Szilágyi Sándor
A magyar forradalom férfiai 1848/1849-ből
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
(center)HADFIAK(/center)
Előszó
Dictator
Görgei Artur
Hadseregvezérek
Perczel Mór
Bem
Dembinszky
Vetter
Hadügyministerek
Mészáros Lázár
Klapka
Aulich
Tábornokok
Damjanich
Kiss Ernő
Nagy-Sándor József
Gr. Vécsey
Kmety
Guyon
Kazinczy Lajos
Pöltenberg
Visoczky
Báró Stein
Gáspár
Leiningen
Répási
Desewffy
Schweidel
Knézich
Török
Lenkei
Lahner
Gál Miklós
Törzstisztek
Asboth Lajos
Kisfaludy Mór
Gróf Hadik
Földváriak
Bayer
Lázár
Psotta Móricz
Czillich Eduárd
Mariássy János
Herczeg Woroniecky
Abancourt
Giron
Makk
Tóth Ágoston
Teleki Sándor
Mikes-ek
Gábor Áron
Vasvári Pál
Pléhgallérosok
Ormai Norbert
Katona Miklós
Oroszhegyi
Hatvani
(center)POLGÁRI REND(/center)
Országkormányzó
Kossuth Lajos
Batthyány-ministerium
Gr. Batthyány Lajos
Gr. Széchenyi I.
Deák F.
B. Eötvös J.
Klauzál G.
Hg. Esterházy P.
Honvédelmi bizottmány
Nyáry Pál
Madarász L. és J. testvérpár
Szemere-Ministerium
Szemere Bertalan
Duschek
Csányi László
Horváth Mihály
Batthyány Kázmér
Vukovits
Főrendek
B. Perényi Zsigmond
Ráday
Károlyi György
Wesselényi Miklós
Báró Vay Miklós
Id. gr. Bethlen J.
Teleki József
Hunkár főispán
Beőthy
Ujházy L.
Parlament
Pázmándy
Almásy Pál
Palóczy László
Hajnik Pál
Teleki László
Teleki Domonkos
Szentkirályi Mór
Lukács Sándor
Szacsvai Imre
Az Esti Lapok Debreczenben
Irinyi
Besze
Pulszky
Táncsics
Képviselők Erdélyből
Berde Mózsa
Szász Károly
Bethlen János
Kemény Dénes és Domonkos
Berzenczey
Hivatalnokok
Szalay László
Mednyánszky
Egressy
Mérei Mór
Journalisták
Közlöny és Népbarát
Bajza
Kemény Zs. és Csengery
Jósika Miklós (báró)
Jókai
Petőfi
Pálfy és Csernátoni
Zerffy Gusztáv
Bangya
Hazai
Brassay, Ocsvay
Előszó
E perczben, midőn művem a sajtót elhagyni készül, midőn, mielőtt a nyilvánosságnak átadnám, kinyomott iveit utolszor nézem végig, s fölmerülnek lelkem előtt az akadályok, mikkel meg kelle s meg kellend küzdenem: ugy hiszem, pirulás nélkül bevallhatom, - aggály szoritja lelkemet.
Jellemezni az embereket, kik hazánk sorsát intézték, vagy rá befolyással voltak, jellemezni a perczben, midőn egy része kibujdokolt, más része elvérzett, de tettök, éltök folyama, jellemök még uj, még mindenki lelkében él, a legnehezebb feladatok egyike.
Megoldani azt biztosabb, avatottabb toll kivántatnék; mit én teheték, csak adataim, tapasztalataim, ismereteim tollrajzi előadása. S ugy hiszem, az olvasó is e szempontból nézendi, e szempontból tekintendi a körülményt, hogy a katonák életrajza terjedelmesb részt foglal el, mint a politicusoké. Ez sokkal kényesebb, hogysem többet tehettem volna.
Müveim gyöngéit enmagam is ismerem, de ismerem jó oldalát a részrehajlatlanságot is, s csak ezért bátorkodom átlapozását ajánlani.
Pest, jan. 1-én 1850.