Kondrát Zsolt, Wenhardt Tamás
Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban a Gazdasági és Monetáris Unió konvergenciakritériumainak teljesítésében 2003 végén
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÁS
Tartalom
Összefoglaló
1. Bevezetés
2. Hosszú távú kamatok
2.1 Korábban csatlakozott országok
2.2 Magyarország
3. Fenntartható fiskális pozíció
3.1 Bruttó államadósság
3.1.1 Korábban csatlakozott országok
3.1.2 Magyarország
3.2 Államháztartási hiány
3.2.1 Korábban csatlakozott országok
3.2.2 Magyarország
4. Árstabilitás
4.1 Korábban csatlakozott országok
4.2 Magyarország
5. Az érem két oldala
Fogalomtár
Irodalomjegyzék
Összefoglalás
Magyarország 2004. május 1-jétől tagja az Európai Uniónak. Hazánk ezzel egyben kötelezettséget vállalt arra is, hogy ezt követően belép a Gazdasági és Monetáris Unióba (GMU), és bevezeti a közös európai valutát, az eurót. A GMU-tagsághoz a jelölt országoknak teljesíteniük kell a Maastrichti Szerződés előírásait. A maastrichti kritériumokként ismert feltételek küszöbértéket tartalmaznak a bruttó államadósságra, az államháztartási deficitre, az inflációra, valamint a hosszú távú kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozóan.
Hazánk - a kormány bejelentése alapján - 2008. január 1-jével kíván belépni az eurózónába, amihez lényegében 2006-ra kell teljesíteni a kritériumokat. Ebben az írásban azt vizsgáljuk, hogy Magyarország milyen helyzetben van e területen - vagyis a konvergenciakritériumok teljesítésében - 2003 végén.
A hazai gazdaság monetáris uniós felkészültségét néhány tagország szintén a csatlakozás előtti 5 évvel mutatott felkészültségével hasonlítottuk össze. E vizsgálatok azt mutatják, hogy a konvergenciakritériumok teljesítéséhez szükséges alkalmazkodás az elkövetkező három évben megvalósítható, azaz a 2008-as GMU-tagság elérése nem követel olyan mértékű erőfeszítést, amelyre ne találnánk példát az eurót bevezető országokban. A sikerhez szigorú és fegyelmezett gazdaságpolitikára, valamint a kritériumok teljesítése melletti egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség.
Az előttünk álló feladat nehézségét nem egyik vagy másik, hanem az összes kritérium együttes teljesítése adja, s ez csak akkor lehetséges, ha a gazdaságpolitika minden eleme a stabilitásra irányul. Ezért nem választható olyan gazdaságpolitikai alkalmazkodás, amelynek során az egyik kritérium teljesítése érdekében tett lépések rontják egy másik teljesítésének valószínűségét.
2004-ben az indirekt adók emelése jelentős szerepet játszik a fiskális konszolidációban, de árszintnövelő hatása megnehezíti az inflációra vonatkozó maastrichti kritérium 2006-os teljesítését. A viszonyítási alapul szolgáló országok esetében a csatlakozás előtti években nem következett be a hazánkéhoz hasonló inflációs sokk.