Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Both Mária, Csorba F. László

Természet, tudomány, történet

TARTALOM, ISMERTETÉS


Tartalom


I. KÖTET. FORRÁSOK



Köszönetnyilvánítás
Előszó

I. AZ ŐSI GONDOLKODÁS
1. A világkép
2. A szimbólumok
3. Varázslás, mágia

II. JELEK AZ ÉGBOLTON. AZ ŐSI FÖLDMŰVELŐ KULTÚRÁK
1. Az ősi földművelő kultúrák
2. Csillagászat, naptár

III. A BÖLCSESSÉG SZERETETE
1. A filozófia születése
2. Az eredet (arkhé)
3. Az arányok
4. A görög orvoslás
5. Állandóság és változás
6. Az atomelmélet
7. Kétely és igazság
8. Az ideák világa
9. Arisztotelész Kozmosza
10. Az élet Arisztotelész világképében
11. A logika

IV. AXIÓMÁK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK. A HELLENIZMUS KULTÚRÁJA
1. A hellenizmus kora
2. Geometria
3. Csillagászat (Ptolemaiosz)
4. Geográfia
5. A sztatika (Arkhimédész)
6. Orvostudomány a hellenizmusban
7. A hellenizmus filozófiája

V. HITBŐL NYERT TUDÁS
1. A keresztyénség születése
2. A törvények
3. Az idő
4. Az iszlám kultúra
5. A tudás rendszere
6. A reformáció kora
7. A táguló világ

VI. ÚJ FÖLD, ÚJ ÉG. AZ ÚJKORI FIZIKA KIBONTAKOZÁSA
1. Az újkori csillagászat és fizika kialakulása
2. Az ég törvényei
3. A reneszánsz természetfilozófia
4. Matematika a fizikában: Galilei
5. A kinematika fogalmai
6. Kinematika a gyakorlatban
7. A dinamika születése (A három Newton-axióma)
8. A gravitáció
9. Munka, energia, hő

VII. KÉTELY ÉS BIZONYOSSÁG. A MECHANIKA KORÁNAK FILOZÓFIÁJA
l. A tudományos közélet kialakulása
2. A bizonyosság keresése a filozófiában
3. A racionalizmus
4. Az empirizmus
5. "... az ész csak azt látja át, amit maga a saját terve szerint teremt" (Kant)
6. A felvilágosodás

VIII. A FÖLDI KOZMOSZ
l. A világatlasz
2. A légkör fizikája
3. A világtenger
4. A felszínt formáló külső erők
5. Az övezetesség

IX. MÉRLEGELÉS. AZ ÚJKORI KÉMIA KIBONTAKOZÁSA
l. A kémiai elem
2. Az újkor atomelmélete
3. A kémiai átalakulások
4. Anyagi halmazok

X. AZ ÉLŐK MECHANIKÁJA
l. A formák állandósága
2. A mozgás mechanikája
3. A gázcsere
4. Az anyagszállítás mechanikája
5. A szervezet harmóniája

Az idegen eredetű szavak meghatározásai


II. KÖTET. A KÍSÉRLETEZŐ EMBER



Előszó a második kötethez

XI. VONZÁS ÉS TASZÍTÁS
1. Elektrosztatika
3. Az elektrodinamika megszületése
4. Elektromosság és kémia

XII. VÁLTOZATOK HAT ELEMRE (SZERVES KÉMIA)
1. Élő és élettelen határán
2. Képlet és valóság
3. A szénhidrogének
4. Egyszerű oxigéntartalmú vegyületek
5. Molekulahalmazok belső rendje
6. Aszimmetrikus molekulák
7. A szénhidrátok
8. Nitrogéntartalmú vegyületek
9. Kolloidika

XIII. AZ ÉLET KÉMIÁJA
1. A biokémiai modell
2. A fotoszintézis
3. Lebontó folyamatok a sejtben
4. A sejt, az élet egysége
5. Az emésztés
6. A tápanyagok útja a sejtekig
7. A vér biokémiája
8. A kiválasztás
9. Az izomműködés biokémiája

XIV. FÉNY ÉS HANG
1. Geometriai optika
2. Rezgések
3. Fizikai optika

XV. LÁTHATATLAN HULLÁMOK
1. Az áramok keltette mágneses mező
2. Az elektromágneses indukció
3. A Maxwell-elmélet

XVI. ÉSZ ÉS ÖSZTÖN (PSZICHOLÓGIA, ETOLÓGIA)
1. A kísérleti pszichológia
2. A behaviorizmus
3. Az alaklélektan
4. Az etológia

XVII. A TUDATTALAN BIRODALMA (MÉLYLÉLEKTAN ÉS FILOZÓFIA)
1. Szabadság és lelkiismeret
2. A pszichoanalízis
3. A mindennapi élet pszichológiája

XVIII. A SZERVEZET
1. Szabályozás és vezérlés
2. A hormonális rendszer
3. Az idegrendszer
4. Az immunitás
5. Egészség - betegség

Idegen eredetű szavak és jelentésük/II.
Felhasznált képek jegyzéke


III. KÖTET. A MEGŐRZÖTT IDŐ



Előszó

XIX. TÖRTÉNELEM ÉS FILOZÓFIA
1. "A kor: folyam" (történelem és filozófia)
2. "E kort nekem kell újjá teremteni"
3. Történelem a történelemben: a tudománytörténet

XX. A MEGSZELÍDÍTETT VÉLETLEN
l. A termodinamika kialakulása
2. A másik út - a molekuláris hőelmélet
3. Nem egyensúlyi rendszerek

XXI. A RÉSZ ÉS AZ EGÉSZ
l. Az atom szerkezete
2. A hatáskvantum felfedezése
3. Az atom belső rendje
4. A kvatummechanikai modell
5. A kvantummechanika alkalmazásai
6. Az atommag fizikája
7. A Standard Modell

XXII. ÉLETTELEN MINTÁK
l. A periódusos rendszer
2. A belső rend új magyarázata
3. Intelligens anyagok

XXIII. ÖRÖKLŐDÉS ÉS VÁLTOZATOSSÁG (GENETIKA)
l. A klasszikus genetika
2. Sejtszintű genetika
3. Molekuláris genetika
4. A genom átformálása

XXIV. ÉLETCIKLUSOK
1. Szaporodásformák
2. Ivartalan szaporodás
3. A nemiség formái az élővilágban
4. Az ember szaporodása
5. Az emberi élet szakaszai
6. Döntés az életről

XXV. A KŐZETBUROK (GEOLÓGIAI EVOLÚCIÓ)
1. Az első újkori lépések
2. A Földet formáló erők
3. A geológia kibontakozása
4. Hegységek formálódása
5. Vándorló kontinensek, kinyíló óceánok
6. Új geokozmosz

XXVI. EGYÜTTÉLÉS (SZÜNBIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA)
1. Az ökológia
2. Térbeli mintázatok
3. Időbeli mintázatok
4. Anyagforgalom és energiaáramlás
5. Környezetvédelem
6. Túl az ökológián: ökofilozófia

XXVII. KIBONTAKOZÁS (AZ EVOLÚCIÓS GONDOLAT A BIOLÓGIÁBAN)
1. Fixizmus és transzformizmus küzdelme
2. A darwinizmus
3. Az evolúció genetikája
4. A társas viselkedés evolúciója (szociobiológia)
5. Az evolúció szintjei

XXVIII. CSILLAGFEJLŐDÉS
1. A Naprendszer
2. A csillagok világa
3. Kozmológia
4. A speciális relativitáselmélet
5. Az általános relativitáselmélet

XXIX. AZ ÉLET TÖRTÉNETE
1. Élő és élettelen határán
2. Ős- és előidő
3. Az ó- és középidő (paleo- és mezozoikum)
4. Az újidő
5. Az emberlakta Föld

XXX. TÁVLATOK
1. Jósolható-e a jövő?
2. Az értelem keresése
3. A modernitás végnapjai

A felhasznált képek forrása
Tárgymutató



Ismertetés

Talán két évtizede, hogy elbűvölt Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete című műve. A matematikai levezetéseket átugorva izgalmas olvasmányként hatott a fizika tudományának az emberi kultúrtörténetbe ágyazott bemutatása. Milyen szívesen olvastam volna a biológia hasonló feldolgozását! Kívánságom most teljesül a háromrészes sorozattal, amelynek első kötetét, Both Mária és Csorba F. László Források című művét 2003-ban jelentette meg a Nemzeti Tankönyvkiadó. A nagyon várt másodikkal, Bánkuti Zsuzsa - Both Mária - Csorba F. László A kísérletező ember című kötetével most kopogtat a Kairosz Kiadó.

A szerzők nagyszabású vállalkozása minden tiszteletet megérdemel. A mű történetileg, az emberi műveltség keretébe ágyazva mutatja be a természettudományok kapcsolatrendszerét. A vezérfonal a bölcselet. Hogyan vélekedtek a nagy gondolkodók a lét alapvető kérdéseiről, a természetről és a természetfeletti dolgokról? A világról alkotott kép változását követhetjük nyomon a Forrásokban az ősi gondolkodástól a mechanika születéséig, A kísérletező ember pedig a természeti jelenségek elektrokémiai, biokémiai, akusztikai, optikai, elektrodinamikai és pszichológiai értelmezését tartalmazza.

A filozófiai keretben először egységben, majd a "születéstől" külön tudományként, időrendben jelennek meg a természetföldrajz, a fizika, a kémia, a biológia és a lélektan aktuális fejezetei. Ráadásként képzőművészeti illusztrációk, versidézetek és a tárgyalt szerzők műveiből forráskutatásra alkalmas szövegek gazdagítják igényes fordításban.

A szerzők komoly tanítási gyakorlattal rendelkező középiskolai tanárok, akik nemcsak szaktárgyaik, hanem a filozófia, az irodalom, a képzőművészet és a lélektan területén is imponáló tájékozottsággal rendelkeznek. A korszerű ismeretanyag következetes szerkesztésben, szakszerű, de olvasmányos stílusban, rendkívül esztétikus formában jelenik meg. Műfaját tekintve lehet tankönyv, tanári kézikönyv, igényes ismeretterjesztő irodalom, attól függ, hogy ki mire használja. Számomra személyes ajándék. Carlyle aforizmájával élve: "Egy jó könyv az emberi lélek legtisztább lényege." A szerzők a természettudományi világkép változásának kalandos útján, a megismerésben általuk bejárt, kitaposott ösvényen vezetnek.

E sorok írója már befejezte négy évtizedes biológiatanári működését, így nincs abban az irigylésre méltó helyzetben, hogy a szóban forgó könyvet aktív pedagógiai munkájában hasznosíthassa. Talán ezért játszik el a gondolattal: ha a pályán lenne, hogyan használná saját okulására, a diákok okítására.

Lenkei Irén, pedagógus 2007

A mű igen nagy pedagógiai érzékkel, alapos és széleskörű tudással íródott. Teljeséggel hiányzik belőle a szokványos "tankönyv" minden elriasztó és diáksorvasztó vonása. Nagyképűség és fontoskodás nélkül, szellemesen és igen korrekt formában "lopja be" az agyakba a szükséges tárgyi ismereteket az emberi szellem és tudás fejlődésének izgalmas és sokszínű hátterébe ágyazva. Túlzás nélkül állítható, hogy Simonyi Károly "A fizika kultúrtörténete"c. műve által sugallt információ-átadási módszer igen sikeres alkalmazását valósították meg. Az ajánlott mű - véleményem szerint - igen jelentős lépést jelent a korszerű középiskolai intellektuális nevelés irányában. Az általános pedagógiai csődből való kibontakozás felé leginkább ilyen tankönyvek használatán át vezet az út.

Koch Sándor orvos, biológus 1988.

Koncepció, nagy tárgyi tudás, logikus szerkesztési elv - talán ezek a mű legnagyobb erényei, olyan erények, amelyeket nemhogy a megannyi új tankönyvben, de általában az újabb szakmai kiadványokban, népszerű tudományos művekben is oly szűkmarkúan mérnek.

Karátson Dávid geográfus 1995.

"A megőrzött idő" a természetnek feltett kérdések és a megtalált válaszok titkait vizsgálja és ezzel legalább annyit elárul a természetről, mint az azt kutatók gondolkodásáról. A sokféle, néhol egymásnak feszülő elmélet a könyvet olvasva nem ejt zavarba, ellenkezőleg gazdag, árnyalt képet rajzol a világról.

Izsák Éva geográfus, szociológus 2013

Magyarországon egyedülálló, széles kitekintésű, természettudományos kutatási programokat és azok kapcsolatait ismertető munka zárókötete jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában. A könyvsorozat koncepciója az 1980-as évek végén fogalmazódott meg az új utakat kereső közép- és felsőoktatás számára. A most megjelent zárókötet így egy 25 éves, grandiózus hazai tudománytörténeti vállalkozás lezárása is egyben. A sorozat a mindennapi tanításban is jól használható, hiszen az egyes fejezeteket a köz- és felsőoktatásban többszörösen kipróbálták. "A munkafolyamatot a felsőoktatás egyes szakterületei, az MTA kutatóintézetei és a kipróbálásban részt vevő vállalkozó iskolák is támogatták" - mondta el Csorba F. László, a sorozat egyik szerzője.

moderniskola.hu 2012

"Ez egy "egészséges" Tankönyv. Legjobban a szemlélete tetszett, ahogyan, amire nevel. Harmonikus, kiegyensúlyozott, széles látókörű. Jó sikerült a fontosat kiválogatni, és arról röviden világosan, lényegre törően írni. Jó lenne később ehhez a Tankönyvhöz egy Atlaszt is készíteni, sokkal több ténnyel, adattal, néhány képpel, de főleg sok térképpel. A cél, hogy valaki a hazájában kiismerje magát, ne csak otthon "érezze" magát, de ott hon is legyen, legyen tisztában az összes lokálisan lényeges értékkel, ténnyel, problémával, hogy ne lehessen becsapni, illetve eladni, hogy tudja védeni az értékeit. Lehetne beletenni üres lapokat is, amit az adott iskola a saját környékéről térképezhetne fel, tölthetne ki.

Bartha Sándor ökológus 2008

Ismerve a szerzők korábbi munkáit, a sorozat szokatlan felépítését, újszerű szemléletmódját érdeklődéssel olvastam és jónak tartom.

Kordos László geológus 2010

A könyv szövege élvezetes olvasmány volt számomra, sok régi, már elfeledett anyagot elevenített fel bennem. Nagyon színvonalas, igényes tananyagnak tartom, remélem a gyerekeket is stimulálni fogja és serkenti őket az önálló, kreatív gondolkodásra, igazán elmenyitogatóak a fejezetvégi kérdések.

Lust Iván pszichiáter 1998

Könyvük bizonyára tartós siker lesz. Az a lenyűgöző ismeretanyag, amit a jelen és a további kötetekben bemutatni kívánnak, az összefüggések érzékeltetésére való szüntelen törekvés, a jó nyelvezet, az ábrák, képek, továbbá a szöveg által szerencsésen megvalósított félút az egzakt tudományos tárgyalás és a vulgarizáció között, ami remélhetőleg a megcélzott széles olvasótábornak az értés élményét adja majd. Az a tény, hogy hasonló könyv, amennyire tudom, a nemzetközi piacon sem létezik, esetleg később azt is indokolja, hogy megjelenjenek vele a nemzetközi piacon.

Hronszky Imre vegyész, tudománytörténész 1998.

A kötet nagy erénye, hogy nem akar lezárt, befejezett képet nyújtani a tudományról, hanem felhívja a figyelmet a még nyitott kérdésekre is. A tanuló, az olvasó egyéni érdeklődése és lehetőségei szerint önálló munkájával kiegészítheti vagy alkalmazhatja a kötetből tanultakat.

Csaba György Gábor csillagász 1998

Olyan művet vehet kezébe az olvasó az ismert szerzőpáros jóvoltából, amilyen a természettudományos képzés és ismeretterjesztés területén eleddig nem volt jelen ebben a formában. Tagadhatatlan, hogy a mű nélkülözhetetlen olvasmány lehet és kell is legyen a pedagógusképzés és pedagógus-továbbképzés összes olyan szakán, ahol a természettudomány a későbbi munka szerves részét képezi. A köteteket ismerve nyugodtan állíthatjuk ebbe a sorba a bölcsész szakokat is, hiszen olyan átfogó történelmi, filozófiai gyökerekkel rendelkező műről van szó, amelyet mindenki haszonnal forgathat.

Chrappán Magdolna neveléstudományok doktora 2001

A mű átfogó tájékozódási lehetőséget nyújtó sokféle műveltségi és tudásterületet lefedő, jó oktatási segédanyag. Kronologikus szerkezetével lehetővé teszi az emberi megismerés és gondolkodás fejlődés-vonalának kirajzolódását, a kontinuus és a diszkontinuus változások nyomon követését. Helyesnek tartom azt is, hogy a különböző diszciplínák (fizika, kémia, filozófia etc.) egymás mellett párhuzamosan kerülnek tárgyalásra. A szövegben található ábrák, illusztrációk és idézetek igen jól megválasztottak, megvilágító jellegűek. Rendkívül hasznosak és ötletesek az egyes fejezeteket lezáró "Vitakérdések és problémák", amelyek tovább segítik az anyag át- és továbbgondolását, az olvasottak megértését, továbbfejlesztik a tanulók kreativitását. A munka nyelvezete, stílusa gördülékeny, jól olvasható és érthető, szerkezete áttekinthető, gondolatmenete követhető. A felhasznált magyar és idegen nyelvű szakkifejezéseket helyesen és érthetően magyarázza.

Fehér Márta fizikus, tudománytörténész 1998

Szerencsés volna, ha e tankönyvsorozat a jelenleginél pontosabb címet kapna, ez a mű ugyanis gondolkodástörténet, az emberi gondolkodás vázlatos történetét összefoglaló értékes mű. Számos olyan biológiai, fizikai, kémiai fejezet található a kötetben mely jóval többet tartalmaz, mint egy tudománytörténeti munka. Igen nívós munkát állítottak össze a szerzők, arra kellene ügyelni, hogy a jelentős magyar tudósok egyetlen fejezetből sem maradjanak ki.

Gazda István tudománytörténész 1998


×