Horváth János
A reformáció jegyében
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
Az irodalmi élet új jelenségei; a három országrész; a nagybirtok szerepe a vallási kérdésben; a reformáció irodalmi jelentősége (20)
ELSŐ RÉSZ. AZ ÁTMENET ÉVTIZEDEI
1. A PERÉNYIEK CSOPORTJA
Perényi Gábor és neje. Komjáti Benedek; Murmellius magyar tolmácsolója; Ozorai Imre - Perényi Péter. Gálszécsi István; Farkas András. Batizi András; élete, kátéja, lírai énekei; bibliai epikája, s abban világi költészeti terminológia elemei; verses világkrónikája, s annak bibliai forrású történetkoncepciója. Csikei István, Székely Balázs, Dobai András. Bencédi Székely István; élete, Calendáriuma, Zsoltárkönyve; világkrónikája: forrásai, magyar történeti anyaga, pártállása, a "Csaba testamentuma", Damasek isten, "Dézs" etymologiája. Vilmányi Libecz Mihály. Szkhárosi Horvát András; élete, viszonya Batizihoz, verselése, intonációi; Vigasztaló éneke, feddő és moralizáló énekei; katolikusokat támadó énekei, néprajzi adaléka: "Konc vajda és Cibere bán ütközete" - Hódoltsági területen: Sztárai Mihály; élete, püspöksége; zsoltárfordításai, lírai és oktatói énekei; bibliai epikája; Sz. Athanasius-a és Cranmerus Tamás-a; hitvitázó drámái: A papok házassága; Igaz papságnak tíköre, személyi érdekű elemek abban, teológiai anyaga, célzata, művészi oldala, nyelve. Kákonyi Péter
2. JÁNOS KIRÁLY KÖRNYEZETE ÉS ÍRÓ HÍVEI
Zápolyai János. Izabella. János délszlávjai; Fráter György; a vallási kérdésben is befolyásos főemberei: Statileo és Czibak Imre, Petrovics Péter és Csáky Mihály - János viszonya tudósokhoz, írókhoz - Alkalmi művek szerzői; Pécsi Ferenc, Istvánfi Pál - Valószínűleg János budai udvarából indult ki Pesti Gábor pályája; életrajza; Újtestamentuma, stílusa; Fabulái: forrása, nyelve, verses tanulságai, a humanista; Nomenclaturája - Történeti művek írói: Mindszenti Gábor, Szerémi György; Verancsics köre: Bornemisza Tamás a Zay Ferencnek tulajdonított mű Landorfejírvár elveszéséről - Énekszerzők: Battyáni Orbán, Németi Ferenc
3. NÁDASDY CSOPORTJA
Nádasdy Tamás. Sylvester János: felekezeti hovátartozása, neve, családi származása; életrajza; krakkói kiadványai: a Rosarium, a Rudimenta, a Puerilium Colloquiorum Formulae; erasmista jellegük; továbbfejlődése Wittenbergben és újabb tervei; az újszigeti nyomda; a Grammatica hungaro-latina; bírálata egy zsoltárfordítás ajánlásának nyelvéről; az Újtestamentum, magyarázatai abban a biblia és a virágénekek képes beszédéről; magyar distichonai; azok sem vallanak protestáns szerzőre; húsvéti éneke és latin versei sem; a deákosok és Kazinczy figyelme iránta - Dévai Bíró Mátyás; élete; latin nyelvű hitvitázó iratai; magyar éneke; az Ortographia Vngarica; A Tízparancsolatnak magyarázatja; teológiai álláspontja; a humanista: nyelve, stílusa - Szeremlyéni Mihály
4. AZ ENYINGI TÖRÖK-CSALÁD KÖTELÉKÉBEN
Török Bálint. Deákja: Martonfalvai Imre. Két debreceni énekszerző: Radán Balázs, Dézsi András - Tinódi előde a történetnépszerűsítő históriás énekben: Csáti Demeter - Tinódi Sebestyén: életrajza; széphistóriája: Jázon; bibliai epikája: Judit, Dávid, Jónás; oktató és feddő énekei: Hadnagyoknak tanúság, Sokféle részegösről, Udvarbírák és kulcsárokról; históriás énekei egyik, s jelentékenyebb változata: az újságoló (híresztelő) típus; pályája folyamán abban három műfajtörténeti szakasz különböztetendő meg; előzményei sem kereshetők egyetlen mintaadóban, német vagy délszláv példában; első énekei a magyar "veszedelem"-műfaj hagyományát folytatják; dallamai, versidoma; saját nyilatkozatai műfajáról; sablonos elemei, szerkezet, tárgyismeret; szemléletessége, lélektani érdekű részletei; szubjektív elemek: vallásossága, politikai célzata, kútfő-értéke. Históriás éneke másik változata: a történetnépszerűsítő; Zsigmond fogsága; Zsigmond krónikája; a Tar Lőrincre vonatkozó betoldás; más epizódok (215)
5. TINÓDI ÉS ISTVÁNFI NYOMÁBAN
Törmelék-adatok Tinódi műfajának gyakorlóiról: Thurzó vak lantosa, a kassai Sebestyén, Kármán Demeter, az egri "deákok"; Csabai Mátyás. Tőke Ferenc s a Névtelen éneke Sziget veszéséről. A Cantio de militibus pulchra; egyezései a Nikolsburgi Névtelen énekével. Szegedi András Jeruzsálem pusztulásáról - Istvánfi nyomában; az ének-kezdetek vallomása. Ráskai Gáspár élete, Vitéz Franciskó-ja, előadása, tárgyi rokonsága, délszláv-származtatás földrajzi lehetősége; Ráskai magyarítása a történeten. Szilágyi és Hajmási széphistóriája; melyik Szendrőben szerezték; a történet erkölcsi színezete; átfejlődés a ballada-modor felé; az elbeszélés magyar történeti alapja; feltehető első kidolgozása Mátyáskori latin epikai műben - A Semptei Névtelen verse Béla királyról és Bankó leányáról
6. A TÖBBI ÉNEKSZERZŐ
Mely vidékekre valók. Versformáik - Elbeszélő énekek. A Hofgreff énekeskönyvbeliek: Biai Gáspár, Fekete Imre; névtelenek: Bél és Sárkány, Három istenfélő férfiak, Manasses és Nabugodonozor - Békési Balázs, Nagyfalvi György, Fráter Gáspár; Baranyai Pál, névtelen szerző Ábrahám pátriárkája, Tolnai György; Nagybánkai Mátyás - Oktató és korholó énekek. A Sarlóközi Névtelen, Gregorius, Armbruszt Kristóf - Házasénekek. Nyilas Névtelene, Sziráki Balázs, Paniti János; Tar Benedek, a Szamosmenti Névtelen; a házasének mint a szerelmi műköltészet első terméke - Jeremiádok, zsoltárköltészet. Nemzeti érzés kifejezői; előzményei; három névtelen jeremiád; a zsoltárköltészet viszonya forrásaihoz, oktató jellege, művelői, verselése, szebb részletei; Végkecskeméti Mihály - Énekgyűjtemények. A Batthyány-kódex; a Hofgreff-énekeskönyv
MÁSODIK RÉSZ. A REFORMÁCIÓ FELEKEZETI MEGOSZLÁSA
1. HELVÉT VÁLTOZATOK SZÓSZÓLÓI
Különbségek a megelőző időszakhoz képest; a lutheri irány versenytársai. Luther és a svájciak közt: Huszár Gál. Az úttörők: Kálmáncsehi Sánta Márton, Szegedi Kis István. Tiszántúliak: Szegedi Gergely; Méliusz Juhász Péter: pályája, szuperintendenciája, teológiai álláspontja; hadakozásai; katolikusok ellen: a Debrecen-Eger völgyi Hitvallás; lutheránusok ellen; a szenthárormságtagadók ellen; Stancaro tanítása; Méliusz prédikációs kötete Krisztus közbenjárásáról; Arany Tamás, Egri Lukács, Somogyi Máté és Karácsony György ellen; Dávid és Méliusz vitái; prédikációi és bibliamagyarázatai; nyelve; feddőzései; verses munkái; Herbáriuma - Méliusz társai és utódai: Czeglédi György, Károlyi Péter, Sárvári Gergely, Beregszászi Pál; Félegyházi Tamás, Szikszai Hellopoeus Bálint, Gönczi György, Szilvás-Ujfalvi Imre, Hodászi Pap Lukács; Szegedi Lőrinc; Ecsedi Báthori István - Tiszajobbpartiak. Károlyi Gáspár; élete; a Két könyv; stílusa, történet- és állambölcselete, viszonya műfaji rokonaihoz; a vizsolyi nyomda; bibliafordító munkatársai, Szent Bibliája Ajánlása, alapszövegei, elterjedése; bírálói; befolyása az irodalmi nyelvre; hatása - Károlyi Gáspár körül. Gönczi István fellépésének előzményei; Horváth Gergely, Lám Sebestyén, Grawer Albert vitázó köre; Gönczi István, Margitai L. Péter, Siderius János; Tolnai Fabricius Tamás - Perényi Gábor megtagadottjai: Thury Farkas Pál, Károlyi András - Sárospatakiak: Balsaráti Vitus János, Szikszai Fabricius Balázs, Fegyverneki Izsák - Dunántúliak: Veresmarti Illés, Huszár Dávid, Tolnai Decsi Gáspár, Patai István; Beythe István, Beythe András
2. ERDÉLY ÉS A SZENTHÁROMSÁGTAGADÓ IRÁNY
A reformáció állomásai Erdélyben; Izabella olaszai és lengyelei; János Zsigmond. Az unitárizmus eredete; Servet; a két Socinus; Stancaro; Blandrata. Dávid Ferenc; megítélése szempontjai; élete; harcias és harcaival kapcsolatos művei: a Dialysis, A váradi disputatio előszámlálása; Rövid felelete, a Rövid magyarázat, a Rövid útmutatás; beszédei; Könyvecske a keresztségről; éneke, latin versei - Dávid körül; hitvitázó drámák; a Nagyváradi Komédia; a Debreceni Disputa - A szentháromsághit mellett megmaradt erdélyiek: Gyulai István, Vizaknai Gergely, Ozorai István, Molnár Gergely; Károlyi Boldi Sebestyén, Laskói Csókás Péter - Dávid nyomdokain. Heltai Gáspár: élete; magyar műveltsége; a Vigasztaló könyvecske; imádságos könyve; bibliája; Dialógusa a részegségről; a Háló; a Száz fabula; forrása, társadalmi szempontjai, modora, stílusa; Bonfini kiadása; Cancionaléja; Chronicája. Heltainak tulajdonított, s más szépprózai elbeszélések: Ponciánus, a Sándor-regény, Salamon és Markalf; Kopaszságnak dícsíreti, Mankóczi viselt dolgai, a Receptom; Laskai János Aesopus-életrajza - Dávid többi társa: Basilius, Császmai, Tordai Sándor András, Szegedi Lajos, Hunyadi Demeter; Karádi Pál; Válaszúti György - A Balassi-Komédia
3. A LUTHERIZMUS VESZTESÉGEI. FŐBB KÉPVISELŐI EZ IDŐSZAK VÉGÉN
Sibolti Demeter. Kultsár György. Szalaszegi György
4. ÉNEKSZERZŐK A REFORMÁCIÓ ÚJABB SZAKASZÁBAN
Általános jellemzés. Zsoltárfordítók. Hartyáni Imre, Szegedi Lajos, Zeleméri László. Önálló énekszerzők. Tuba Mihály, Szerémi Illyés. Hazafias-vallásos énekek: három Névtelen. Rab-énekek. Palatics György. Intők, oktatók: Pécsi János házaséneke, Helena Horvát, Tolnai Bálint, Bessenyei Jakab, Varsányi György, Névtelen az utolsó ítéletről, Skaricza Máté, Pesti György haláltáncéneke. A Felnémeti Névtelen protestánsellenes szatírája - Epikus énekek. Általános tájékoztatás. A bibliai epika elhanyatlása; erdélyi szerzők: Erdéli Máté, a Küküllei Névtelen, Torkos János, Sztárai Miklós, Névtelen Eszter-je; Illyefalvi István; - nem-erdélyiek: a Makkabeusok könyvének feldolgozói: Bornemisza Miklós, Zombori Antal, Czeglédi Nyíri János és Gyöke Ferenc; Tóbiás könyvének újabb feldolgozója: Munkácsi János; Bölcs Salamon ítélete. A bibliai epika későbbi sorsa. Históriás énekek. Egykorú tárgyúak; Chanádi Demeter; Túri György haláláról. Történetnépszerűsítők; Bonfini alapján: a Nikolsburgi Névtelen, Temesvári István, Temesvári János. A következő időszak énekszerzőinek jegyzéke. Ilosvai Péter ez időszak legtermékenyebb epikusa; írói pályája, neve, művei, verselése, énekei, formaságai. Nagy Sándor-a, Szent Pál-ja, Ptolomeus-a; Sokféle nevek magyarázatja. Tholdi Miklós-a; kiadásai; hamis megítélése; közleménye; a ponyvakiadások toldalék-szövege; a Toldi-mondák; forrásai: írott forrás, helyi és nemzetségi hagyományok; a személyi kérdés: Toldi kiléte: mítoszi, népmesei hős? történeti alak? a bihari Toldi; a nógrádi; a bihari meg az Ilosvaié összehasonlítva; nemzetközi költészeti rokonságok; az első egybevetések; Birkás, Solymossy, Mályusz, Király Ilona egyeztetései francia epikus művek motívumaival; Fest Sándor angol tájékozódása. Mindezek után mi a bizonyos, mi a kétes. Kitekintés a következő időszakra
JEGYZETEK
MUTATÓ
Bevezetés
...
Nálunk, csekély előzményeket leszámítva, a reformációval kezdődik a nyomtatott irodalom kora, ami a korábbi kéziratossághoz képest nem puszta technikai változást jelent, hanem teljesebb megvalósítását a szöveg-rögzítésnek és hiteles sokszorosításnak, hatékonyabb biztosítását az író szándékának, Lényegét érinti hát az irodalomnak, s azt juttatja teljesebben érvényre. Olcsóbban, gyorsabban állítva elő nagy példányszámot, azzal megint az irodalmi élet másik részesének, az olvasó közönségnek fejlesztését szolgálja. A nyomdászat nálunk elég későn és szórványosan indult; a nagyszebeni (1529?) nem, a brassói (1535) csak 40-50 évvel később nyomott magyar könyvet. Csak 1536 körül rendezte be Nádasdy az újszigeti nyomdát, főkép Sylvester Új testamentuma kinyomtatására. Az első magyar könyveket Krakkóban (1527) és Bécsben (1536) nyomtatták. Első állandóan működő hazai nyomdánk, mely nagyobb számmal adott ki magyar nyelvű nyomtatványokat, a Hofgreff-Heltai-féle volt, mely Kolozsvárt egy félszázadon át (1550-600) működött. Debrecenben Huszár Gál alapított nyomdát (1561), melyet aztán a város vett át. Ezeken kívül csak ideiglenesen egy-egy író kiszolgálására ütötte fel tanyáját valahol egy-egy vándornyomdász, így pl. Kulcsár György műveinek kinyomtatására Alsólendván Hoffhalter Rafael. Katolikus érdekek szolgálatára csak Telegdi Miklós állított végre nyomdát, Nagyszombatban, 1577-ben. Török hódoltsági területen volt-e nyomda, bizonytalan. Van ugyan hiteles említés egy szegedi 1567-i nyomtatványról (Méliusz Újtestamentomáról), de nehéz volna megmagyarázni, miért nem helyben, Debrecenben nyomatta ki azt Méliusz.
Láthatni ezekből - mint már Szombathy János, a kitűnő sárospataki tanár megállapította - "mit dolgozott a' Reformatio, ha szintén tsak oldalaslag is, a' Magyar Literatura körül, 's mitsoda bé-hatása volt abban." Valóban, a reformáció jelentékeny változásokat hozott az irodalom számára. Nem ugrásszerűleg, hanem korábbi kezdemények felvirágoztatásával, kiterjesztésével. Átvette a középkor hagyatékát s új szellemben fejlesztette tovább. Szellemi téren a vallás főuralmát fenntartva, a tudós deák nyelvet korántsem száműzte, hatalmas lépést tett az irodalom nemzeti és világias jellegének kibontása felé, a középkorvégi kezdeményeket újszerű energiákkal és gyorsabb ütemben növelte nagyra, elsősorban tulajdon érdekében. Nagy vitalitással kellett bírnia, hogy azon körülmények közt, melyeket fentebb futólag áttekintettünk, a szellemi életben akkora élénkséget volt képes kifejteni.