Pál Gábor
A vitathatóság keretei
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Bevezetés: politikai viták a gyűlöletbeszéd fogalma körül
I. A fogalomhasználat jelentésmezői
II. A gyűlöletbeszéd metaforizációja
Záró gondolatok
Hivatkozott irodalom
Források jegyzéke
Összefoglaló
A tanulmány a diszkurzív politikatudomány kiindulópontjából vizsgálja a gyűlöletbeszéd fogalma körül kialakult hazai politikai vitákat. Az elemzés elsősorban a 2000-es évek elejének közéleti polémiáira fókuszál, ugyanakkor valamelyest igyekszik figyelemmel lenni az 1990-es évek második felének történéseire is. A gondolatmenet alapját egy tárgyszavas kereséssel képzett szöveges forrásbázis interpretatív (diskurzus)analízise adja. Ez a kvalitatív adatokat hordozó empirikus bázis a politikai diskurzus viszonylag változatos tereiben (főként az országos politikai sajtóban és a parlamentben, kisebb részt a tudományos és szakmai fórumokon illetve az elektronikus médiában) lezajlott kommunikációs és értelemadási folyamatokat volt hivatott reprezentálni. A vizsgálat a fogalom "vitathatóságának" kereteit górcső alá véve egyrészt a gyűlöletbeszéd fogalmának jelentésmezőit, azaz a viták során megjelenő interpretációk konvergáló csoportjait, a fogalomhasználat szemantikai halmazait igyekezett azonosítani. A vizsgálat másrészt arra irányult, hogy meghatározza azokat a (szó)képeket, figurális jelentésadási- és/vagy jelentésátviteli logikákat, amelyek a közéleti polémiákban a leginkább összekapcsolódtak a gyűlöletbeszéd kategóriája által kifejezni kívánt tartalmakkal. A tanulmány a fogalom négy fő jelentésmezőjét (társadalmi, pártpolitikai-ideológiai, jogi, illetve absztrakt-tudományos jelentésmező) és három domináns metaforizációs mintázatát (szennyezés-mérgezés-fertőzés, őselemi erők felidézése/elszabadítása, piac-metaforika) különíti el és elemzi részletesebben. A gondolatmenet végkövetkeztetése, hogy bár a kérdéskör nemzetközi szakirodalmában meglehetősen hangsúlyos az a felfogás, amely a gyűlöletbeszéd terminust lényegileg vitatott (illetve lényegileg vitatható) politikai fogalomként (essentially contested concept) kategorizálja, ezen megállapítás elfogadásával együtt is szembetűnő, hogy az értelmezhetőség és az alkalmazhatóság lehetőségfeltételei nem pusztán a kifejezés konceptuális karakterjegyeiből, hanem jelentős részben azokon túlmutató tényezőkből, a magyar politikai diskurzus kontextuális sajátosságaiból adódtak.