---

Tartalom

Bevezető

I. fejezet
Az Alkotmány az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt

II. fejezet
A nemzetközi jogot érintő alkotmány-értelmezés az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt
  1. A nemzetközi szerződések megítélésére irányadó alkotmánybírósági gyakorlat 1990 és 1997 között
    1.1. Nemzetközi szerződésekből eredő jogalkotói kötelezettség nem teljesítésének alkotmányos vetületei
  1.2. Az Alkotmány által - belső jogi közvetítés nélkül - transzformált jog
  1.3. A szuverén állam büntetőhatalma a jogállam 'szorításában', avagy a nemzetközi jog és az elévülési kérdések
  2. A nemzetközi szerződések megítélésére irányadó alkotmánybírósági gyakorlat 1997-től az Európai Unióhoz való csatlakozásig
    2.1. Nemzetközi szerződés alkotmányellenességének utólagos vizsgálata
    2.2. Illesztési kísérlet (avagy az Európai Megállapodás, mint az alkotmányossági vizsgálat tárgya)
      2.2.1. Előzmények
      2.2.2. A szuverenitás kérdése mint előfeltétel
      2.2.3. A döntés
      2.2.4. 'Dogmatikus szigorúság'
      2.2.5. A jogkövetkezmények az Alkotmány 7. § (1) bekezdése tükrében
      2.2.6. Néhány visszhang

III. fejezet
Az Alkotmány megváltoztatása az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében
  1. Előkészület
    1.1. Nézetekről vázlatosan
    1.2. Jogalkotási kísérletek
  2. Alkotmánymódosítás és csatlakozás

IV. fejezet
Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Európai Unióhoz való csatlakozást követően
  1. A mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos ügy (az ún. 'cukorügy')
    1.1. A probléma
    1.2. A döntés
    1.3. A visszhang
  2. Népszavazás az "Európai Unió Alkotmányáról"
    2.1. Előzmény
    2.2. A döntés
    2.3. Néhány megjegyzés, s ami a határozatból következhet
  3. A lőfegyverügy
    3.1. Előzmény
    3.2. A döntés
    3.3. Néhány megjegyzés, a döntés visszhangja
  4. Közbevetőleg hatásköri kérdésekről
  5. A szerencsejátékügy
    5.1. Előzmények
    5.2. A döntés
    5.3. Rövid értékelés
  6. Az orvosi ügyeleti díj
    6.1. Előzmények
    6.2. A döntés
    6.3. Értékelés
  7. Az európai elfogatóparancs kapcsán fölmerült alkotmányossági problémák
    7.1. Eljárási kérdések
    7.2. Az alkotmányossági probléma
    7.3. Lehetséges megoldások
    7.4. A döntés
    7.5. Néhány összegző gondolat
  8. Az SPS törvény
    8.1. Hatásköri kérdés, mint a vizsgálat előfeltétele
    8.2. A döntés
    8.3. A döntés jelentősége
  9. Az Európai Unió joga, mint viszonyítási pont
    9.1. Szomáliai menekültügy
    9.2. Európai adatvédelem
    9.3. Dohányreklám tilalma
  10. A Lisszaboni Szerződés
    10.1. Előzmények
    10.2. Az alkotmányossági probléma
    10.4. A döntés
    10.5. A visszhang

V. fejezet
Alkotmány helyett Alaptörvény (és az alkotmánybírósági gyakorlat)
1. Az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezése
1.1. Az Alkotmány 2/A. §-hoz tartozó értelmezés továbbélése
1.2. Az alkotmányossági probléma
1.3. A döntés
2. Hallgatói szerződések
3. Pénznyerő automaták üzemeltetésének korlátozása
4. Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés

VI. fejezet
Az Európai Unió joga és a "belső alkotmányosság"
  1. Az Európai Unió jogába ütközés vizsgálatának kérdése
  2. Értékek az Alkotmány/Alaptörvény felett?

Záró gondolatok

MELLÉKLET
Egyes tagállami alkotmányok Európai Unióval kapcsolatos rendelkezései
  Ausztria
  Belgium
  Csehország
  Dánia
  Egyesült Királyság
  Franciaország
  Görögország
  Hollandia
  Írország
  Lengyelország
  Luxemburg
  Németország
  Olaszország
  Portugália
  Románia
  Spanyolország
  Svédország
  Szlovénia

Irodalomjegyzék
Az Alkotmánybíróság határozatai

---

Bevezető

A rendszerváltás óta 25 év telt el. A magyar közjogi élet egyik jelentős változása közé tartozott, hogy a jogállami alkotmány védelmére létrejött az Alkotmánybíróság. Jelen értekezés e 25 évet kívánja átfogni egy, illetve két alkotmányos rendelkezés érvényesülése aspektusából. Az egyik a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát meghatározó alkotmányi tétel, a másik pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt beiktatott Európa-klauzula. Korántsem a teljesség igényével, de a dolgozat megkísérli feltárni az adott alkotmányi rendelkezés létrejöttének körülményeit, majd az ahhoz kapcsolódó alkotmánybírósági esetjogot és az alkotmányos tételeket, alkotmánybírósági határozatokat elemző szakirodalmi álláspontokat. Az értekezés időrendi sorrendben haladva mindig az adott idősík szempontjából vizsgálja és elemzi a közjogi helyzetet, majd a későbbi visszatekintés mutat rá a változásokra. De célja az is, hogy dokumentálja a korábbi állapotot, rögzítse a változásokat.

A elmúlt 25 év alatt a vizsgált tárgyban két jelentős változás történt. Egyrészt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, másrészt az Alkotmányt felváltotta az Alaptörvény. Az Alaptörvény e tárgyban változást nem hozott. Az Alkotmány korábbi 7. § (1) bekezdését felváltó Alaptörvény Q) cikke tartalmában ugyanazokat a rendelkezéseket foglalja magában, az Alaptörvény Q) cikk (3) bekezdése - mint majd látjuk - meg is erősíti azt az alkotmánybírósági gyakorlat által is kimunkált tételt, hogy a nemzetközi jog általánosan is elismert szabályain kívül a nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. Hasonló a helyzet a 2002-ben az Alkotmány 2/A. §-ként beiktatott Európa-klauzulát felváltó Alaptörvény E) cikkével is. A két szabály tartalmilag ebben az esetben is egybeesik. Így azt mondhatjuk, hogy az Alkotmányhoz tartozó értelmezések nem veszhetnek kárba az Alaptörvény hatálya alatt sem.

...

---