A katona és a költészet olyan régi mint a történelmi ember. Már a legősibb korban volt kiért és miért harcolni. S már ekkor akadtak, akik a küzdőket dallal biztatták s a harcosok tetteit versekben megénekelték. Ugyanis a dal s a zene ösztönző hatású s a költői dicsőítés példakövetésre ingerlő. Elég csak a görög Tyrtaeusra, a latin Vergiliusra, a germán Nibelung énekekre s a kelta walesi bárdokra utalni.

Ez a vázlat elsősorban azokról a költeményekről szól, amelyeket a magyar katonáról írtak. Azután emlékezés történik azokról a katonatisztekről, akik költeményeikkel a magyar irodalomtörténetbe beírták nevüket. S végül sorra kerülnek azok a versek, melyeket maga a legénység népdalszerüen szerzett.

...