---

Tartalom

Előszó

ELSŐ RÉSZ
A deliberációtól a politizációig.
Az európai nyilvánosság szakirodalmának áttekintése

1.1. A habermasi örökség
1.2. Az európai nyilvánosság mint deliberáció
  1.2.1. Az európai nyilvánosság "possibility-impossibility" diskurzusa
  1.2.2. A szupranacionális deliberáció: Erik Eriksen "hármas nyilvánosság"-koncepciója
  1.2.3. A szupranacionális deliberáció korrekciója
1.3. Az európai nyilvánosság mint a nemzeti médianyilvánosságok összefonódása
  1.3.1. Európaizált médianyilvánosságok: a framing-modell
  1.3.2. Európaizált médianyilvánosságok: az igénybejelentés ("claims-making") modellje
  1.3.3. Európaizált médianyilvánosságok: a kommunikációs közösség koncepciója
  1.4. Következtetések: a vita középpontba helyezése

MÁSODIK RÉSZ
A magyar médiatörvények európai vitájának elemzése

2.1. A kutatás konceptuális-módszertani háttere
2.2. A magyar médiatörvények európai vitájának elemzési eredményei
  2.2.1. A vita főszereplői és fórumai
    2.2.1.1. A magyar parlamenti frakciók
    2.2.1.2. Emberi jogi, jogvédő és civilszervezetek, értelmiségiek
    2.2.1.3. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság
    2.2.1.4. A magyar kormány
    2.2.1.5. Külföldi politikai szereplők
    2.2.1.6. Magyar újságírók
  2.2.2. A vitában elfoglalt pozíciók és kommunikációközösségek
    2.2.2.1. Az új médiaszabályozással szemben kritikus megszólalók pozíciója
    2.2.2.2. A magyar médiaszabályozás kritikusait támadó pozíciók
    2.2.2.3. A vita kommunikációközösségei
2.3. Az elemzés összegzése

Összegzés
Felhasznált irodalom
Melléklet
Rövidítések
Névmutató
Tárgymutató

---

Ismertető

Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?

Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetében készült kötet, melyből az olvasó képet kap az európai nyilvánosság politikatudományi elgondolásairól, végigkövetheti a kvalitatív tartalomelemzésre épülő tudományos módszer kialakulását, és az adatok türkében elindulhat a politikai kommunikáció határokon átívelő mintáit feltáró poszthabermasi nyilvánosság új útján.

Forrás: http://politologia.tk.mta.hu

---