---

Tartalom

BEVEZETŐ

DIÁKNAK LENNI A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN NAGYKANIZSÁN
Halis István: A nagykanizsai gólyalábazás alaptörténete
Halis István: Deák mint diák
Kovách Ernő: Nagykanizsa 1840-1841

LELKI FELKÉSZÜLÉS ÉS A FORRADALOM
Kovách Ernő: 1838
Hermann Róbert: Nagykanizsa 1848-1849-ben

1848 MÁRCIUSA NAGYKANIZSÁN KÉT LEÍRÁSBÓL
Halis István: A forradalom alatt (1848). 1. rész
Cser József: Nagykanizsa a szabadságharc alatt. 1. rész
Cser József: Nagykanizsa a szabadságharc alatt. 2. rész
Halis István: A forradalom alatt (1848). 2. rész

1848. OKTÓBER 3. AZ ÖNFELSZABADÍTÁSRÓL NÉGY FORRÁSBÓL
Halis István: A forradalom alatt (1848). 3. rész
Cser József: Nagykanizsa a szabadságharc alatt. 3. rész
Kovách Ernő: A fogoly horvát tiszteket Zalaegerszegre viszik
Nagykanizsa és környéke 1848-1849-ben

---

Bevezetés

Mitől lesz érdekes egy város története? A pontos választ nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy kellenek hozzá olyan történetek, melyek átélhetővé teszik kapcsolatunkat az egykoron itt élőkkel. Olyanokkal, akik hozzánk hasonlóak, hiszen itt éltek - ugyanakkor másfajták is, akik azokon a tereken, épületekben élték életüket, melyek ma is mindennapjaink részei.

A mai történések sohasem magukban állnak, részei annak a nagy folyamnak, mely egy város élete, életének története.

Most egyfajta fiatalos, eleven, lüktető Kanizsát idézünk a 19. század első feléből. Olyat, amelyben megtalálhatjuk kedves alakjainkat, történeteinket. Példákat, cselekedeteket, sztorikat, melyek belehelyeznek bennünket ebbe a folyamba. Hétköznapi és városunk történetében kitüntetett eseményeket is olvashatunk.

Ha szerencsésen sikerül felidéznünk a korszakot, akkor a város történetének ez az időszaka (1800-1850-ig) jól azonosíthatóvá válik. Látjuk a ma is álló épületeket modern utak, járdák, vízvezeték és csatornázás nélkül. Az utakon állatok vontatta járművek mozognak. A várost rendre elárasztja a sár egy-egy esőzés után. Nagy vízfelületek voltak a város szívében (pl. az Eötvös téren a Sárec tenger, ha az Erzsébet tér helyén megállt a víz, talán még vadkacsákra is lehetett ott vadászni).

A diákok azonban már akkor is fontos szereplői voltak az életnek. A mindennapi és nem mindennapi életükről olvashatunk három írást is, több oldalról láttatva az életüket.

Az 1848-as forradalomra is rögtön és a maguk módján reagáltak, föl kívántak hagyni az iskolába járással.

Közülük került ki az első áldozata a forradalmas időknek. Sokan lettek katonák is.

A nemzeti érzés, a nemzeti szabadság gondolatának kivirágzása az ő ifjú lelkükben is végbemegy.

A forradalom kitörése készen találja az ő generációjukat is a cselekvésre.

A város minden lakójában ott lehetett a szabadság utáni vágy, hiszen tömegesen vettek részt városunk 1848. október 3-i felszabadításában.

Élményekben gazdag olvasást kíván a szerkesztő, Czupi Gyula

---