---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ. BÁNYAMÉRÉSTAN
Bevezetés
  Bányamérések czélja és sajátossága
Első szakasz. Mérőeszközök és műszerek
  Első fejezet. Eszközök és eljárások pontok kijelölésére
  Második fejezet. Szögmérő műszerek
  Harmadik fejezet. Hosszúság- és távolságmérők
  Negyedik fejezet. Magasság- és szintkülönbségmérők
Második szakasz. Bányamérések foganatosítása
Harmadik szakasz. Bányatérképek szerkesztése
  Első fejezet. Bányatérképek czélja, felosztása, tárgya és kisebbítése
  Második fejezet. A bányamérőhivatal felszerelése
Negyedik szakasz. A bányamérnök különleges feladatai
  A telepsík meghatározása
  Kutatások mérése
  Bányahatárok bemérése és kijelölése
Bányászati áttörések
  1. Előre meghatározott eset
  2. Áttörések, hol csak egy pont és az irány, vagy más tényező van előre meghatározva

MÁSODIK RÉSZ. FELSŐ FÖLDMÉRÉSTAN
Bevezetés. A felső földméréstan tárgya és felosztása
Első szakasz. Gömbháromszögek mérése
Második szakasz. Földabroszok szerkesztése
  Lefejthető vetületek
Harmadik szakasz. Hibaszámítás a legkisebb négyzetösszegek elmélete alapján
  Első fejezet
  Második fejezet. Mérések hibaigazítása a hibaszámítást megközelítő módokon
Negyedik szakasz. A háromszögelés, tekintettel Földünk gömbalakjára
Ötödik szakasz. A földrajzi rendszálak közvetetlen meghatározásai

---

Előszó

Kőszén, gőz és elektromosság, századunk e három csodagyermeke, varázsolta ellenállhatatlan erejével Földünkön ama kulturális és gazdasági állapotokat, melyeket a tizenkilenczedik század végén élvezünk, és melyek Földünk fejlődése történetében örökké ki fognak magaslani! A bányászat, mint a gépészet legrégibb alkalmazója, mint az ásványos tüzelőanyagok és fémek előteremtője, korszakunk fejlesztő hatásának első sorban volt alávetve. Rohamos lendületének köszönhető, hogy eddig hozzáférhetetlennek tartott mélységek fel lettek tárva, hogy Földünkön évenkint 300-400 millió forintot érő aranyat és ezüstöt termeltek, 500-600 millió tonna kőszenet, hasonlókép 70-80 millió tonna vasat és 20-30 millió tonna más érczet szállítottak a napszínre.

A bányászatnak e rohamos haladása mérnökeitől is új, igen kényes, néha milliókba kerülő feladatok megoldását követelte; oly nagyszabású feladatokat, melyeknek sikeres végrehajtása csak úgy volt biztosítható, ha mérnökei nem csak az alsó és felső földméréstannak tételeit alaposan ismerték, hanem ha még azonkívül képesek voltak a bányaüzem sajátos követelményeit, sőt gyakran rendkívüli nehézségeit is legyőzni.

Az alsó földméréstant ismertető tankönyvben nincsen hiány; de igenis hiányzik irodalmunkban oly mű, mely a bányaméréstannak, valamint a felső geodéziának ama tételeit kimerítően ismertetné, melyeket bányamérnöknek vagy nagyobb feladatokkal megbízott vasúti mérnöknek feltétlenül kell tudnia, hogy feladatának minden esetben megfelelhessen.

E régen érzett hiány pótlása indította szerzőt e könyv megírására, munkájával azt tűzvén ki czéljául, hogy a bányászati akadémia hallgatóinak tankönyvet, okleveles szaktársainak oly útbaigazító tanácsadót nyújtson, melyben már elfelejtett tételeket vagy ezeknek alkalmazását könnyen megtalálhatják. E kettős czél biztosítása tette szükségessé, hogy az elméleti tárgyalásokon kívül, kényesebb feladatok még gyakorlati példákkal is megvilágíttassanak, sőt egyes eljárásoknak előnyei vagy hátrányai beható bírálat tárgyává tétessenek.

A mérőműszerek tárgyalása során csakis a legjobbnak bizonyult és a gyakorlatban meghonosodott szerkesztményekre szorítkoztunk; különös súlyt fektetvén a műszerek biztos felállítását, a mérés gyors foganatosítását vagy az eredmény pontosságát előmozdító sikerültebb eszközökre.

A mérésmódok sorát az általános elvekkel kezdvén, ismertettük: a vízszintes vetület meghatározására alkalmazott régi és újabb eljárásokat, a mérések feljegyzéseit, az előforduló számításokat, földalatti folyosók szintméréseit, függőleges- és lejtőaknák magasságmérését, valamint a bányamérések által követelt pontosságot is.

A térképrajzolást felölelő szakaszban bemutatjuk a szén- és fémbányász által eddig alkalmazott öt ábrázoló eljárást. Az ily czélból nyújtott tíz színnyomatú táblán összehasonlítottuk az eljárások előnyeit és hátrányait, hogy kiki feladataira a legczélszerűbb ábrázolást választhassa, sőt szükség adtán új módosításokat is alkalmazhasson.

A bányamérnök különleges feladatait az irány és a talphágás meghatározásával és kitűzésével kezdtük; folytatólag ismertettük a telepsík meghatározását, kutatások mérő feladatait, bányahatárok bemérését és kijelölését, köbtartalmi méréseket és számításokat, bányászati áttöréseket, valamint altárók, siklók, aknák tervezését a legváltozatosabb viszonyokra, Befejezőül a táblalakú telepeknek metszeteit és vetődéseit ismertettük, Mind e feladatok megoldása úgy számítás, valamint szerkesztés útján lett bemutatva. E tárgyalások során úgy az elméleti szempontoknak, mint a gyakorlati követeléseknek iparkodtunk eleget tenni.

A felső földméréstannak bekezdő szakaszául a gömbháromszög-méréstant ismertettük röviden. Utána soroztuk a földabroszok szerkesztését, hol csak a tényleg alkalmazott eljárásokra szorítkoztunk. Feladatunk természete követelte, hogy a legnagyobb tért a hibaszámításnak és a kiterjedtebb háromszögeléseknek szenteljük, mely tanoknak nem csak elméletét, de alkalmazását is be kellett mutatni.

Tárgyalásaink végét a földrajzi helymeghatározások képezik, a hol ismét lépten-nyomon a bányamérnök különleges feladatait tartottuk szem előtt az eljárások megválasztása alkalmával.

...

Selmeczbányán, 1894. május hóban
A szerző

---