszerűsége
1.1.2. A helynévi rendszerek modellálása
1.1.3. A névminták szerepe a helynévadásban
1.1.4. Jelenséghatárok és névjárások
1.2. Módszertani kérdések
1.2.1. A helynevek szerkezeti elemzésének módszere
1.2.2. Nyelvi kontaktusjelenségek vizsgálatának módszertana
1.2.3. Statisztikai módszerek használata az összehasonlító névtudományban

2. A helynévrendszerek területi differenciáltságát meghatározó tényezők
2.1. A földrajzi környezet névrendszereket befolyásoló szerepe
2.1.1. Helynévrendszerek összevető vizsgálata - csíki, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei névkorpuszok alapján
2.1.2. Helynévrendszerek összevető vizsgálata - Vas megye helynevei alapján
2.2. A migráció hatása a helynévrendszerekre
2.2.1. Az elemzéshez használt mintavételi eljárás és módszertan
2.2.2. A Tolna megyei helynévrendszerek összehasonlító elemzése
2.3. Az idegen nyelvi környezet hatása a helynévmintákra
2.3.1. A Vendvidék bemutatása
2.3.2. Néhány megjegyzés a vendvidéki helynévanyag felhasználhatóságáról
2.3.3. A magyar-német-vend helynévanyag összevetése
2.3.4. A többnevűség vizsgálati lehetőségei

3. Névjárási tájak megrajzolásának problematikája és módszertana
3.1. Táji különbségek megragadása a különböző tudományágakban
3.2. A jelenséghatárok és névjárások megrajzolásának nehézségei
3.3. Névjárások meghatározásának lehetőségei konkrét névrendszertani vizsgálatok révén - Vas megye helynévrendszerei alapján

Összegzés
Irodalom
Summary

---

Bevezetés

A helynévrendszerekben megfigyelhető területi eltéréseket - melyek a mikrotoponimák szerkezetében is tetten érhetők - a névkutatás a korábbiakban nem tekintette elsődleges vizsgálati tárgyának. Jelen kötetben ezt a hiányt is igyekszem bizonyos vonatkozásokban pótolni. Elsődleges célkitűzésként azt a névtani szakirodalomban többször felvetett kérdést kívánom megválaszolni, hogy a helynévrendszerekben megfigyelhetők-e jelenséghatárok, illetve ezekre támaszkodva körülhatárolhatók-e - még ha csupán nagy vonalakban megrajzolva is - úgynevezett névjárások.

Munkám három nagyobb egységből áll. A névelméleti és módszertani alapvetést nyújtó első nagyobb fejezetben a helynevek rendszerszerűségének, valamint modellálhatóságának a kérdését járom körül, majd ehhez kapcsolódón összegzem a helynévrendszerekben feltehető jelenséghatárokkal, illetve névjárásokkal kapcsolatos kérdéseket. A fejezet második részében pedig azt a módszert ismertetem, amelyet a leginkább alkalmasnak gondolok ennek a problémakörnek a megvilágítására.

A második fejezet a helynévrendszerek területi differenciáltságát meghatározó nyelven kívüli tényezőkkel foglalkozik. Ebben elsőként három területileg jól elkülönülő térség helynévadási mintáit vetem össze azzal a céllal, hogy igazoljam, a földrajzi távolság nemcsak a nyelvi rendszerben, de szűkebben a helynévrendszerben is különbségeket eredményezhet. Ezt követően a vizsgálataimat egyetlen megye helynévrendszereire szűkítem le, s Vas megye helynévállományán keresztül településenkénti összehasonlító vizsgálattal igyekszem tovább árnyalni azt a megfigyelést, miszerint egyes jelenségeknek, itt konkrétan helynévi szerkezeteknek az elterjedését bizonyos földrajzi tényezők nem kis mértékben befolyásolják.

A névrendszerek területi különbségeit alakító tényezők között második megközelítésben a migráció helynévrendszerekre gyakorolt hatását elemzem. Az előfeltevésem e tényező kapcsán az volt, hogy a migráció következtében, mintegy a nyelv- és névhasználó közösségekkel együtt a helynévadási minták is "vándorolhatnak". E kérdéskör tanulmányozásakor három olyan Tolna megyei település névanyagával dolgoztam, ahová a határrendezéseket követően székelyeket telepítettek le. E települések "tolnai" és "tolnai székely" névanyagának összevetésével arra igyekeztem rávilágítani, hogy e két-két névrendszer mintái miképpen hathatnak egymásra.

A helynévrendszerek differenciáltságát okozhatja továbbá az idegen nyelvi környezet bizonyos mértékű jelenléte is: a különböző nyelvek helynévadási mintái ugyanis befolyással lehetnek egymásra. Efféle relációk, interferenciajelenségek bemutatására vállalkoztam abban az alfejezetben, amelynek középpontjában a Vas megyei Vendvidék magyar-német-szlovén helynévanyagán keresztül az egyes etnikumokhoz tartozó névrendszerek és azok különbségei, hasonlóságai állnak.

A konkrét esettanulmányokat követően a harmadik, a munkámat lezáró fejezetben végezetül egy matematikai statisztikai modell segítségével arra teszek kísérletet, hogy egy kisebb térség viszonylatában megpróbáljak körülhatárolni konkrét névjárási területeket. Választásom a statisztikai modellek közül a Bray- Curtis-féle mátrix alapú összehasonlító modellre esett, amely alkalmas arra, hogy segítségével különböző rendszereket (itt névrendszereket) több tulajdonság mentén egymással összemérjünk. Az összehasonlító analízis eredményeként Vas megye helynévrendszereire építve rajzoltam meg - kellő óvatossággal persze a megye kitapintható névjárási régióit.

Vizsgálataimat a legutóbbi időkben gyűjtött és közzétett helynévkorpuszra alapozva végeztem el. Az adatbázisba emeltem Felcsík, a Fehérgyarmati és a Veszprémi járás három-három településének több mint 2300 mikrotoponímiai adatát. A migrációs kérdésekhez három Tolna megyei település: Izmény, Kakasd és Bonyhád helynévkincsét használtam fel szintén adatbázisba rendezve. A helynévkorpusz törzsét munkámhoz ugyanakkor Vas megye 135 településének helynévanyaga szolgáltatta: ezt a névállományt dolgoztam fel elsősorban abból a célból, hogy segítségével a helynévrendszerek területi differenciáltságát igazoljam. A fentiekben jelzett valamennyi vizsgálati szempontot kielégítendő az elemzéshez felhasznált helynévkorpuszom összesen mintegy 12.000 helynévadatot tartalmaz.

---