---

Tartalom

Előszó
Bevezetés

I. FEJEZET. TŐKEVONZÁS ÉS HITELPIAC

BÉLYÁCZ IVÁN: Ellensúlyozza-e a hitelszűkét a külföldi működő tőke-beáramlás újkeletű fellendülése?
KATONA KLÁRA: Finanszírozási stratégia a magyarországi vállalatoknál
KÁKAI-SZABÓ SZILVIA: "Csalóka napfény" vagy éltető napsugár? A közvetlen külföldi tőkebefektetések hatása a gazdasági folyamatokra a balti országokban

II. FEJEZET. PÉNZÜGYI STABILITÁS ÉS VÁLSÁGKEZELÉS

MAGAS ISTVÁN: A válságkezelés és a pénzügyi tervezés nehézségei az Európai Unióban és Magyarországon, 2006-2013
DEDÁK ISTVÁN: Válságkezelés az Európai Unióban - Miért tartunk itt?
GYŐRFFY DÓRA: Bizalom és megszorító spirálok: válságkezelés Görögországban és Lettországban
KŐRÖSI ISTVÁN: Lesz-e pénz fejlesztésre? A pénzügyi stabilizációs programok az európai uniós adósságmenedzselésben, különös tekintettel Németországra

III. FEJEZET. VIDÉKFEJLESZTÉS MÚLTJA ÉS JELENE

KOVÁCS ÁRPÁD: A vidékfejlesztés és a pénzügypolitika
BOTOS KATALIN - BOTOS JÓZSEF: A kettészakadt ország: régiók Magyarországon
RÁCZ KATALIN: A mezőgazdasági foglalkoztatás szerepe vidéken
OROSZ ISTVÁN: A magyarországi mezővárosok múltja, történeti sajátosságai
MÁNYÓ-VÁRÓCZI VIOLETTA: A hazai mezőgazdaságra irányuló szubjektív piackutatás története

IV. FEJEZET. AGRÁRTÁMOGATÁSI DILEMMÁK

SOMAI MIKLÓS: Agrártámogatások az Európai Unióban
LENTNER CSABA: Magyar mezőgazdaság a pénzügypolitika csapdájában - A mező gazdaság európai uniós támogatási rendszerének kritikája

SUMMARIES

---

Bevezetés

A PPKE JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete "Az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulása" témával kapcsolódott be a PPKE TÁMOP-programjába, amelyet kutatási stratégiánk alapvető alkotórészének tekintünk. Az állam szerepvállalásának átalakulása egyaránt érinti a gazdasági, társadalmi funkciókat, a jogi és az intézményrendszer működését, ezért a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet az állam gazdasági szerepének, működési hatékonyságának vizsgálatával, az állam, a vállalatok és a versenyképesség összefüggéseinek elemzésével illeszkedik a PPKE JÁK kutatási stratégiájába.

E témakörben kiemelten foglalkozunk az állam gazdasági szerepének átalakulását meghatározó tényezőkkel, az állam célszerű és eredményes gazdasági stratégiájának és gazdaságpolitikájának különböző dimenzióival, kiemelt tekintettel Magyarország helyzetére, szerepére és nemzeti érdekeinek érvényesítésére a világgazdasági kapcsolatrendszerben.

Az állam működésének sikeressége jó gazdaságpolitikát igényel. Az állam szerepe felértékelődik a fejlődési út megválasztásában, a technológiai előretörés ösztönzésében, a globális és regionális folyamatokra történő megfelelő reagálásban és azok befolyásolásában. Mindez döntően függ a gazdaságpolitika irányától, minőségétől, konzisztenciájától. Az állami, önkormányzati, vállalati és civil szféra összehangolt, egymást erősítő fejlődése a jövőépítés fontos feltétele. Ehhez kapcsolódik a piac működésében a tisztességes verseny, a gazdasági alanyok jó szereplésének előmozdítása, de nem kivételezésekkel és szubvenciókkal.

A gazdasági növekedés, mint alapvető célkitűzés megvalósítása a mindenkori gazdaságpolitika homlokterében áll. Feltételezve, hogy az államnak van tennivalója a gazdaságfejlesztés terén, e kötetünkkel arra keressük a választ, hogy a fejlesztési stratégiák közül melyek a nemzetközi és a hazai szintéren leghatékonyabb formák, megoldások.

A kötet első fejezetében legnagyobb teret a köztudatot is sokat foglalkoztató külföldi működő tőke szerepének szánjuk. Milyen hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre a külföldi tőke jelenléte? Elő tudja-e segíteni az állam a külföldi befektetésekből származó pozitív externáliák kialakulását? A működőtőke-befektetés alternatívájaként a beruházások finanszírozásában szintén jelentős szerepet játszott nemcsak Magyarországon, hanem régiónkban is a pénzügyi közvetítő rendszer fejlettsége. Feltesszük a kérdést, hogy a hazai bankrendszer állapota, a monetáris politika lépései és a hitelezési kedv hogyan befolyásolja az ország gazdasági növekedését.

A második fejezet a 2008-ban bekövetkező pénzügyi válság következményeit elemzi. A válság nyomán nemcsak az elméletek, koncepciók, paradigmák ütközésében, hanem a válságkezelés égető gazdaságpolitikai feladatai és meghozandó intézkedései kapcsán újra előtérbe került az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulása, átalakítása. Újra kell gondolni az állam és a piac viszonyát, kapcsolatrendszerét és mindkettő működésének alapkérdéseit, figyelembe véve a globalizáció, az integráció és a regionalizmus feltételrendszerét.

A harmadik és negyedik fejezetben az elemzés fókuszát leszűkítjük a vidékfejlesztés fejlesztési-finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára. Az elmúlt 15 évben a növekedési impulzusok erősebbek voltak azokban a térségekben, amelyek megközelíthetősége, a nyugati határ közelsége vagy az autópályák révén jó volt, illetve erőteljesen javult. Ezek a fejezetek az elmaradott térségek sajátosságait, fejlesztési lehetőségeit járják körül. A tanulmányok kiindulópontja, hogy a vidékfejlesztés harmonizálása, az államháztartás funkcionális kiadási szerkezetének megváltoztatása nélkül nem valósítható meg az a makrogazdasági növekedés, amely fenntartható, és távlatilag lehetővé teszi hazánk felzárkózását a visegrádi országokhoz. A foglalkoztatási szint látványos bővülése is elképzelhetetlen ezen, súlyosan elmaradott térségek átgondolt fejlesztése nélkül. A komplex agrártermelés egyre inkább támogatásfüggővé válik. Az ágazat támogatási rendszere EU jogba ágyazott, ezért a negyedik fejezet két tanulmánya is foglalkozik az uniós agrárreformmal kapcsolatos kérdésekkel, érdekekkel. A reform legfontosabb újdonságai mellett a szerzők felhívják a figyelmet azokra a működési zavarokra is, amelyeket az uniós gyakorlat a feltörekvő piacgazdaságok szakágazataiban generál.

Budapest, 2013. november
Katona Klára

---