---

Tartalom

Előszó
I. RÉSZ: ORSZÁGOS HELYZETKÉP A FOGLALKOZÁSI DISZKRIMINÁCIÓRÓL ÉS A MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ FOGALMI KERETE
  Országos helyzetkép a foglalkozási diszkriminációról
  Befogadás és kirekesztés a munkahelyeken

II. RÉSZ: A MUNKAHELYEK ÉS MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZEREPE A MUNKAERŐPIACI KIREKESZTÉSBEN
  Az állami és magán munkaerő-közvetítő irodák szerepe a foglalkozási diszkrimináció halmozódásában
  A többszörös diszkrimináció hatása a munkaerőpiacon elérhető munkakörök minőségére

III. RÉSZ: HALMOZÓDÓ DISZKRIMINÁCIÓ: SZEMÉLYES PERCEPCIÓK, CSELEKVÉSEK ÉS HATÁSOK
  Foglalkozási diszkrimináció: személyes percepciók, cselekvések és hatások

IV. RÉSZ: A MUNKAHELYEK SZEREPE A MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓBAN
  Fejlődés vagy stagnálás? Összehasonlító vizsgálat a munkahelyi esélyegyenlőség és sokszínűség alakulásáról 2010 és 2012 között
  Családbarát vállalati gyakorlatok és a munkahelyek társadalmi befogadása Magyarországon
  Jó gyakorlatok a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására
  Életkori sokszínűség a munkahelyen

---

Fülszöveg

Ez a tanulmánykötet a munkaerő-piaci integráció és dezintegráció, illetve befogadás és kirekesztés kontextusában vizsgálja meg a foglalkozási diszkrimináció jelenségét, különös tekintettel annak súlyosabb változatára, a halmozott diszkriminációra. A diszkrimináció a társadalmi viszonyoknak az egyik legkomplexebb jelensége, amely jelentős szereppel bír a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi egyenlőtlenségeinek tartós újratermelődésében. A könyv a foglalkozási diszkriminációt mind az intézmények, mind az egyének szempontjából teszi vizsgálat tárgyává.

A kötet első részében, a foglalkozási diszkrimináció mértékét bemutató statisztikai helyzetkép után, az első tanulmány a munkaerő-piaci integrációs és dezintegrációs folyamatokat rendezi fogalmi keretbe. A kötet második részében két olyan tanulmány szerepel, amely a foglalkozási diszkriminációt intézményi szempontból vizsgálja. Az első az állami és magán munkaerő-közvetítő szervezetek körében elemzi az intézményi döntéshozók diszkriminációs percepcióit és cselekvéseit. A második a diszkriminálták által elérhető munkakörök minőségét elemzi európai összehasonlításban. A kötet harmadik részében a diszkriminációt megtapasztalt személyekre koncentrálunk, és azt elemezzük, hogy egyéni szinten milyen típusai vannak a diszkrimináció percepciójának, az arra adott egyéni cselekvéseknek, és hogy a diszkrimináció milyen hatással volt az egyének életére. Végezetül a kötet negyedik részében azok a munkahelyi esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos vállalati gyakorlatok kerülnek bemutatásra, amelyek a dezintegrációs folyamatokkal ellentétben segíthetik a hátrányos helyzetű munkavállalók és álláskeresők munkaerő-piaci integrálódását, valamint társadalmi befogadását. Külön-külön tanulmány foglalkozik a családbarát munkahelyek szerepével a gyermekes nők munkaerő-piaci integrációjában, a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató vállalatok jó gyakorlataival, és azokkal a munkahelyi gyakorlatokkal, amelyek az életkori sokszínűséget erősíthetik a munkahelyen.

---