Budapestnek árvíz ellen megóvásáról
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
A PÁLYAIRATOK
II. sz. pályairat
III. sz. pályairat
IV. sz. pályairat
1. §. Dunának a hajóhidnáli keresztmetszési udvara
2. §. A keresztmetszéseken lefolyható jégnélküli víznek kiszámolása
3. §. A jeges Dunának s az 1838. árvíznek állapotja táblás kivonatban
4. §. A Duna 1838-ki jeges árvize mennyiségének kivetése
5. §. Az 1838. dunai jégzajlás okai
6. §. Budapest végpusztulását gátló építésmódok
A pesti bányabeli homokkő ellenálló erejének próbája
Piros téglák ellenálló erejének próbái
Sáppadt téglák ellenálló erejének próbái
7. §. Az építészi rendészet szükségessége
8. §. A város tisztaságát eszközlő csatornák építése
9. §. A Dunának bizonyos normális szélességre-vétele
V. sz. pályairat
VI. sz. pályairat
Antwort für die Construction der Häuser und Cloaken
Antwort auf die Frage: ob ein Canal von der Donau für Einmündung der Cloaken zweckmässig sei oder nicht?
Antwort auf die Frage wegen Beseitigung der Schäden durch den Eisgang
VÉLEMÉNYEK
I. Ns Gömör vármegye biráló küldöttségének véleménye
II. Ns Pest vármegye megbízottjainak véleménye
A. Mocsy László főmérnök véleménye
B. Schmidt György nyugdíjas k. prof véleménye
Az 1838-ki árvíz jelenségei
A vizár okai s következményei
A Duna állapotja a két város között
Malmok, talpak
A folyó felemelt feneke, zátonyok, szigetek
A folyók állandó javítása
Szabályszeres szélesség eszközlése
A mellékágak elzárása, s akadályok elhárítása
III. A m.t. társaság megbízottjainak véleménye
A. Gáty István lt. véleménye
B. Győry Sándor rt. véleménye
ÉRTEKEZÉSEK BUDAPESTNEK ÁRVÍZ ELLEN MEGÓVÁSÁRÓL
Első értekezés
Egybevetés és víztani terv
A vízfolyás akadályai
Áradások
Jég viszonyai és dugulások
Jégzajlás indulása
Mélységmegadás
Sebességek
Földalatti csatornák és árnyékszékek
A Duna most és hajdan
Budapesti dunavíz-helyzeti adatok
Második értekezés
I. Szakasz
Általános nézetek
Folyamink szabályozásának szükséges volta
Népességünk csekély, s a népszaporodás aránya alászállott
Nemzetiségünk veszedelemben forog, a magyarság olvadoz
Szegénységünknek oka, mert világi kereskedésünk nincs
II. Szakasz
A Duna szabályos szélessége Pest és Buda közt
III. Szakasz
Áttekintés folyamink rendszerén
Előszó
Alulirt, 1838. junius 20, ns Gömör vármegye akkori tisztelt első alispánja Draskóczy Sámuel urtól a következő hivatalos irományt vette:
Gömör és Kis-Hont törvényesen egyesült vármegyének rendei méltóságos Csík-Szentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrásy György cs. k. aranykulcsos, magyar tudós társasági igazgató tag ő Nagyságának felséges urunk által főispáni helytartójokká kegyelmesen lett kineveztetésén keblökben gerjedt belső tiszta öröm- és tiszteletérzéseiket főkormányzói székébe leendő iktatása alkalmával a külső szertartásoknak mentől ünnepélyesebb elrendezése által is kitüntetni ohajtották ugyan, - azonban ő Nagyságának szerénység és hazafiúi lelkesedés által vezérlett előterjesztései folytában meggyőzettetvén arról, hogy mind azon felületességeket, mellyek az illyes beiktatási s hasonló egyéb szertartásoknál nemzetünk kikiáltott, a valósággal pedig épen nem egyező gazdagságának tán inkább gúnyára, mint valósítására divatoznak, jobb volna hasznosabb célra fordítani, elfogadták ő Nagysága azon kívánságát, hogy beiktatási szertartásában csak a régi magyar egyszerűséget követve, minden, az előítéletek által nemzetiségünkhöz mázolt fényűzést kikerüljenek, - örömtelve s hálás érzéssel vették e helyett azon az alább megírt pontokban foglalt hazafiui szép ajánlatát. mellyet - emlékezetbe hozván Budapest hazánk testvér fővárosának a közelébb múlt bőjtmáshavában a Duna vizének dühöngő árja által okozott siralmas sorsát, s lételének az egész haza, s különösen pedig megyénk érdekeivel is szoros kapcsolata egybefüggését - ezen városoknak hasonló veszélyek ellen lehető biztosítását irányzólag bizonyos jutalom kérdések megfejtésére önerszényéből tett, azt közhírül tétetni elhatározták.
Jutalomkérdések
1. Mi károkat tett a Duna a legrégibb idők óta Magyarország városaiban, úgymint: Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Vác, s kivált Budapesten, s az ország egyéb helyein? főbb tekintettel lévén mindig Pest és Buda fővárosokra, környülállásosan, s történeti bizonysággal a kútforrások kijelelésével adassék elő, úgy a mennyire lehet az is: mik voltak okai az áradásoknak, miként s miért terjedtek azok?
Az érkezendő feleletek közül az első rendűnek jutalma 100, a másodiknak 50, a harmadiknak 30 darab arany, olly feltétellel azonban, hogy a három koszorúzott pályamunkából egy egészet lehessen szerkesztetni.
2. Mi lenne - nem említve azon módokat, mellyek a két város tehetségeit felűl múlják - a legcélirányosabb építési mód Pest és Buda városaiban, hogy azok az ideihez hasonló rendkívüli, de ismét történhető áradás által rom s düledékké ne váljanak? ezen építési mód ne csak a házakra nézve adassák elő, hanem a kanálisokra is terjesztessék ki, mellyek a város tisztasága miatt elkerülhetetlenek, de jelen állapotában mint a veszedelemnek talán fő okai, meg sem maradhatnak. A budapesti építő szerek részletes megvizsgálása és bírálása szinte megkívántatik, figyelemmel lévén egyszersmind az olly annyira szükségessé vált rendészetre (Bau-Polizei).
Továbbá kérdés gyanánt annak lehetősége s célirányossága felől szinte vélemény kívántatik, hogy tudniillik: nem lehetne-e egy már annyiszor s olly sok oldalról szóba hozott csatornát Pest városán keresztül az úgy is jól ismert legmélyebb s tán régi medret képező vonal mentében ásatni, mellybe és nem a Dunába, minden városi kanálisok vezettetnének. Csak így háríttatnék el az onnan eredő veszedelem, mi szerint a Duna a régi kanálisokon kívül még más föld alatti utat is nyitott magának, mellyek a mostani rendszer mellett csak igen nehezen lesznek elzárhatók. Egyébiránt ezen kiásatandó fő csatorna mind a Duna partján s a váci töltésen, mind pedig a Dunába való isméti befolyása pontján erős vízgátok (Wehr) által úgy lenne kormányozható hogy, ha a Duna árjai bizonyos mértéket meghaladnának, abból egészen kirekesztetnének, s egyedül akkor eresztetnék bele víz, midőn a Duna vízállása bizonyos meghatározandó mértéket felűl nem múl. Innen következik, hogy ezen fő csatornában a víz önkénytől függene, s hogy az a Duna árjainak lecsapolási csatornául épen nem szolgálna, hanem egyedül a városi kanálisok felvételére, mellyek függetlenül a Duna változékony állásától ezen fő csatornába mindig kiürülhetnének, s nem lennének a Duna és árjai nyomásának s ez általi falrepesztésnek (Bersten), melly a mostani rendszer mellett akármikor megtörténhetik, kitéve.
Kérdés továbbá, vajjon a Dunának a két város táján bizonyos normalis szélességre való vétele, mint p. o. ott, hol az állóhíd terveltetett, a jégveszedelmet örökre elhárítaná-e? s e féle szabályozás nem lenne-e a Palotai szigettől kezdve az úgy nevezett pesti nagy és budai kis, s Margit-szigetek elrekesztése, - a Dunának a Szent-Gellért hegye táján a pesti oldalon szélesbitése - mire nézve a kisajátítási törvény ha valahová ide bizonyosan lenne alkalmaztatható - végre az úgy nevezett soroksári Duna egész elzárása által legjobban eszközölhető? ezáltal a felyebb említett fő csatornát, vagy a soroksári Duna ezen elrekesztési pontján, vagy ha még nagyobb esés vagy mélység kivántatnék, az elhagyandó soroksári Duna medrén lehetne ismét a Dunába bevezetni.
A legjobbnak ismert munka 200 darab aranynyal tiszteltetik meg, s az az első kérdési jutalmazott munkából szerkesztettel együtt minden esetre magyar és német nyelven ki fog nyomattatni, s az abból bejövendő haszon egyedül s kirekesztőleg a budapesti mesteremberek és kézmívesek elveszett szerszámai kipótolására fog fordíttatni egy Pest vármegye és Pest és Buda városok hatóságai részéről kikérendő biztosság által.
Mind a két kérdésre érkezendő munkákról ítélendő bírák leendenek Pest vármegye, úgy Pest és Buda városok hatóságai által kiküldendő három három tag, a magyar tudós társaság mathematicai osztályából megkérendő három, s Gömör vármegye részéről nevezendő szinte három tag.
A feleletek mind a két jutalom kérdésre nem csak magyar, hanem más nyelven is elfogadtatnak. A kéziratok a szerző neve nélkül de jeligével jelelve, idegen kézzel olvashatólag írva, lapozva, s a szerző nevét rejtő, a kézirattal ugyanazon jeligével jegyzett levélkével ellátva legyenek. A kéziratoknak a magyar tudós társaság titoknoka dr. Schedel Ferenc úrhoz (Pesten kígyó-útcza 403-dik sz.) bérmentes alkalommal beküldhetési határnapja 1840-dik év bőjtmáshavának 1-ső napja. - Költ Pelsőcön bőjtmáshava 7-kén 1838.
...