Politika az intézményeken túl
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Kmetty Zoltán: Ideológiai és kapcsolathálózati törésvonalak a társadalmi-politikai térben a 2014-es országgyűlési választások előtt
Szabó Gabriella és Bene Márton: Hivatkozlak, tehát vagy(ok)! Kommunikációs kapcsolatok a magyar médianyilvánosságban
Gulyás Emese: Ulrich Beck szubpolitika-elméletének változásai, és alkalmazhatósága az értékvezérelt fogyasztói mozgalmak tanulmányozására
Mikecz Dániel: Látványos tiltakozási elemek és funkcióik
Szerzőkről
Előszó
A magyar politikát tanulmányozók sorra rögzítik az intézményes világon túli politikai cselekvések burjánzását. A jelenség értelmezésében azonban nincs egyetértés. Vajon a demokrácia egészét fenyegető veszélyről vagy társadalmi innovációról van szó? Paradigmaváltás zajlik vagy a politikai viselkedés új mintái leírhatók a rendelkezésünkre álló társadalomtudományi fogalomkészlettel? Akár így, akár úgy közelítjük meg: tény, hogy a politika mind több olyan állampolgár részvételével zajlik, akik az intézményes kereteket elhagyva, privát módon élik és tapasztalják meg a politikát. A privatizálódás azonban nem individualizálódás, az intézményeken túli politizálás is közösségközpontú. Kérdés azonban, hogy milyen közösségekről van szó, s mi tartja össze ezeket a csoportosulásokat. Párttagság? Szocializációs háttér? Közös kulturális vagy fogyasztási szokások? Együtt megélt politikai élmények és közösen performált cselekedetek? Esetleg a média által fenntartott interakciók? Mindezek mellett, érdemes kritikusan áttekinteni a politikai cselekvéshez vezető utak, motivációk és mintázatok természetéről, például az érzelmek és a kognitív folyamatok szerepéről szóló tudásunkat is. Világos, hogy felfedező és kísérletező kutatások, empirikus és teoretikus munkák, illetve intenzív tudományos párbeszéd szükséges e jelenségcsoport felfejtéséhez.
Ennek jegyében Kiss Balázzsal közösen panelt szerveztünk a Magyar Politikatudományi Társaság XX. Vándorgyűlésére. A "Politika az intézményeken túl - identitás, elköteleződés, kommunikáció" című panel előadásaiból válogatott tanulmányok füzérét tárjuk az olvasók elé. A tanulmányokat összeköti a politikai viselkedés vizsgálatának új konceptuális és módszertani megközelítése.
Kmetty Zoltán a választói magatartást veszi górcső alá. Kutatásában a szavazók egyéni kapcsolatrendszerét köti össze a bal-jobb ideológiai törésvonallal. A méretgenerátoros módszerre támaszkodó vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy a bal-jobb törésvonal továbbra is jelentős, és jól láthatóan a választópolgárok kapcsolatrendszerét is meghatározza. Más szóval: minél több a jobboldali ismerősünk, annál valószínűbb, hogy jobboldali pártra szavazunk. És mindez igaz a baloldal, illetve a radikális jobboldalra vonatkozóan is. A politikai elköteleződés erőssége és a személyes kapcsolataink kiterjedtsége is hatással van egymásra, egy erőteljesen elkötelezett közegben mozgó szavazó minden bizonnyal maga is elkötelezetté válik. A politikai preferencia pedig bezárhatja a személyes kontaktusok körét.
A kiadvány második tanulmánya szintén a társadalomtudományi hálózatkutatást hívja segítségül a magyar médianyilvánosság legújabb fejleményeinek felfejtésére. Szabó Gabriella és Bene Márton a médiumok közötti interakciókat elemzik, s arra keresik a választ, hogy vajon a magyar médiapiacon végbement fragmentálódás és decentralizáció végleg darabokra töri a politikai kommunikáció platformjait vagy valamilyen módon mégis összekapcsolódnak a töredékek. Eredményeik szerint a magyar médián mutatkoznak ugyan a polarizáció jelei, ám továbbra is igyekszik egyfajta összekötő szerepet betölteni. Ezt azonban nem homogenizációnak, nem konszenzusteremtésnek, és nem konvergenciának gondolják el. Tanulmányukban a médiumok által fenntartott kontaktusok jelentőségére, az interakciók kötőerejére hívják fel a figyelmet.
Gulyás Emese Ulrich Beck szubpolitika-elméletének változásait és kritikáját mutatja be. Az írás Beck munkásságának azon részleteit emeli ki, melyek támpontot nyújtanak az értékvezérelt fogyasztói mozgalmak mint politikai cselekvések tanulmányozásához. Az értékorientált fogyasztói mozgalmak egyik fő motivációja, hogy a fogyasztók nem bíznak a politikai intézmények hatékonyságában. Ez azonban nem a politikától való tartózkodásra sarkallja őket, hanem új részvételi formák, köztük értékvezérelt fogyasztói döntések kipróbálására. A beck-i szubpolitika mindvégig a formális politikai intézményeken kívüli politizálást jelöli, ám hangsúlyos szereplői, a szubpolitikai döntések társadalmi hatásainak értékelése és a formális politikához való viszonyának leírása változott az idők folyamán. A koncepció áttekintésével Gulyás Emese biztos támpontokat ad a társadalmi mozgalmak új generációjának megértéséhez és elemzéséhez.
Végül, de nem utolsósorban Mikecz Dániel tanulmánya zárja a kötetet. A látványos tiltakozási akcióformákat és hatásmechanizmusaikat tárgyaló tanulmányában a tiltakozások szimbolikus, performatív dimenziójára kívánja ráirányítani a figyelmet. Tény, hogy nagyobb médiaérdeklődésre számíthatnak a karneváli elemeket alkalmazó demonstrálók, ám ezeknek a látványos formáknak nem kizárólagos célja a tömegkommunikáció figyelmének felkeltése. Az expresszív tiltakozások lehetőséget kínálnak a résztvevőknek a mélyebb elköteleződésre, erősíti a szimbolikus összetartozást, kikezdi az uralkodó értelmezési kereteket. Másfelől azonban a tiltakozások hatása is nagyobb lehet az egyre inkább a vizualitás köré szerveződő közösségi internetes alkalmazások révén. A tanulmányban a szerző e mintázatok mikro-, mezzo- és makroszintjeit veszi sorra.
A kötet szerkesztőjeként ezúton szeretném megköszönni Lányi Gusztáv, Merkovity Norbert, Éber Márk és Szabó Máté lelkiismeretes munkáját, akik az egyes tanulmányok gondos és kritikus átnézését, szakmai lektorálását vállalták. Értékes észrevételeikkel nagyban segítették a szövegek továbbfejlesztését.
A Politika az intézményeken túl: kapcsolatok, interakciók, élmények című füzér célja, hogy teoretikus, konceptualizáló és empirikus írásokkal ráirányítsa a figyelmet a politikai viselkedés eddig nem ismert, feltáratlan vagy éppenséggel alulreflektált aspektusaira, s azok kvantitatív és kvalitatív kutatásainak lehetőségeire. Reményeink szerint a kötetben felvetett kérdések, dilemmák, javaslatok, illetve az eredmények további kutatások előfutáraként szolgálnak, s új lendületet adnak a témában zajló a tudományos diskurzusoknak.
Budapest, 2015. február 25.
Szerkesztő