---

Tartalom

Előszó
Bevezetés

1. A könyv felépítése

2. Az empirikus kutatás módszertani megalapozása
2.1 A kutatás célja és hipotézise
2.2 Kutatási módszerek
2.3 Primer adatgyűjtés módszertana
2.4 Empirikus falukutatás
2.5 Az interjúk feldolgozása
2.6 A mentális térképek kirajzolódása
2.6.1 A kognitív vagy mentális térkép fogalmának ismertetése
2.6.2 A vizsgálat módszertana

3. Az elméleti háttér bemutatása
3.1 A központi fogalmak meghatározása
3.2 A közösség és vidékfejlesztés elmélete más szemszögből
3.2.1 Vidékfejlesztés-falukutatás
3.3 A társadalmi és puha tényezők szerepe a falvakban
3.3.1 Társadalmi tőke
3.3.2 Együttműködés
3.3.3 Habitus
3.3.4 Motiváltság
4. A három falu bemutatása
4.1 Bükkösd bemutatása
4.2 Himesháza bemutatása
4.3 Szalánta bemutatása

5. A három falu helyi térszemlélete
5.1 A három falu bemutatása térségi szempontból
5.2 A helyi lakosság térre vonatkozó információi és térhez való viszonyulása
5.3 A helyi társadalom térbeni megjelenése
5.4 A térszemlélet és az identitástudat kapcsolata

6. A helyi társadalmak szerepének feltárása a falvak sikerességében
6.1 Mi szükséges a falvak sikerességéhez?
6.2.1 A vállalkozások társadalmi környezete
6.2.2 Vállalkozók egyéni adottságai
6.2.3 A vállalkozók hatása a település életére
6.3 A helyi vezetők szerepe a falvak életében
6.3.1 A polgármester jelentősége a falvak életében
6.3.2 Helyi intézmények lágy és kemény komponensei
6.3.3 A puha tényezők fontossága a falvak sikerességében
6.4 A három falu etnikai kultúrája
6.5 A falusi társadalom főbb jellemzői

7. Következtetések és az eredmények összefoglalása
7.1 A kiinduló hipotézisek elfogadása, illetve elvetése
7.2 A kutatás legfontosabb új és újszerű eredményei
7.3 A kutatás eredményeinek hasznosíthatósága

Irodalomjegyzék
Táblázatjegyzék
Ábrajegyzék

---

Előszó

E könyv a szerző "A helyi társadalmak szerepe a falvak sikerességében" című doktori disszertációjának javított és kissé átdolgozott változata.

A könyv a helyi társadalmak szerepét kívánja bemutatni a falvak életében. A szerző kutatásának előzetes feltételezése szerint ahhoz, hogy egy falu sikeres legyen, nem elégséges csupán az igényelt anyagi forrás megléte és a megfelelő infrastruktúra kiépítettsége, hanem fontos, hogy a lakosság erős közösségi és területi identitástudattal rendelkezzen.

A rendszerváltozás következményei jelentős gazdasági és társadalmi változást idéztek elő a falvak életében. Ezek a változások olyannyira differenciálták a településeket, hogy azok a statisztikai mutatók hasonlósága ellenére is eltérő életminőségbeli különbségeket produkálnak. A falvaknak, a többi településtípushoz hasonlóan, fontos feladata a helyi lakosság számára megteremteni a mindennapi élethez szükséges feltételeket. Azon települések kerülnek ki nyertesen az állandó versenyből, melyek gazdasági helyzete biztonságos, jó életminőséget tudnak teremteni, továbbá helyi közösségük integráló és megtartó erővel bír.

A szerző a hazai társadalmi sajátosságokat kívánta vizsgálni a falvak életében, ezért 2006-2008 között empirikus kutatásokat végzett Baranya megye három településén: Bükkösdön, Himesházán és Szalántán. A kutatás során szerzett adatokat és eredményeket a szerző esettanulmány formájában, a szakirodalom fényében mutatja be.

A könyv általános célja rámutatni a vidéki helyi társadalmak jelentőségére a falvak életében és a vidékfejlesztésben.

---