Brassai Sámuel
Bankismeret
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
ESZMÉLETI RÉSZ. BANK' ÉRTELMEZÉSE
1. §. Fogalom-határzás
2. §. Tárbank = Depositenbank
3. §. Forgatóbank = Girobank
4. §. Országos Giro-bank
5. §. Perselybank (Sparbank)
6. §. Ország' adósságai
7. §. Részvényes vállalatok (Actiengesellschaften, Sociétés en commandite)
8. §. Zálogházak
9. §. Kereskedői kölcsönzés
10-11. §. Kölcsönző bank
12. §. Disconto-bank
13-14. §. Czédulabank
15. §. Pénzszaporítás
16. §. Hitel
17. §. A' bankjegyek' árbecse
18. §. A' bank' viszonya a' kormányhoz
19. §. Óvakodások
20. §. Végszó
SZEMLÉLETI RÉSZ. BANKOK HISTORIÁJA
1. §. A' világ történetei a' bankok szempontjából
2. §. Folytatás. Az újabb kor
3. §. A' velenczei bank
4. §. A' genuai bank. Banco di S. Giorgio
5. §. Az amsterdami giróbank
6. §. A' hamburgi bank
7-10. §. Angolhon' bankja
11-12. §. Angolhon' bankja' működései 's viszonyai
13-16. §. Scot bankok
17. §. Irlandi 's az apróbb ángol bankok
18. §. Frankhoni királyi bank
19. §. Frankhon' bankja
20. §. Svédbank
21. §. Orosz bank
22. §. Bankügy az Egyesült Országokban
23. §. Bájor zálog- és váltó-bank
24. §. Bankügy Austriában
25. §. Bérekesztés
Előszó
Senki sem szereti idegennel, kivel szót váltania a' környületek alkalmat adnak, úgy találkozni, hogy róla bár kis előleges ismerete ne legyen; a' mivelt társalgás szabályai pedig az ismerkedést bémutatáson parancsolják kezdetni. Könyvekre, az élő-társalkodók' ezen helyütteseire szintúgy illik ama szabályzat, és iró 's kiadó e kötelesség teljesítésével magukat kissé ugyan elkésetteknek vallják, de fölmentetteknek nem hiszik.
Messze kezdjük, de azért hoszasok nem leszünk. - Születék a' kezedbe vett könyv' eszméje K. O. 1841' septemberében, midőn egy iró, ki a' fiatal kor tüzét érett okoskodással párositja, kinek első sorait, mint a' lángész' bélyegét viselőket, a' két Magyarhon' olvasói újongva fogadák, szerzőt sok izbeli együtti beszélgetéseik' következtében fölszólitá, hogy a' bankokról azon időtájban sereglő röpiratok és hirlapi czikkek tömkelegében egy áttekintő birálattal nyujtana vezérfonalat.
A felelet a' lőn: hogy a' mondani való, csak könyvbe, nem egy politicai vagy iralmi folyólap' szűk hasábjaiba férendene bé. Mert olly tárgy ez, mellyben tudatlanságunknak adók egykor drága árát; most pedig eszmezavar 's mértéktelen remény fenyeget talán még nagyobb bajjal, hogy veszélyt ne mondjunk. - Irjon hát könyvet, viszonzá; és a' biztatás eredménye, K. O., kezedben van.
Bémutatandó egyénünknek eredetét - imígy kifejtvén, némi tulajdonait is bátrak vagyunk emlegetni. Két keze van neki, mellyek egyike igen is jól tudja, mit csinál a' másika. A' balt ugyan is jobbodba öltvén - per summa fastigia rerum - futtában meghordoz a' bankkal inkább vagy kevésbé határos eszmék körűl, 's ezen talán sokakra nézve új vidéken némileg honositva, a' jobbal majd részleteit kezdi apróra mutogatni.
Allegoria nélkül szólva, e munka két részből áll, mellyek közűl az elsőt eszméleti 's átalános historiai, a' másodikat külön szemléleti részszé alakiták. Emebben tárgy és alkalom szerint, 's így érzékiebben, világosban, béhatóbban, az amabban csak érintgetett eszmék, fogalmak, félelmek, remények, merények és óvakodások teliesebb kifejlésöket nyerik; itt a' példa késedelem 's erőltetés nélkül a' tanuság alá simulva, a' durva empirismus és igen is szellemi theoria' hiányainak mellőztével mindkét modor' elsőségeit egyesiti, 's a' vizsgálódások' szárazságát az anyagi érdektől mozgatott élet' különféle jelenségeivel tarkítja. Igy vezetgetve a' tudvágyos és éppen ezért türelmes olvasót a' tanakodás sivatagjai közt ollykor a' képzelődés oasisaira is, szerző és kiadó reménylik, hogy nem csak figyelmeztető és oktatgató, hanem ottan-ottan mulattató könyvet is nyujtának kezébe.
Hátra van még, bévezetett egyénünk' nemleges tulajdonairól is szólani. Ne várjon senki tőle banktervet; azon egyszerü okból, hogy könyvünk "bankismeret" és nem bankárságrai útmutatás. Banktervet az aránylag kevés számu részvényesek még kevesebb számu választmánya készit, és átalában bankár kevés lehet; de minden pénzes-embernek mint talán részvényváltónak, vagy pénzét 's pénzügyét a' bankra vagy bankárra bizónak, - sőt minden polgárnak, mint a' bankjegyek' ideigi birtokosának, forgatójának, kiválólag érdekében, mondhatni, bőrében áll tudni és érteni: mennyiben bizhatik amaz intézetekben és mennyiben várhat a' velöki csaknem kerülhetlen közlekedéstől most vagy jövendőre keresetére nézve segélyt, vagy ellenben vagyonkájára veszélyt. Szóval: recipeket irni, orvoskönyv' tiszte; mi pedig csak diaeteticát adunk, 's pénz- és bankügyet tárgyazó ismeretek rendszere valóságos erszény-diaetetica; mit hogy k. olvasónk sükeresen használhasson, mind ohajtjuk, mind reményleni merészek vagyunk.
Kolozsvárott julius 28-kán 1842
szerző és Kiadó