Erdélyi László
Árpádkor
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
A történelem fogalma. Társadalom. Művelődés. Okság, törvény, erkölcsiség. Történeti módszer. Forráskritika. A történelem hasznos és szükséges. Magyarország történelmének rendszere: 1. Ősi művelődés 1000-ig. 2. A keresztény társadalom kialakulása. 1000-1301. 3. Feudális rendi társadalom kialakulása 1301-1526. 4. Vallási reformáció kora. 1526-1711. 5. Gazdasági reformok és abszolutizmus. 1711-1848. 6. A népképviseleti eszme kora 1848-tól
I. Kor. Ősi művelődés Kr. u. 1000-ig
A kor jellemzése. A Kárpátok országa. 1. Történetelőtti kor. 2. Római korszak. 3. Hunn-avar korszak. 4. Frank-szláv korszak. 5. A magyarok eredete, őshazája. Öröklő monarchia. Állandó honfoglalás. Kalandozások, ősi hit és művelődés. Temetés, ipar, művészet. Pogány hagyományok. Nyelv, ősfoglalkozások. Családi viszonyok, lakás, ruha, étkezés. Az ősművelődés korának forrásai
II. Kor. A keresztény társadalom kialakulása 1000-1301.
A kor jellemzése
1. A keresztény királyság megalapítása. 1000-1038.
A keresztény hit befogadása. A királyság és egyház szervezése. A közbiztonság megteremtése, törvények. Társadalmi osztályok. Szent István külügyi viszonyai és harcai
2. Magyarság küzdelme a német hűbéruraság ellen. 1038-1077.
Áttekintés. Idegen tisztek s magyarok viszálya a szomszédot teszi úrrá: Péter, Aba, Péter. Testvérek egyetértése lerázza a szomszédot: András. Senioratus szláv osztozás, testvérhalál: Béla. Rokoni egyetértés sok győzelem, besenyő hadifoglyok: Salamon. Királybukás rossz tanácsosért, versengnek a szomszédok: Gyésza
3. A magyar királyság terjeszkedő nagyhatalom. 1077-1116.
Áttekintés. Statáriális törvények a vagyonbiztonságért: László. Szlavónia meghódítása. Esztergomi zsinat. A szabolcsvári zsinat. Horvátország elfoglalása. Izmaelita és kún hadifoglyok. A kereszteshadak megfékezése: Kálmán. Dalmácia elfoglalása. A tarcali és II. esztergomi zsinat. Testvérviszály, vakítás
4. Fiatal királyok szláv-görög rokonok hatása alatt. 1116-1196.
Áttekintés. Meddő harciasság: II. István. Bosszú a vakításért, pártütésért, új királycím: II. Béla. Lovagsereg, hetvenkét várispánság: II. Gyécsa. Orosz és görög háborúk, 1148-56. Olasz, német, székely telepítés. Senioratus és legitim trónöröklés: III. István, II., László, IV. István, III. István. Görögellenes párt, barancsi foglalás, oláhtelepítés: III. Béla. Galicia királya, nyugati hatások. Árpádházi kir. pénzverés. Kamarahaszon, kir. jövedelem, érsekségek
5. Világi nagybirtokok keletkezése, a szerviensek szabadságmozgalma. 1190-1235.
Áttekintés. Új királycímek, testvérharc, gyermekkoronázás: Heinrik (Imre). Gyámság, királynéölés, halicsi és kereszteshadjáratok: III. László, II. András. Szerviensek szabadságmozgalmai. Mácsó, Szörény; egyházi hatás a kúnoknál, aranybullában, sókonverzióban
6. A Szent István-féle uradalmi királyság második restaurációja, de feudális befejezéssel, nagy külső és belső rázkódás miatt. 1235-1270.
Áttekintés. Koronázó szertartás, a bárók megalázása, kettős keresztes címer. A kúnok befogadása. Tatárjárás. A királyság ujra erős. Szabad falvak, városok, magánvárak, feudalizmus. Béla király szerencsétlensége a Morvánál és fiával szemben
7. A bárók elhatalmasodása, az Árpádház férfi ágának kihalása. 1270-1301.
Áttekintés. Cseh foglalás, király halála bárók miatt: V. István. Asszonyuralom, bárók versengése, cseh foglalás: IV. László. A király nagykorúvá lesz, a cseh nagyhatalom elbukik. A kúnok és a papság reformálása. Bárók védik az egyházat s a királynét, a király tragikuma. III. András lelkes fogadtatása, hitlevele, az aranybulla negyedik kiadása. Harc a trónkövetelők ellen, a Henrik fiak lázadása. Öt országgyűlés két év alatt, a bárók kizárása, az Árpádház kihal
Társadalom, művelődés az Árpádkirályok korában
1. A föld és népe. 2. A király és udvara. 3. Egyházi társadalom. 4. Világi társadalom. 5. Alkotmány és törvényhozás. 6. Hitélet és szellemi művelődés. 7. Belügyi kormányzás, közigazgatás. 8. Hadügy, külügy 9. Adó és pénzügy. 10. Gazdasági élet, 11. Családi és társadalmi szokások. 12. Biráskodás, erkölcsi jellemzés
Az Árpádkirály-kor forrásai
Oklevelek. Törvények. Pray-codex. Legendák. Magyar krónikák. Külföldi kútfők. Emlékiratok
Név- és tárgymutató
Előszó
A jelen munka ajándék akar lenni a magyar tudomány és nemzeti műveltség kedvelői számára. Negyedszázadnál hosszabb főiskolai tapasztalatoknak s beható történelmi tanulmányoknak a gyümölcse, melyet csak az ért meg igaz értéke szerint, aki foglalkozott már a magyar történet alapvető kérdéseinek megoldásaival.
Különös figyelmet érdemel mindjárt e munka elején a történetelmélet, mely röviden, de mélyen és meggyőző erővel mutat rá a történelem tudományvoltára, ennek kétségtelen alapjára, az oksági elvre, s a múlhatatlanul szükséges követelményre: az okulás-keresésre, a gyakorlatiasságra, az igazi pragmatizmusra, melyet a történetírók rendesen átengednek a szociológusoknak és politikusoknak. Bemutatja a történelem igazi módszerét és a magyar történelem rendszerét, egyszersmind a történetírás megbízhatóságát, szükségességét és fontosságát.
A magyarok eredete kérdésében Gomboczénál tökéletesebb megoldást ad, mely nem lehet maga a bolgár eredet, hanem az ezzel rokon onujgur-turk eredet, vagyis a hunn-bolgár származással szemben a vele testvér hunn-ugor vérség és nyelv, mely beleolvadt egy vogul-féle meghódított alaptömegbe: átvette ennek nyelvét, mint a bolgár a meghódított szlávét, s a beolvadás emlékeiül megőrizte az ó-csuvas-bolgár kultúrszavakat, az elmerült hunn-ugor nevű török nép nyelvének, szókincsének maradványait. Ellenben igazi hunn-bolgár-eszegel eredetűnek bizonyítja a szerző a székelyeket, s megoldja véglegesen a régóta sokat vitatott székely kérdéseket.
A római hódításnál rámutat, hogy az oláh nép nem lehet római és dák egybeolvadás ivadéka, amit nemcsak a római megszállás rövid ideje, a dákok nagy elkeseredettsége s a dáciai macedón légió görög volta, a segéd-cohorsok sokféle nyelve, hanem az is bizonyít, hogy a dák nőkkel összeházasodott idegen többféle katonák ivadékai csak a dák anyanyelvben olvadhattak össze, amikor tőlük délre a Balkán-félsziget és Kisázsia hosszabb római megszállás után is görög maradt, s Pannonia sem lett román. Már pedig az oláh nyelvben nincs dák elem. Az oláh nép története Görögországban. Etóliában és Teszáliában indul meg (5-7. században).
A magyar társadalom Árpádkori osztályai kétségkivül a Nagy Károly hódítása folytán Pannóniában talált frank várak és curtisok szabados-szolga osztályaiból, a közéjük keveredett szlávokból, a hódító turk magyarokból és a hunn-bolgár-eszegel eredetű székely, a rokon besenyő, a lövér (lövő, nyilas) izmaelita-török (kaliz, szerecsen) és a Szent László-kori kún-palóc hadifoglyokból, meg német-olasz szabad telepesekből, alakultak ki. Ezeknek az eredete a történeti valóságnak megfelelő hűséggel itt van először előadva. Nem tagadhatja senki sem, hogy az Árpádkori társadalmi osztályok leggyakorlottabb specialistája éppen a szerző. Az is kétségtelen, hogy a társadalmi osztályok helyes ismerete nélkül a politikai történelem valódi, teljes ismerete sem lehetséges. Amit a jelen munka e téren nyújt, azt minden más e nemű magyar történelmi kézikönyv stb. kénytelen lesz ez alapon elfogadni.
Itt talál helyet az aranybulla igazi történethű értelmezése, s vele a köznemesség és alkotmány eredete és jelentősége. A legújabb történeti művekbe becsúszott alapokat érintő tévedéseket e mű már kiigazítja, pl. a. magyar krónikákban I. Bélának tulajdonított bizánci penza = 40 dénár számítást, mely éppen a tatárjárás utáni időket, a báni dénárok korát jellemzi s élesen elválasztja a friesachi dénárok előző félszázados korától, amikor a 40 dénár = fertó. A "Magyar Pénztörténet" c. korszakalkotó nagy kötet érdemes szerzője itt nem tudott elszakadni a krónika anachronizmusától, pedig éppen a munkájában levő sok adat gondos megfigyelése győz meg bennünket az Árpád-kor-végi krónikaíró tévedéséről.
A kiadó nagy hálára kötelezi a magyar történettudományt és a művelt olvasóközönséget, a gazdag, hosszú munkásság tapasztalataiban, gondos, mély tanulmányaiban, megérlelt, kritikai erővel kicsiszolt eredmények, az alapvetően fontos kézirat kiadásával.
Szeged, 1921 október havában.