Sebetič Raimund
Oktatás a kard-vívásban
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Előszó a 2-ik kiadáshoz
Útmutatás a vívómesterek számára
I. FEJEZET.
I. Előfogalmak. II. Előgyakorlatok.
I. Előfogalmak
A vívó-eszközök ismertetése
A) A kard (Spadon)
a) A penge
b) A markolat
A vívó-kard hasznavehetőségének megbírálása
B) Vívó-szerek
a) Jobb és bal víkeztyű
b) Az álcza (a fejvéd)
c) A karvéd
d) A mellvéd (Plastron)
II. Előgyakorlatok
A) Az arcz- és víállás
a) Az arczállás
b) A víállás
Előnyei ezen kiállásnak
B) A vívásnál előforduló kifejezések
a) A kardérintkezés (Engagement)
b) A kiállás (Garde)
c) A fedezetlen rés
d) Távolság vagy távlat (Mensur)
C) Testmozgások
a) Dobbantás (Appel)
b) Előhaladás (Avance)
c) Hátrálás
d) Kitörés
e) Kitörés hátrafelé
f) Visszalépés
g) Ugrás hátrafelé
h) Előre hajlás
i) Hátra hajlás
j) Kanyarulat (Volte)
Kanyarulat jobbra
Kanyarulat balra
D) A vágások
a) A vágások megnevezése
b) A vágások kivitele
E) Kardforgatások
a) Egyszerű forgatások
b) Váltó forgatások
II. FEJEZET.
Iskola-vívás. (I-XIV. leczke.) Karvéd-vívás. Osztag-gyakorlatok.
I. leczke: Vágások és védhárítások
a) A vágások
b) A védhárítások
A védhárítások megnevezése
A védhárítások felosztása
Külső érintkezés (Belső vágások)
Belső érintkezés (Külső vágások)
A kardfok élével való vágások
II. leczke: Szurások
a) Szilárd szurások
b) Váltó szurások
Védhárítás bal kézzel
III. leczke: Ellen-(Contre) védhárítások
Óv-kitérés (Cavation)
IV. leczke: Lökvágások (Coupé)
a) Egyszerű lökvágások
b) Váltó lökvágások
c) Kettős lökvágások
Lökvágások testmozdulatokkal kapcsolatban
V. leczke: Cselek (Finte)
Cselek a test ellen
a) Egyszerű cselek (egy-kettő)
b) Kettős cselek (egy-kettő-három)
VI. leczke: Sikló védhárítások
VII. leczke: Heves védhárítások
A lefegyverzés (Desarmement)
VIII. leczke: Csavarítások (Croisé)
a) Álló csavarítások
Csavarítások a kard lapjával
b) Heves csavarítások
IX. leczke: Engedés (Cediren)
X. leczke: Vas-csapások (Battements)
a) Rövid vas-csapások
b) Erős vas-csapások
XI. leczke: Visszvágások (Riposte)
XII. leczke: Ismétlések (Reprise)
XIII. leczke: Megelőző vágások és szurások (Tempo)
a) Előző vágások és szurások
b) Előző vágások és szurások a visszvágások ellen
XIV. leczke: A fél és zárt távolságbani magatartás
a) Fél távolságban
b) A zárt távolságban
A védhárítások megnevezése
Karvéd-(Manchett) vívás
a) Karvéd-kiállás
b) A vágások
c) A védhárítások
d) Cselek
e) Visszvágások
f) Sikló- és heves mozdulatok
g) Előző vágások
Osztag (Colonne) gyakorlatok
III. FEJEZET.
I. A tisztelgés. II. Az oszlás. III. Az összeütközés. IV. A párbaj. V. Ví-szabályok.
I. A tisztelgés (Salut)
a) A nagy tisztelgés
b) A kis tisztelgés
II. Az oszlás
III. Az összeütközés (Assaut)
Látszólagos támadás
Támadás és védekezés
A vívók testmagassága (nagysága)
Magatartás nem képzett vívókkal szemben
Balkéz-vívás
IV. A párbaj
V. Ví-szabályok
a) Általános önviselet a víteremben és a tanórák alatt
b) A vívók tekintetébeni önviselet
BEFEJEZÉS
Előszó
A magyar nemzet széles e világon ismeretes lovagias érzületéről s harczias kedvét már a legrégibb időktől fogva mindig bebizonyitá. Lelkületéből kifolyólag tehát a vívást századokról századokra a legkedvesebb foglalkozásai közé sorozta.
Ez ősi erények élesztésére kivántam hatni csekély tehetségem szerint, e műnek magyar nyelven közrebocsátásával.
Nagy szerepet játszott a vívás művészete régi idő óta a harczias nemzetek történetében.
Mindenesetre legjelentékenyebb s legelterjedtebb a kardvívás, melyet a változó korszakok fejlettebb eszméi sem tudtak leszorítani a közhasználat teréről; mert hiszen úgy ismertetik az, mint a legnemesebb, a legférfiasabb s leglovagiasabb test- és fegyvergyakorlat. A kardvívás erősíti és edzi a testet; az ifjúban férfias szellemet, nemes büszkeséget, méltóságos önérzetet s öntudatos bátorságot ébreszt; továbbá szoktatja hidegvérű és józan magatartásra, a veszélyben is lélekjelenlétének fentartására.
Így áll ez minden polgárra nézve. Katonai szempontból tekintve pedig a vívást, - a harczosnak kétszeresen érdekében áll, hogy a vívásban való képzettségét a művészet magaslatára emelje s az ez által nyujtott előnyöket a maga részére biztosítsa; mert ha a rendszeres hadviselés nem szükségeli is oly gyakran a kézi fegyver használatát, mégis a katona többször ki lehet téve oly megtámadásnak, a melynek visszatorlására csakis kézi fegyverével rendelkezhetik s így ez eszköz kellő használatában okvetlenül gyakorlottnak kelle lennie.
Minden vímodorban szükséges, hogy annak alakjai egyszerűek legyenek. Ez egyszerűség pedig akkor éretik el, ha csak azon testmozdulatok és kardmozgatások hajtatnak végre, melyekkel a legkevesebb tér, idő és erővesztegetés mellett a kitűzött czél elérhető.
Természetes, hogy ha valahol, e téren mondhatjuk el, hogy az elmélet a gyakorlat nélkül keveset ér. - A vívás elmélete, a mit könyvemben tárgyalok, csakis az irányt jelöli ki, a melyben az elméleti és gyakorlati vívásnál haladni kell; miből következik, hogy az iskolai vívásnak mindig meg kell előzni a gyakorlati vívást. Mert az elmélet puszta ismerete nem elég arra, hogy valaki jó vívó, avagy sikeresen tanító vívómester legyen.
Gyakorlat a nélkülözhetlen eszköz.
Hogy e részben is lehetőleg eleget tegyek a közkivánalomnak, könyvem mellé igen sikerülten s művészileg kivitt ábrákkal ellátott táblázatokat fogok csatolni, a melyeken fel vannak tüntetve a vívóeszközök, a marok és pengefekvések, a víállás, a test tartása és mozdulatai, ezeken kívül, a kardvívás elemi részei: a támadó és víállás.
Művemet egyébiránt már a m. kir. honvédelmi minisztérium 1874. jul. 25-én kelt 1731. számu - és a cs. k. hadügyminisztérium 1873. ápr. 18. kelt 719. számu 6. oszt. rendeletében - mint használható tankönyvet - katonai tanintézetek és csapatiskolák számára - elfogadta.
Végül kijelentem, hogy jelen művemre nézve fentartok minden jogot; ennek bővítését, vagy abból kivonatok készítését bárki csak engedélyemmel eszközölhet.
Debreczen, 1877. február hóban.
A szerző.