---

Tartalom

A tanulmányok szerzői

TÓTH Gergely: Ajánlás
PARÁDI József: Előszó
KŐRÖSSY Zoltán: Bevezető
ARTNER Ramona: Egy közbiztonsági őrtestület útja Párizstól - Itálián és Ausztrián keresztül – Buda-Pestig
ARTNER Ramona - PARÁDI József - ZEIDLER Sándor: A Magyar Királyi Csendőrség légi, vízi, vasúti és közúti szakszolgálati ágai
CSAPÓ Csaba: A csendőrség és a városok 1881-1914
ERNYES Mihály: Pandúrság helyett csendőrség Baranyában
FORRÓ János: A polgári magyar állam központosított közbiztonsági őrtestületének közrendvédelmi szolgálata
HEGEDŰS Ernő: A Magyar Királyi Csendőrség harc- és gépjárművei
KAISER Ferenc: A csendőr őrs mindennapi élete
OLASZ Lajos: A légi csendőrség Magyarországon
PARÁDI József: A csendőrség magyarországi története
PARÁDI József: Az Osztrák-Magyar Monarchia Magyar Királyságának határszéli csendőrsége
SUBA János: A Magyar Királyi Csendőrség és a vasútbiztonság 1917-1918
SZAKÁLY Sándor: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének tábori csendőrsége
SZAKÁLY Sándor: Akik a Magyar Királyi Csendőrséget - 1938 és 1945 között - vezették
VEDÓ Attila: A Magyar Királyi Csendőrség karhatalmi tevékenységének szabályozása a dualizmus idején
ZEIDLER Sándor: A Magyar Királyi Csendőrség rendfokozati rendszere és jelvényei
ZÉTÉNYI Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség és a csendőrök jogállása 1945 előtt és után

A tanulmányok hivatkozásaiban található jelölések oldásai
Recenziók
Recensionen
Abstracts
A borítóhoz. PARÁDI József: Elpusztított emlékhelyek

---

Ajánlás

Örömmel teszek eleget az Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség megtisztelő felkérésének, hogy e kötethez ajánlást írjak.

A Magyar Királyi Csendőrség emléke megköveteli, hogy több jelen gyűjteményes kötethez hasonló tartalmú és színvonalú, hiánypótló, felvilágosító és a kommunista hazugságokat ellensúlyozó, igazságokat tartalmazó mű jelenjen meg, mivel a testületnek 1945 után a világon szinte egyedülálló rágalomhadjáratban és üldöztetésben volt része.

A méltánytalan rágalomhadjárat elsődleges oka az volt, hogy a Magyar Királyi Csendőrség kiválóan képzett személyi állománya megingathatatlan volt nemzeti és keresztény felfogásában, így szóba sem jöhetett az, hogy a kommunista hatalomnak behódoljon, ezáltal a diktatúrának végső soron útjában volt, mint a megsemmisítésre ítélt, háború előtti értékrend egyik szimbóluma.

A sors megadta nekem azt, hogy még személyesen találkozhattam az emigrációs csendőrség utolsó képviselőivel, nevezetesen vitéz KISS Gáborral, vitéz baranchi TAMÁSKA Endrével, MOLNÁR Istvánnal, dr. ANDRÉ Lászlóval, DÖME Károllyal, vitéz VICZIÁN Bélával, SZABÓ Gyulával, dr. HONOS Ervinnel, vitéz KEMES Lászlóval, illetve néhány csendőr leszármazottal is. Az ővelük folytatott többórás beszélgetések tovább erősítették bennem azt a tudatot, hogy egy rendkívüli szellemiségű, példamutatóan hazafias rendvédelmi testületről van szó, amely személyi állományának a tagjai sosem adták fel elveiket, bármilyen megpróbáltatásnak is voltak kitéve akár a Hazában, akár az emigrációban.

A Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség szervezésében zajlott hagyományos floridai csendőrnapok, vagy a Magyar Csendőrök Családi Közössége legendássá vált clevelandi csendőr-ebédjei, melyeknek szintén az utolsó alkalmain volt szerencsém részt venni, szintén maradandó élményt jelentettek számomra.

Ezek a rendezvények ugyanakkor nyilvánvalóvá tették azt, hogy a 2000-es évek választóvonalat is jelentenek, hiszen eredeti magyar királyi csendőrt életkoruknál fogva már alig találunk, ugyanakkor hála Istennek van, aki átvegye a stafétabotot és ápolja és megőrizze a testület emlékét, mind Magyarországon, mind külföldön.

Ezen erőfeszítések sorába illeszkedik remekül e kötet, mely reményeink szerint tovább segíthet a hazugságok és rágalmak helyretételében és egy alapvető szemléletváltás kiteljesítésében. A tanulmányok szerzői a téma legkiválóbb ismerői.

Köszönöm nekik írásaikat és kutatásaikat, a kiadónak pedig azt, hogy vállalkozott a megjelentetésre, mely újabb állomás ebben a még ma is gyakran szélmalomharcnak tűnő nemes munkában.

2015. II. 14.

Dr. TÓTH Gergely
tiszteletbeli csendőr
a Hadak Útján főszerkesztője

---