---

Tartalom

Összefoglaló
1. Bevezetés - jegybanki döntések, hozamalakulás és transzparencia
2. A monetáris politikai döntések előrejelezhetősége
2.1 A kamatlépésekre vonatkozó várakozások egy egyszerű modellben
2.2 A jegybanki döntések előrejelezhetősége nemzetközi összehasonlításban
2.3 Az időzítéssel kapcsolatos bizonytalanság hatása
3. A jegybanki döntések hatása a hozamokra
3.1 A jegybanki döntések hatása a különböző időhorizontú forwardhozamokra
3.2 A döntések váratlan komponensének szerepe a forwardhozam-változásokban
3.3 A jegybanki döntések szerepe a várakozások kiugró változásában
4. Következtetések
Felhasznált irodalom
A) Melléklet: jegybanki döntések jellemzői
B) Melléklet: az elemzés során használt adatok és statisztikai jellemzőik
a) Jegybanki döntések
b) Hozamok

---

Összefoglalás

Tanulmányunk célja a jegybanki döntések előrejelezhetőségének és piaci hozamokra gyakorolt hatásának vizsgálata. A Monetáris Tanács (MT) által meghozott döntések előrejelezhetőségének elemzése rávilágít arra, hogy e döntések előrejelezhetősége nem független az intézményi és makrogazdasági keretektől: az MT döntései ugyan némileg kevésbé előrejelezhetőek, mint a Fed, az EKB, valamint a Bank of England döntései, azonban ha a (jegybank számára) külső tényezők hatására, rendkívüli üléseken hozott döntésektől eltekintünk, ez a különbség megszűnik. Ez azt valószínűsíti, hogy a kevésbé kiszámítható működés főként a felzárkózó gazdaságokra jellemző bizonytalanabb makrogazdasági fundamentumoknak, változékonyabb tőkeáramlásnak, valamint az MNB összetettebb célrendszerének - a közvetlen inflációs cél követése és az árfolyamsáv kettősségének - tudható be, hiszen a rendkívüli kamatdöntések mögött ezek a tényezők húzódtak meg. Továbbá a kis, nyitott gazdaságok jóval érzékenyebben reagálnak a külső sokkokra, illetve bizonytalanabb makrogazdasági helyzetben nagyobb eltérés mutatkozhat a fundamentumoknak és makrogazdasági folyamatoknak a jegybank és a piaci szereplők általi megítélésében, értelmezésében. Elemzésünkből az is kiderül, hogy az egyes döntésekre vonatkozó bizonytalansági tényezők között a döntés időzítésének szerepe jelentős, vagyis sok esetben nem a kamatváltoztatás iránya és mértéke, hanem annak időzítése okozott meglepetést a piaci szereplők számára. A kamatdöntések piaci hozamokra gyakorolt hatására vonatkozó eredményeink általában egybecsengenek a nemzetközi irodalom következtetéseivel. Az MNB döntései hároméves horizontig gyakorolnak szignifikáns hatást a piaci hozamokra, és ez a hatás az időhorizont növekedésével csökken. Eredményeink ugyanakkor ismét felhívják a figyelmet az intézményi és makrogazdasági keretek szerepére: a jegybanki döntések közül a kiugró mértékű, általában árfolyamsáv jelentette korlátokhoz, valamint a befektetők által elvárt prémiumot érintő sokkokhoz kötődő lépések hatása bizonyult a leginkább erőteljesnek. Ez különösen szembetűnő az öt és tíz év múlva induló forwardhozamok esetében, ahol ezen lépések hatása erős, ám kiszűrésüket követően a jegybanki kamatlépések hatása nem mutatható ki.

---