---

Tartalom

1. Összefoglalás
2. Bevezetés
3. A makrogazdasági hírek hatása az árfolyamra
  Adatállomány
  A bejelentést tartalmazó és a bejelentés nélküli napok összevetése
  Az egyes adatok bejelentésének hatása
  A várakozásoktól való eltérés
  Érzékenységvizsgálat, finomítások
4. A makrogazdasági hírek hatása a hozamokra
  Adatállomány
  A bejelentést tartalmazó és a bejelentés nélküli napok összevetése
  Az egyes adatok bejelentésének hatása
  A várakozásoktól való eltérés
  Érzékenységvizsgálat, finomítások
5. Összegzés
6. Irodalomjegyzék
I. melléklet: az egyes makroadatok bejelentését követő árfolyamváltozások
II. melléklet: főkomponens-elemzés

---

Bevezetés

A külföldi stratégiai befektetők befektetési döntéseik meghozatalánál kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egy adott országban miként alakulnak a makrogazdasági folyamatok, milyen állapotban van a gazdaság. A javuló, illetve romló fundamentumok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a befektetőknek az ország fizetőeszköze, állampapírjai, egyéb befektetési lehetőségei iránti bizalmának erősödéséhez vagy megingásához. Alapvetően ez a bizalom határozza meg, hogy a befektetők milyen áron hajlandóak befektetni az országban, ami tükröződhet azután a hazai fizetőeszköz értékében, az állampapír-piaci hozamokban és így tovább.

Ezek alapján feltételezhetjük, hogy ha a befektetők élénk figyelemmel kísérik a gazdaság állapotára vonatkozó adatok alakulását, akkor egy-egy új információ hatására átértékelhetik korábbi véleményüket, átrendezhetik portfóliójukat, ami a pénzpiacon is változásokat idéz elő.

Jelen elemzés célja, hogy megvizsgálja, a sávszélesítés (2001. május 4.) óta eltelt időszakban a különböző makrogazdasági adatok bejelentése milyen hatást gyakorolt a forint-euró árfolyamra és az állampapír-piaci hozamokra, fellelhető-e szignifikáns kapcsolat az árfolyam- és hozamváltozás mértéke, iránya és bizonyos adatok publikálása között.

A tanulmány két fő részből áll: az első részben a bejelentéseknek az árfolyamra, a másodikban a hozamokra gyakorolt hatását elemezzük. A két rész struktúrája hasonló: a vizsgálat a felhasznált adatállomány jellemzőinek leírásával kezdődik, amit a bejelentést tartalmazó és bejelentés nélküli napok összehasonlítása követ. Ezután egyenként megvizsgáljuk a különböző típusú adatközlések hatását, az árfolyam esetében mind a napi, mind a nap közbeni árfolyamváltozások segítségével. A hozamok esetében a napon belüli adatok hiánya csak szűkebb mozgástérre adott lehetőséget. A következő részben történik annak az elemzése, hogy azon adatok esetében, amelyeknél ismertek az elemzői várakozások, az előrejelzés és a tényleges adat eltérése milyen kapcsolatban áll egymással. Az utolsó részben az addigi tapasztalatok alapján bizonyos finomításokat alkalmazva (a napon belüli adatok használatával, illetve a kirívó értékek kiszűrésével) érzékenységvizsgálatot végzünk el.

---